Biztonságpolitikai szakértő: A finnek nem felejtették el, ki az ellenségük

Nemrég az egyik orosz tévéműsorban beszéltek arról, hogy Oroszországnak meg kellett volna támadnia Finnországot, mielőtt NATO-taggá vált volna. Ezzel kapcsolatban, valamint a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának motivációról kérdeztük Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét.

Arról, hogy hogy mivel kellett volna szembenéznie az orosz hadseregnek, amennyiben Moszkva úgy dönt, megtámadja a Global Firepower index szerint a világ 51. legerősebb országát Kaiser Ferenc elmondta, hogy a finn hadsereg egy jóval felkészültebb hadsereg, mint az ukrán, ha létszámában nem is nagy. Az ukrán hadsereg sereg közel 200 ezres volt békeidőben is. Most meg már több mint 700 ezer fős. Ezzel szemben a finn hadsereg létszámát különböző források békeidőben 20 és 22 ezer fő közé teszik.

Ugyanakkor a szakértő kiemelte, hogy van negyedmillió olyan kiképzett tartalékos, akit fel is tudnak fegyverezni. Finnországban a mai napig általános hadkötelezettség van. Ötven éves koráig minden férfi, aki katonai szolgálatra alkalmas tartalékos állományban van, a tiszthelyetteseknek és a tiszteknél pedig akár 60 év is lehet a korhatár – tette hozzá.

Emellett

például a Tampanella által gyártott lövegek licenszét vette meg az az Izrael is. Az utóbb időben pedig elindítottak egy nagyon komoly korszerűsítés, a régebbi szovjet rendszereiket most cserélik le modernebb nyugati technikára. Köztük a legkorszerűbb K9-es önjáró lövegeket, Leopard A6-os harckocsikat szerzik be, valamint modernizálják a régebbi Leopard A4-es harckocsikat is.

A szakértő elmondta, hogy Finnországban földrajz is abszolút a védőknek kedvez, az országban mintegy 18 ezer tó van, és borzasztó zord a klíma. Éppen ezért a finn haderőnek speciális felszerelése és járművei is vannak, amelyek direkt az ilyen körülmények leküzdésére lettek tervezve, csak speciális lánctalpas járműből van 500 darab. A jobban járható déli területeken főleg Helsinki környékén pedig megerősített védelmi vonalakkal látták el. Kiemelte, hogy ezek éppen egy Oroszország felőli támadás esetére vannak felkészítve, hiszen a történelmi tapasztalatok miatt mai napig tartanak a finnek Oroszországtól.

– fogalmazott.

De nemcsak a szárazföldön erős Finnország, a szakértő kiemelte, hogy a finn légierő is kiemelkedően erős térségben, jelenleg van hatvannégy darab amerikai gyártmányú F-18-asuk, de ezek leváltására rendeltek nemrég hatvannégy darab ötödik generációs, szintén amerikai gyártmányú F-35-ös harcigépet, ami azért döbbenetes, mivel a típus annyira drága, hogy a németek is csak 35 darabot rendeltek az amerikaiaktól – mondta Kaiser Ferenc. Ezzel kapcsolatban azt is megemlítette, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy

Mivel egy hiteles elrettentő önvédelmi erőhöz egyedül sokkal többet kell költeni, mint egy szövetség részeként. Tehát a semleges országok, mint a svédek és finnek, az osztrákok, illetve a svájciak, és többet költenek, mint a NATO átlag. A finneknél az utóbbi két évben nyilván nem véletlenül, az orosz fenyegetés és a háború jóval a NATO tagállamoktól elvárt GDP arányos 2 százalék fölött költöttek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az 5,6 millió fős Finnország 6 milliárdot költött tavaly is, meg idén is, védelmi célra. Összehasonlításképpen

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Finnország és majd várhatóan Svédország NATO-csatlakozása csupán formalitás lenne elmondta, hogy a skandináv országok közül Izland is, Dánia és Norvégia is, NATO-tag volt már korábban, Finnország most lett az. A szakértőnek nincs kétsége afelől, hogy előbb-utóbb Svédország is az lesz, de 2009 óta az északi országok között van egy ilyen „félig-meddig a NATO előszobájának” tekintett együttműködés, az úgynevezett Nordic Defense Council, az északi védelmi tanács, ez az úgynevezett Nordefco. Ez azt jelenti, hogy vannak közös gyakorlataik a NATO-val és különböző egyéb módokon is együttműködnek a szervezettel. Tehát a finn, illetve majd a svéd haderő is

Svédek 1813 óta semlegesek voltak, a finnek 1945 óta. A finn, valamint a svéd társadalom, továbbá a politikai elit is rájött arra, hogy „igazából az, hogy egy országot elvileg védi a nemzetközi jog az nem sokat ér”. Legalábbis Ukrajna példája ezt mutatta meg, ahol azért egy többé-kevésbé működő demokráciájú országot – Zelenszkij választást nyert, ellenzéki pártok voltak a parlamentben – támadott meg Oroszország úgy, hogy Ukrajna NATO-partnerország volt.

Kaiser Ferenc szerint Svédország és Finnország is rájött arra, hogy a nemzetközi jog őket sem képes megvédeni, ha az oroszok úgy döntenek, hogy ők is „önkéntesen akarnak hozzájuk csatlakozni”.

Nem csak a skandinávoknál, hanem valószínűleg az egész nemzetközi közösségben is nehéz kérdéseket vet fel a mostani helyzet. Az eddig ismert nemzetközi jogrend most értelmeződik át a szakértő szerint. Ugyan a szabályok nem változnak, de felvetődik a kérdés, hogy mit tud csinálni a világ egy olyan hatalommal, amelynek mintegy hatezer atomtöltete van, valamint az ENSZ-BT tagja is? Az egész nemzetközi jog hitelét is aláásta ez az egész konfliktus – fogalmazott Kaiser.

***

Nyitókép:Christof STACHE / AFP