Még több progresszió: balra tolta az alkotmánybíróságot a spanyol szocialista kormány

2023. január 18. 05:31

A spanyol jogállam a teljes működésképtelenség szélére sodródott, hogy aztán a spanyol szocialista kormányfő szándékai érvényesüljenek, és kibővítse saját alkotmányos mozgásterét. Az illetékes európai biztos a Twitteren sajnálkozik.

2023. január 18. 05:31
null

Írta: Schultz Balázs Dániel

 

Miközben Európa a karácsonnyal és az orosz-ukrán háború tragikus fejleményeivel volt elfoglalva, Spanyolországban a jogállamiság épp a feje tetejére állt. Minden jel arra mutatott ugyanis, hogy az idén újraválasztásra készülő Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök

a végsőkig elmegy azért, hogy progresszív színekbe öltöztesse az eddig konzervatív többségű Alkotmánybíróságot.

Bár a történet szövevényes, egyértelműnek tűnik, hogy mindvégig ez az egy cél vezérelte Sánchezt. 

Ehhez a konzervatív többségű, nagyjából a magyar Országos Bírói Tanács spanyol megfelelőjeként azonosítható Bírói Testületek Általános Tanácsának (CGPJ) támogatását kellett megszerezni. Erre politikai okokból nem volt kapásból lehetősége. A CGPJ évek óta lejárt mandátumokkal, de konzervatív többséggel működik. Sánchez ezért úgy döntött, hogy a CGPJ jelölési eljárását úgy módosítja, hogy a fennálló minősített többséget egyszerű felesre mérsékli. Persze ehhez is egy olyan törvényjavaslat szükséges, amelyhez támogatást a szocialistáknak kívülről, más pártoktól kell elnyernie.

Ezt Sánchez azért nem tehette tehát meg, mert az alkotmánybírósági jelölési eljárást politikai patthelyzet blokkolta – eddig. Sánchez, tudatában annak, hogy konzervatív ellenzéke nem támogatja őt a patthelyzet feloldásában, a 2017-es sikertelen katalán függetlenségi kísérlet „politikai mártírjaihoz” fordult segítségért.

Közjogi reformját egy a lázadás tényállásának megszüntetéséről és a közpénzek jogellenes felhasználását fenyegető büntetési tételek enyhítéséről szóló büntetőjogi reformhoz csatolta.

Habár a manőver hajmeresztőnek tűnt, utólag sikeresnek bizonyult:

a spanyol jogállam a teljes működésképtelenség szélére sodródott,

hogy aztán egy csapásra lenyugodjanak a kedélyek. Igaz, a fordulatokból a szocialista Sánchez és pártja keveredett ki győztesként. A CGPJ „szinte a semmiből”, vélhetően politikai kompromisszumok eredményeképpen jelölt ugyanis végül egy konzervatív és egy progresszív személyt az Alkotmánybíróságra, ami megnyitotta az utat Sánchez két saját jelöltje számára is. 

Sánchez örülhet: a spanyol Alkotmánybíróság immár progresszív többségű, ráadásul a volt igazságügyi miniszterét is a fedélzeten tudhatja. Mindez azt jelenti, hogy a továbbiakban aligha lesz közjogi ellensúlya azoknak a progresszív tendenciáknak, amelyek Spanyolországra például a genderpolitika, az abortusz vagy az eutanázia kapcsán várnak.

Tüntető molinót tart a kezében "Szabadítsátok ki a politikai foglyokat!" felirattal Barcelonában, 2020 október 28-án. Fotó: Pau BARRENA / AFP
Tüntető molinót tart a kezében "Szabadítsátok ki a politikai foglyokat!" felirattal Barcelonában, 2020 október 28-án. Fotó: Pau BARRENA / AFP

Folyamatos alkotmányos válság

Spanyolország kisebb-nagyobb mértékben,

de gyakorlatilag évek óta folyamatosan alkotmányos válságban van.

I. János Károly, illetve Krisztina infánsnő botrányai a királyi család tekintélyét tépázták meg a 2010-es évek első felében, ezt követően pedig a 2017-es katalán népszavazás okozott máig megoldásra váró problémákat a Pireneusi-félsziget monarchiájában. 

Az elhúzódó alkotmányos válság mára pártpolitikai természetűvé vált, és alapjaiban érinti a spanyol igazságszolgáltatás intézményeinek függetlenségét. Ezt pedig az EU sem nézheti tétlenül, hiszen a probléma immáron jogállamisági kérdéseket vet fel. 

Pedro Sánchez szocialista kormányfő 2018-ban került hatalomra, miután a parlament megvonta a bizalmat elődjétől, Mariano Rajoy-tól. A baloldali kormány igencsak nehéz helyzetben van. Az utóbbi közel 40 év legmagasabb inflációjával küzd, illetve az élelmiszerek és az üzemanyag ára is az egekbe szökött a tavalyi év során. A bajok sorát csak tetézi, hogy a mostani alkotmányos krízis kezelése a parlamenti arányokat tekintve aligha várható a ciklus vége előtt, az idei évben esedékes választások azonban cselekvésre kényszerítik Sánchez kormányát. 

Ki jelöl kit?

A Bírói Testületek Általános Tanácsa az igazságszolgáltatás rendszerén belüli bírósági önkormányzati szerv, amely a bírói függetlenség védelmére hivatott. Ha a spanyol jogállamisági probléma gyökerét keressük, akkor azt kell látnunk, hogy

a Tanács mind a 20 tagjának mandátuma lejárt, így a testület immár négy éve, 2018 óta „átmeneti jelleggel” működik.

Ennek hátterében az áll, hogy a Tanács tagjainak kinevezéséhez minősített többség szükséges a spanyol parlamentben – tehát a kinevezéshez kompromisszumra kellene jutnia a kormánypártnak az ellenzékével, ez azonban mindeddig nem sikerült.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 12 bíróból és 8 ügyvédből álló Tanács tagjai a mandátumuk kitöltését követően is a pozíciójukban maradtak, azonban ez azt eredményezi, hogy a jogszabályok értelmében csak szűkített hatáskörben jogosultak eljárni. Sánchez kormánya ezt igyekezett erőből, a jogállami standardok megkerülésével megoldani úgy, hogy a kinevezési szabályokat módosították volna. 

Az új Tanács kinevezésének hiánya lényegesen befolyásolja a spanyol igazságszolgáltatás működését, mivel emiatt csak korlátozott jogkörben jogosult eljárni. Az Európai Unió Bizottságának tavalyi jogállamisági jelentése például megállapította, hogy

a Legfelsőbb Bíróság 14 százalékkal kevesebb bíróval látja el feladatait, mint amennyit a törvény előír,

ami számottevően érintheti az igazságszolgáltatás hatékonyságát.

További aggályokat vet fel, hogy a Tanácson belül sokáig nem született konszenzus abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság tavaly megüresedett székeibe kiket jelöljenek. A spanyol alkotmánybíróság 12 székéből négy üresedett meg – ebből két alkotmánybírót a kormány, kettőt pedig a Tanács jelöl. Fontos azonban, hogy a kormány és a Tanács jelöltjeinek megnevezésére csak egyidejűleg kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Tanács a hatáskörébe tartozó pozíciókra való jelölés elmulasztásával a kormányzati jelöléseket is blokkolta.

Az Alkotmány 159. cikke alapján az Alkotmánybíróság 12 bíróból áll, akiket a király nevez ki, és amelyek közül négyet-négyet a parlament két kamarája, a Kongresszus és a Szenátus jelöl, háromötödös többséggel, kettőt-kettőt pedig a kormány, illetve a Tanács azzal, hogy e testület esetében törvényben megállapított háromötödös többség szükséges.

Carles Puigdemont korábbi katalán vezető (B) madridi elfogatási parancsának birtokában érkezik a koppenhágai repülőtérre 2018 január 22-én. Fotó: Tariq Mikkel Khan / SCANPIX DENMARK / AFP
Carles Puigdemont korábbi katalán vezető (B) madridi elfogatási parancsának birtokában érkezik a koppenhágai repülőtérre 2018 január 22-én. Fotó: Tariq Mikkel Khan / SCANPIX DENMARK / AFP
 

Így billent balra a spanyol Alkotmánybíróság

A Tanács hosszas döntésképtelenségének hátterében az állt, hogy annak tagjai nyílt politikai állásfoglalás mellett, ám paritásos alapon döntenek a jelöltek személyéről. Nemrég meglehetősen érdekes statisztika látott napvilágot arról, hogy politika milyen mértékben telepszik rá a spanyol igazságszolgáltatásra. Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának jelentése szerint

a spanyol bírák 65 százaléka gondolja úgy, hogy a kinevezésekben és előmenetelben nem szakmai szempontok játszanak szerepet. 

A jelölés jogával élve a pártok gyakorta saját megbízható emberieket igyekeznek meghatározó pozíciókba juttatni. Ezt láthattuk idén novemberben is, amikor Sánchez volt igazságügyi miniszterét jelölte alkotmánybírának. 

Sánchez megpróbálta erőből áttolni a saját jelöltjeit úgy, hogy a kormány és a Tanács jelöléseinek egyidejűségét, valamint a Tanácson belüli minősített többséget megkövetelő szabályokat módosította volna – azonban

A Tanácsban a hosszas csörtét követően végül megszületett a kompromisszum, így megnevezték jelöltjeiket: egy konzervatív és egy baloldali jelöltet neveztek az alkotmánybírói pozícióba. Ez megnyitotta az utat a spanyol kormánynak arra, hogy két alkotmánybírósági jelöltjét – köztük Sánchez korábbi igazságügyi miniszterét – kinevezhesse, ami végső soron baloldali többséghez vezet a spanyol alkotmánybíróságban.

A szocialista kormánnyal szembejött a jogállam, de legyőzte

Szembesülve az alkotmánybírák jelölésének közjogi korlátaival és a ténnyel, hogy a politikai kompromisszumkötésre aligha van esélye, a szocialista Sánchez igyekezett a valósághoz hajlítani alkotmányos mozgásterét. Eleve rossz esélyekkel indult: a kormány jelölési jogán saját volt miniszterét jelölte a tisztségre Juan Carlos Campo személyében, majd benyújtott egy reformtervezet, amely módosította volna a jelöltek elfogadásához szükséges, az Alkotmányban rögzített háromötödös többséget.

Ezt a határt Sánchezék egyszerű többségre módosították volna. 

Tudatában annak, hogy a jelenleg Alberto Núñez Feijóo vezetése alatt álló konzervatív ellenzékre ennek kapcsán nem számíthatnak, a szocialisták más módszert választottak: salátatörvénybe csomagolták a háromötödös többség megváltoztatásáról szóló módosítást. Méghozzá ehhez a tárgykörhöz egy büntetőjogi reformot csatoltak, amellyel a 2017-es – sikertelen – katalán függetlenségi kísérlet politikai áldozatait akarták kárpótolni. 

A büntetőjogi „reform” a lázadás tényállásának megszüntetéséről és a közpénzek jogellenes felhasználását fenyegető büntetési tételek enyhítéséről szólt – azon függetlenségpárti politikusok nagy örömére, akiket Madrid épp ezen tényállások alapján vont büntetőeljárás alá.

A büntetőjogi reform eredményeképpen most számos katalán függetlenségpárti politikus megkönnyebbülhet

 – közülük azóta többen is külföldön élnek azért, hogy elkerüljék a büntetőeljárást. Például az Carles Puigdemont, aki korábban Katalóniát vezette, és aki Spanyolországból 2017-ben Belgiumba menekült, s azóta is ott tartózkodik, s európai parlamenti képviselőként politizál.

A salátatörvényt ebben a formában tehát a kisebbségi pártok támogatták, s mivel december végén a Szenátus is elfogadta azt, a büntetőjogi reformok 2023 elején hatályba is léphetnek – a konzervatív ellenzék által alkotmánybíróság előtt támadott további jogszabály-tervezetek nélkül.

Ez utóbbiak a fent említettek szerint az Alkotmánybíróságon nem mentek át. A jogállami garanciákat nyíltan megszüntetni szándékozó tervezet egyébként még ebben a formájában sem váltott ki határozott reakciót az EU részéről: Didier Reynders biztos a Twitteren csupán sajnálatát fejezte ki a spanyolországi fejleményekkel kapcsolatban. 

 

Borítókép: Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke a Világgazdasági Fórumon 2023 január 17-én. Fotó: Fabrice COFFRINI / AFP 

A cikk megírásában közreműködött az AURUM Alapítvány ösztöndíjasa, Udvarhelyi Márton.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
-Zsolt-
2023. január 18. 23:00
Spanyolországban a legalacsonyabb az infláció az EU-ban 5.6%. Magyarországon több, mint a négyszerese: 24.5%, Európában a legmagasabb. Az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját decemberben vitték le az addigi 4%-ról 0%-ra (beleértve kenyér, tej, sajt, zöldségek, gyümölcsök, stb.) Magyarországon ez 27%. A boltban többé-kevésbe annyit hagyok ott egy vásárláskor, mint egy éve. A Lidl-ben például legutoljára a 2kg-os kristálycukorért 1.29 eurot, azaz 255 Ft/kg-ot fizettem. Egy évig elég lesz. Ahol én élek a 95-ös benzin 1,057 EUR/liter (417 Ft), a dízel 1,217 EUR/liter (480 Ft) A rezsim kb. havi 10 euróval több, mint egy éve volt. Piaci ár. A gyógyszertárban a gyógyszerért, amit szedek sima háziorvosi recepttel 9.70 euro helyett 0.97 eurot fizetek. Egy hónapig elég. Soroljam még? Most ennyi jutott eszembe. De nyilván a balos Pedro Sanchez és kormánya szörnyű a magyarhoz képest.
Igazszó
2023. január 18. 12:40
Ha a spanyoloknak ez kóser, akkor kajálják! Nem izgat, ha elpusztulnak egy szálig. Megérdemlik, ha hagyják.
Hájas Gerzson a hitlerszakértő
2023. január 18. 10:50
Patópálos lusta mediterrán népség, a világ legnagyobb birodalmából lettek egy civakodó kis félsziget széthulló országa. Meg is érdemlik a sorsukat, aki magáért sem mer tenni azt elsöpri a progresszió
masikhozzaszolo
2023. január 18. 10:30
Pedig hogy úszkált már itt Europa partjain Moby Dick, a NAGYREMÉNYHAL, hogy micsoda jobboldali fordulatok lesznek itt! És már szédülünk is! Sorban: Szlovén, cseh, szlovák, osztrák, francia, olasz(kiderülthogynem), stb.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik