Magyarországon is erre számíthatunk? – Így tartották tiszteletben Donald Tuskék a törvényeket

A Tisza Párt választási győzelmének forgatókönyve számos hasonlóságot mutat a Donald Tusk vezette lengyel Polgári Platform 2023-ban aratott diadalával, amellyel leváltotta a Lengyelországot a korábbi két ciklusban vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányát. Az európai uniós források visszatartása a bizottság részéről a lengyel választási küzdelemben ugyanúgy erős politkai eszköz volt, mint Magyarország esetében, és az ország felé az EB által megfogalmazott úgynevezett „jogállamisági elvárások” szintén közös pontot jelentenek. 

Lengyelország miniszterelnöke el is mondta, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter kikérte a véleményét, hogy hogyan kell hatékony kampányt folytatni a jobboldali kormány ellen. A tiszás szavazók és a párt egyes politikusai a demokrácia szabályai szerint lezajlott választáson elért kétharmados győzelem és a békés hatalomátadás ellenére rendszerváltást emlegetnek, épp ezért érdemes megvizsgálni, milyen módszerekkel próbálta Lengyelországot a saját elképzelései – és az Európai Unió elvárásai – alapján átformálni a Tusk-kormány, hiszen ezzel a politikával az új kormány is próbálkozhat. 

Donald Tusk: „Tiszteletben fogjuk tartani a törvényeket – ahogyan mi értelmezzük őket”

A lengyel kormányváltást követően az új miniszterelnök több nyilatkozatában és beszédében is a „jogállamiság helyzetének helyreállítását” emlegette, és felhívta a figyelmet, hogy ebbéli törekvésük lépései közül „nem biztos, hogy mindegyik meg fog felelni a jogállamiság legszigorúbb értelmezésének”. Mint azóta kiderült, ebben valóban volt igazság. A lengyel Ordo Iuris Institute for Legal Culture nevű konzervatív agytröszt terjedelmes jelentésben gyűjtötte össze azokat a vitatható jogalkalmazási praktikákat, amelyeket Tuskék alkalmaztak a kormányzásuk alatt. 

1. A média leigázása

A Donald Tusk vezette kormány 2023 decemberében gyors lépéseket tett a közmédia irányításának átvétele érdekében. Az új kormány emberei illegálisan behatoltak a közmédia épületébe, az újságírók belépőkártyáit érvénytelenítették, majd fizikai erőszakkal próbálták meg kitessékelni a dolgozókat az épületből. A folyamatot a Taking Over (Átvétel) című film tökéletesen mutatta be. A Szejm elfogadott egy politikai nyilatkozatot a közmédia „helyreállításáról”, majd a kulturális miniszter az állam tulajdonosi jogaira hivatkozva leváltotta a vezetőséget és új testületeket nevezett ki. 

Talán nem meglepetés, hogy az unió vezetése semmilyen jogállami kifogást sem emelt ez ellen. A Tusk-kormány tehát a médiatörvény által előírt eljárásokat megkerülve a társasági jog eszközeivel élt, és a közmédia vállalatait formálisan felszámolás alá helyezték. Arra sincs magyarázat, hogy eközben az épp megszűnő cégekhez, hogyan vehettek fel a kormányhoz hű embereket. A lengyel közmédia ezután egyértelműen kormány- és brüsszelpárti vonalat vett. 

Az Ordo Iuris jelentése szerint emellett a lengyel kormány erőteljes politikai nyomásgyakorlásba kezdett a kereskedelmi médiumok felé, és egyes kormánykritikus médiumokat – például bizonyos televíziós csatornákat – kizárt sajtótájékoztatókról és hivatalos eseményekről.

2. Politikai leszámolás

De Donald Tusk és kormánya nem állt meg a média leigázásánál, letartóztatások és a házkutatások kezdődtek. Bilincsben vezették el az előző kormány minisztereit, erőt demonstrálva ezzel. A Lengyelországban bírósági eljárás alatt álló egykori legfőbb ügyész és igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro lapunknak adott interjújában elmondta, hogy a jelenleg Magyarországon menedékjoggal tartózkodó egykori politikus, Marcin Romanowski ellen azért indult politikai alapon eljárás, mert a katolikus, keresztény szervezeteknek adott állami támogatásokat. 

Egyes jobboldali képviselők mandátumát a mentelmi jog figyelembe vétele nélkül megszüntették és az ellenük indult jogi eljárások keretében indokolatlanul hosszú előzetes letartóztatásba helyezték őket. 

3. A bírósági rendszer „reformja”

Az új lengyel kormány nekiment az Országos Bírósági Tanácsnak (KRS) megkérdőjelezve az előző ciklusokban kinevezett bírók legitimitását, lemondásra szólította fel azokat, valamint törvényjavaslatokat alkotott, amelyek lerövidítenék a mandátumukat és kizárnák a 2018 után kinevezetteket. Mindezt azzal indokolták, hogy a PiS saját embereinek kinevezésével politikai testületté alakította az Országos Bírói Tanácsot. 

Emellett megpróbálták leváltani a bíróságok vezetőit, illetve fegyelmi eljárásokat indított bírák ellen amiért dolgoztak a korábbi igazságszolgáltatási rendszerben. A Tusk-kormány kijelentette, hogy nem tekinti legitimnek a lengyel Alkotmánybíróság működését, ezért nem fogadja el ítéleteit. Sőt egyes korábbi alkotmánybírósági döntések érvénytelenítését illetve a bírák eltávolítását célzó törvényjavaslatokat terjesztettek be. 

4. Beavatkozás a választási rendszerbe

Az új parlament úgy alakította át a lengyel választási bizottságot, hogy a kormányt támogató személyek kerültek többségbe a testületben és az egyes ellenzéki pártok kisebb arányú képviseletet kaptak, vagy teljesen kimaradtak. A jobboldali Jog és Igazságosság pártnak járó állami támogatást a bírósági döntés ellenére nem fizették ki. 

5. Erkölcsi és vallási kérdésekben történt jogkorlátozások 

A Tusk-kormány nem félt beavatkozni a lengyel emberek életébe sem, oly módon, hogy számos döntésével igyekezett a világnézeti semlegességet előtérbe helyezni, és korlátozta például a vallási szimbólumok alkalmazását valamint a hitoktatás rendszerében szigorításokat vezetett be. Egyes tüntetéseket korlátoztak vagy feloszlattak, és a rendőrség erővel lépett fel demonstrálókkal szemben. Mivel a Lengyelországban erősen megosztó abortuszkérdésben nem tudtak törvénymódosítással változást elérni, minisztériumi iránymutatásokkal – például a mentális egészsége hivatkozva – próbálták enyhíteni az abortusz feltételeit. 

Nyitókép: Wojtek Radwanski / AFP