Jó híreket kaptak a diák- és a babaváró hitelesek, emellett hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a kórházakban. Közben zajlik a magyar-ukrán csúcs előkészítése, az államigazgatás jelentős része pedig azért dolgozik Magyar Péter állítása szerint, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni.
Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán arról számotl be szerda este, hogy a kormányülésen fontos döntéseket hoztak: 3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására, valamint megszüntetik a kriptovaluták kriminalizását.
De döntöttek a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán, akárcsak a 6000 milliárd forintos uniós források felhasználását illetően, akárcsak az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán is.
– sorolta.
Mindezekről csütörtökön 11 órától ígért részletes tájékoztatást.
***
A tájékoztatón megjelent Magyar Péter kormányfő is.
Szondi Vanda kormányszóvivő közölte, hogy a döntések egy része megjelenik a Magyar Közlönyben, a továbbiakat társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány. Hozzátette, az elmúlt években ez nem volt így, de ezzel a gyakorlattal a Tisza-kormány szakít, mivel – ahogy a miniszterelnök is mondta – nagyon fontos, hogy a választók is részt tudjanak venni a döntéshozatalban. Ezek a kormany.hu-n fognak megjelenni, és 13 nap áll majd rendelkezésre, hogy ezekről elmondják a véleményüket.
Kiemelte, hogy ezek a tájékoztatók arra szolgálnak, hogy a legfrisseb döntésekről, és a kormányülésen elhangzottakról informálják a nyilvánosságot, más témában a kormányfő elérhető, akár a parlamentben is, ott lehet kérdezni, interjút kérni tőle. A sajtó megjelent képviselőitól pedig azt kérte, hogy csak a kormányülés témáihoz kapcsolódóan tegyenek fel kérdéseket.
A tájékoztató elején elhangzott, hogy benyújtották a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amellyel óriási lépést tesznek afelé, hogy teljesítsék az uniós források feltételeit. Emlékeztetett, hogy 16,4 milliárd euróról van szó.
A kormányszóvivő azt állította, hogy az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni ezeket az úgynevezett szupermérföldköveket, amelyek alapvetően az átláthatóság növeléséről és a korrupció visszaszorításáról szóltak.
Szondi Vanda aláhúzta, hogy a migráció, Ukrajna, vagy genderkérdések nem kerültek szóba a tárgyaláson, és mint elhangzott, a feltételek között sem szerepelte.
Mint kiderült, a kormány döntött arról is, hogy szigorítják a vagyonnyilatkozati rendszert, valódi jogköröket adnak az Integritás Hatóságnak, átláthatóbbá teszik a közbeszerzéseket, szigorítják a közpénzek és támogatások erősítését, valamint erősítik a korrupcióellenes, pénzügyi átláthatósági garanciákat – sorolta.
A szóvivő ismertette, hogy a kormány arról is döntött, hogy
mától nem kötelező a közintézményekben kifüggeszteni a nemzeti hitvallást.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrzési bizottságai július 14-én tartandó közös meghallgatáson vizsgálják meg a Bizottság tervét, hogy felszabadítsák a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
A szót ezután Köböl Anita vette át, aki arról beszélt, hogy a kriptoeszközök ügyében döntés született. Felidézte, hogy az előző kormány rendkívül szigorú szabályozást vezetett be a kriptoeszközök kereskedelmével kapcsolatban, beiktatva egy plusz hitelesítő szereplőt, ezért többen kiléptek a piacról.
A kormányszóvivő szerint mindez felesleges jogalkotás volt, a büntetőjogi következmény több százezer embert negatívan érintett, az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított. A Tisza így az erre vonatkozó enyhítést társadalmi egyeztetésre bocsájtja.
Köböl Anita azt us bejelentette, hogy meghosszabbítják a Diákhitel 1 esetében érvényes kamatstopot. Az új határidő 2026 év vége lesz.
Magyar Péter, – mint a Diákhitel Központ volt vezetője megjegyezte –, itt megjegyezte, hogy 1,99 százalék volt a kamat, amikor leköszönt, most 9 százalék felett van. A miniszterelnök szerint három dologtól függ a diákhitel kamata: egyrészt a Diákhitel Központ működési költségétől, valamint a forrásbevonási költségektől és a kockázati felártól.
„Utasítjuk a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy vizsgálja meg a forrásbevonás lehetőségeit és költségeit, valamint a Diákhitel Központ működési költségeit és haladéktalanul járjon el, hogy jelentősen csökkenthető legyen a kamat” – jelentette be a kormányfő.
Köböl ezután a babaváró hitelről úgy fogalmazott, az előző kormány visszafizetési moratóriumot hirdetett azoknak az esetében, akiknél nem teljesültek a hitelfeltételek.
A Tisza-kormány meghosszabbítja ezt, a Pénzügyminisztérium pedig vállalta, hogy kidolgoz egy várhatóan enyhébb, de jogkövető feltételrendszert.
Ez a döntés megközelítőleg 24 ezer szerződést érint – hangzott el.
Kiemelték továbbá, hogy 2026-ban hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a KEF-en keresztül a kórházakban.
Takács Péter, az Orbán-kormány nemrég leköszönt egészségügyi államtitkára korábban arról írt, hogy az előző kabinet a 2018-ban megindított korszerűsítési program keretében 2025-ig mintegy 18 milliárd forintot költött a kórházi légtechnikai rendszerek korszerűsítésére.
Ebben nincsenek benne az új építésű (pl. Székesfehérvár, Tatabánya) vagy a teljesen felújított (pl. Kútvölgyi Kórház) kórházi épületek berendezései, amik természetesen a legújabb előírások szerint lettek telepítve a beruházások keretében.
Egy kórházi klímarendszer nem olyan, mint a háztartási, abban komoly szűrőrendszerek vannak, amelyek kiszűrik a vírusokat, baktériumokat a befújt levegőből. Egy új légtechnikai rendszer kiépítése százmilliókban, karbantartása tízmillliókban mérhető – jegyezte meg Takács.
Majd hozzátette, hogy a kórházakban a kiemelt kezelőhelyiségekben kell biztosítani megfelelő hőmérsékletet és csíramentes levegőt, ezek a műtők, az intenzív osztályok és a szakmaspecifikus – például sztrókos vagy kardiológiai – őrzők. „A kormányzásunk kezdetén az összes kiemelt kezelőhelyiség csupán 56 százaléka volt légkondicionált. Ez most 96 százalék” – húzta alá a politikus.
A posztból kiderült, hogy 2025-ben is zajlott hárommilliárd forintos kerettel a hűtéskorszerűsítési program, 26 helyen dolgoztak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) munkatársai. Modernizálták többek között a fővárosi Uzsoki utcai kórház és a balassagyarmati intenzív osztály klímáját, és a székesfehérvári kórház régi épületén is jelentős korszerűsítés történt (folyadékhűtő csere) – sorolta.
„Örülök, hogy a Tisza halad tovább az általunk megkezdett úton, és a felméréseinkre, terveinkre alapozva folytatja az általunk megkezdett munkát!” – zárta bejegyzését Takács Péter.
Köböl Anita után Magyar Éva kormányszóvivő azzal folytatta, hogy a kormányülés napirendjén volt a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat is. A szóvivő bejelentette, hogy a településképet rontó plakátszennyezés ellen is fellépnének, függetlenül a hirdetés tartalmától.
„Lakott területen belül egyáltalán nem engedélyezné a kormány óriásplakátok kihelyezését.
Belterületen csak az utcabútorokon és a tömegközlekedési járművek megállóiban maradhatnának reklámok”
– ismertették, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egyeztetések kezdődnek.
Mindez után Magyar az uniós jogszabály csomag kapcsán elmondta, hogy a korrupcióellenes lépéseket a korábbi kormánypártok és a Mi hazánk nem támogatta a parlament. Azt sem támogatják, hogy szigorodjon a vagyonbevallási rendszert, vagyis véleménye szerint nem támogatják, hogy a magyarok megkapják a nekik járó, eddig felfüggesztett 6000 milliárd forintot.
Magyar Évától azt is megtudhattuk, hogy a kormány az uniós lakossági napelempályázatok elszámolási határidejét meghosszabbította szeptember 30-ig.
Arra is kitértek, hogy a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetőjét meghallgatta a kormány, és e találkozón kiderült, hogy a szervezet költségvetését messze alultervezték. Ez azt jelentette, hogy folyamatosan 30-40 milliárdos hiánnyal küzdöttek és ezért nem maradt pénz például a klímarendszereket rendbe tenni – állították.
A tájékoztatón emlékeztettek, hogy a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak terén nagyon fontos előrelépések történtek, és ezzel együtt zajlik a legfelsőbb szintű, magyar-ukrán csúcstalálkozó előkészítése is. De pontos dátum még nem hangzott el.
Magyar kitért arra is, hogy jövő héten Brüsszelben ülésezik az Európai Tanács, ez lesz az első olyan ülés, amelyen miniszterelnökként képviseli Magyarországot. Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is Brüsszelben tárgyal majd – fűzte hozzá.
Továbbá arra is kitért, hogy zajlik a V4-ek magyarországi találkozójának előkészítése. A helyszín a gödöllői kastély lesz június 23-án. A kormányfő itt rámutatott, hogy visszahozná az uniós tanácsülések előtt korábban szokásos V4-egyeztetőfórumot.
Újságírói kérdésre Magyar Péter elárulta, hogy még folynak az egyeztetések az 500 és ezer fő közötti településekre év végéig telepítendő ATM-ekről.
míg a 2026-os költségvetés felülvizsgálata június 30-ig tart. Ezután majd októberben hozzák nyilvánosságra a módosítási javaslatokat.
A miniszterelnök a kedvezményes hitelkamatokról általánosságban úgy vélekedett, azon kell dolgozniuk, hogy a kamatkörnyezet sokkal kedvezőbb legyen. Amint csökkennek a piaci hitelkamatok és a jegybanki alapkamat, úgy válik egyre kevésbé jelentőssé a támogatott hitelek szerepe, és válik egyre olcsóbbá a költségvetés számára a sok támogatott hitel – magyarázta.
A sajtó jelenlévő képviselői azt is megtudhatták, hogy a vagyonvisszaszerzés elsősorban a kekvákra irányul, olyan vagyonelemeket vesznek vissza, amelyek az államé voltak.
Magyar leszögezte, hogy a nem egyetemekhez köthető kekvaalapítványok megszűnnek, a korábbi állami vagyon újra állami vagyon lesz. Míg az egyetemek mögötti vagyon 2027 augusztusáig kerül vissza az államhoz.
Elhangzott az is, hog Napokon belül benyújtják a vagyonvisszaszerzési hivatalra vonatkozó törvényjavaslatot is. A miniszterelnök ennél a pontnál azt is megemlítette, hogy a felajánlás ellenére sem veszik át Balásy Gyula cégét.
Magyar Péter ugyancsak kérdésre válaszolva elárulta, a vagyonadó esetében több opciót vizsgálnak, még nincs kész a végleges jogszabálytervezet. Várhatóan legkésőbb 2026. október végéig elfogadásra kerül a törvény és a vonatkozó módosítások, hogy 2027. január 1-től már élhessen a jogszabály.
Arra a kérdésre, hogy a szolidaritási hozzájárulás kivezetése kormánydöntés-e, azt felelte a kormányfő, hogy folyik az egyeztetés az önkormányzatokkal és az önkormányzati szövetségekkel a Lőrincz Viktória miniszter vezette szaktárca részéről. „Csökkenteni kell, de eltérő arányokat kell figyelembe venni a különböző nagyságú önkormányzatok esetében” – jegyezte meg.
Magyar ezután az uniós források hazahozataláról elmondta, hogy „óriási feladat”, azért is írtak már ki egy pályázatot, hogy augusztus 31-ig ne veszítsenek forrást.
Induljunk ki a legjobból, mi megtesszük a tőlünk telhetőt, a kormány és az államigazgatás jelentős része ezen dolgozik”
– szögezte le.
Magyar Péter ugyancsak újságírói kérdésre azt felelte, a KRESZ-t át kell alakítani, mivel nem korszerű. Elhangzott, az e-rollerekkel kapcsolatos módosítás hamarabb fog megjelenni, de ettől függetlenül lesz még egy társadalmi egyeztetés az új szabályozásról.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
Egy cikk nagyon nem tetszett a kormányfőnek.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
A részletekről csütörtökön ad tájékoztatást.
Minden idők egyik leghiúbb politikusa úgy tátogott a tévénézők szeme láttára, mint a partra vetett hal.
Magyar Péter agressziója, miniszterelnökhöz méltatlan stílusa és megbélyegző politikája kötelező mintává és elvárássá vált a Tisza Pártban.
Az egészségügyi szakértő július 1-től tölti be a posztot.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.