Az Európai Unióhoz csatlakozó új országok átmenetileg nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben.
Az Euractiv által megszerzett dokumentum szerint Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg új elképzeléssel állt elő az Európai Unió bővítésének felgyorsítására. A javaslat értelmében az új tagállamok a csatlakozásukat követően ideiglenesen nem rendelkeznének szavazati joggal a költségvetési, külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekben.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy Brüsszel új lendületet adna a 2013-as horvát csatlakozás óta gyakorlatilag befagyott bővítési folyamatnak. A legelőrébb jelenleg
de a jövőbeni tagjelöltek között szerepel Ukrajna és Moldova is.
Ezt is ajánljuk a témában
A Politico értesülései szerint június 15-én új szakaszba léphet Ukrajna és Moldova európai uniós csatlakozási folyamata, miután Budapest jelezte: kész lehet feloldani korábbi vétóját.
A dokumentum készítői szerint a bővítés stratégiai jelentőségű, ugyanakkor nem vezethet az unió döntéshozatali képességének gyengüléséhez.
A bővítés stratégiai eszköz, de csak akkor, ha erősebbé teszi az Európai Uniót, nem pedig gyengíti”
– fogalmazott Tom Berendsen holland külügyminiszter.
Hozzátette: ideje komolyan megvitatni, hogyan nézzen ki egy kibővített Európai Unió.
A tervezet szerint a korlátozás átmeneti jellegű lenne, ugyanakkor nem derül ki pontosan, mennyi ideig tartana az új tagállamok „próbaideje”.
Albánia esetében a javaslat várhatóan nem váltana ki komoly ellenállást, mivel Edi Rama albán miniszterelnök korábban már jelezte, hogy kész lenne lemondani a vétójogról az ország uniós csatlakozása érdekében.
Ezt is ajánljuk a témában
A kérdező riporter sem számított ilyen válaszra.
A dokumentum egy másik fontos eleme egy megerősített védzáradék létrehozása lenne. Ez lehetővé tenné, hogy Brüsszel szankciókat alkalmazzon olyan új tagállamokkal szemben, amelyek a csatlakozás után visszalépnek
A szöveg burkoltan utal Magyarországra is, amely hónapokon át blokkolta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. A javaslat ezért olyan mechanizmusokat vezetne be, amelyek fellépnének
az „őszinte együttműködés elvével ellentétes magatartással” szemben.
Steven Blockmans, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának bővítési szakértője szerint a legjelentősebb újítás az lenne, hogy a demokratikus normák betartását jogilag kikényszeríthető kötelezettséggé tennék.
A szakértő szerint nem meglepő, hogy a Benelux-államok a magyar és szlovák tapasztalatok, valamint a korábbi bolgár és román jogállamisági viták után szigorúbb garanciákat követelnek az új tagjelöltektől.
Az Euractiv szerint az elmúlt hónapokban több hasonló reformötlet is napirendre került. Németország például Ukrajna társult tagságának lehetőségét vetette fel, míg francia és német szakértők külön modellt dolgoztak ki a nyugat-balkáni országok fokozatos integrációjára.
A mostani javaslat azt jelzi, hogy az uniós fővárosok egyre inkább a bővítés intézményi következményeire koncentrálnak, és igyekeznek elkerülni, hogy a jövőbeni tagállamok blokkolni tudják az EU stratégiai döntéseit.
***
Fotó: JOHN THYS / AFP
Jacek Karnowski szerint egy jól működő politikai szervezet egy választási vereség után is képes talpra állni.
A szakértő szerint azonban a végkimenetel továbbra is bizonytalan.
Hová vezetne ez?
Az ukrán külügyi szóvivő szerint a találkozó napirendje „teljesen egyértelmű”.
Minden Brüsszel döntésén fog múlni.
A miniszter szerint az új kormány alig harminc nap alatt megállapodott az Európai Bizottsággal.
A Dunántúlon már szerda késő este megérkezhet a rendszerbe szerveződő zivatarzóna.
Megint az a fránya időjárás…
Csütörtökön 11 órakor részletes tájékoztatást adunk a kormány döntéseiről.
