Az Európai Unió elítélte a román elnök eltávolításának kísérletét, amely el is bukott, és Donald Tusk kormánya is kudarcot vallott a jegybankelnökkel. A braziloknak viszont összejött, amivel Magyar Péter próbálkozna.
Magyar Péter és a Tisza Párt továbbra is Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását tervezi, és a kormányfő legfrissebb állásfoglalása szerint ennek érdekében az alaptörvény módosítására is készek. Május 31-én lejárt a miniszterelnök által adott ultimátum, ám Sulyok nem távozott, sőt, hétfőn közölte, nem tervezi, hogy lemond. A Cicero című német lapnak adott interjúban pedig kijelentette, hogy „az európai alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen. Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen, nem jogállami megoldásoknak még a látszata is hátrányos lenne Magyarország megítélésére nézve.”.
Úgy tűnik Donald Tusk példáját követve Magyar Péter is a saját értelmezése szerint tartja tiszteletben a törvényeket is a jogállamiságot. Azt a jogállamiságot, amelyet az Európai Unió vezetése oly gyakran számon kért az Orbán-kormányokon. Márpedig egy személyre szabott alkotmánymódosítás emellett akár európai uniós jogállamisági aggályokat is felvethet – ezt ifj. Lomniczi Zoltán alkotmányjogász közölte. Úgy vélte, egy olyan alkotmánymódosítás, amely kifejezetten a hivatalban lévő államfő eltávolítását célozza, a közjogi stabilitás és a jogbiztonság sérelméhez vezethet.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
Jelen helyzetben erősen kétséges, hogy Magyar Péternek és csapatának tervét siker koronázza majd. Sulyok Tamás a politikai nyomásgyakorlást megelégelve a Velencei Bizottsághoz fodult, amely sürgős eljárásban tárgyalja a magyar államfő ügyét. Emellett a hírek szerint az ügy a Tisza Párton belül is ellentéteket szült. A terv ellen ugyanis nem csak a jobboldali szavazók tiltakoznak, hanem a kormánypárt mérsékeltebb szárnyának sem tetszik a dolog. Épp ezért lehetséges, hogy amennyiben sikerül is Sulyok Tamást eltávolítani a tisztségéből, Magyar akár a párt egységének megbomlásával többet is veszít az ügyön, mint amennyit nyerne.
Ennek ellenére a nemzetközi politika szereplőitől semmilyen kritikus reakció nem érkezett Magyar Péter kijelentésére, még Ursula von der Leyen és Manfred Weber sem szólalt meg az ügyben. Egyedül Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti delegációvezetője és a Patrióták Európáért pártcsalád alelnöke reagált, az észak-koreai diktátorokhoz hasonlítva Magyar Pétert. A jogállamiságra általában oly érzékeny nemzetközi sajtó azonban semmi kivetnivalót sem talált a demokrácia kereteibe nem éppen beleillő próbálkozásban.
Ezt is ajánljuk a témában
Szinte minden nagy külföldi médium beszámolt arról, hogy Magyar Péter alaptörvényt módosítana az államfő leváltása céljából. Szinte senki sem fogalmazott meg kritikát azzal szemben, hogy Sulyok Tamást ily módon távolítanák el tisztségéből.
Pedig a történet nem példa nélküli. Európában és a világ egyéb elvileg jogállamként működő országaiban szintén többször is előfordult, hogy egy demokratikusan megválasztott közjogi méltóságot egyértelműen politikai motiváció alapján jogi eszközökkel próbáltak eltávolítani hivatalából. Ezek a kísérletek némelykor sikeresek voltak, máskor pedig elbuktak, de általában komoly felháborodás és jogvita övezte őket. Összegyűjtöttünk néhányat a közelmúltból ismert ilyen ügyek közül! A hozzánk legközelebb történt eset épp a „szomszédban” történt.
Traian Basescut, aki 2004 és 2014 között töltötte be a román köztársasági elnöki tisztséget, kétszer is megpróbálták jogi úton eltávolítani a székéből.
Az eset az Európai Unió rosszallását is kiváltotta, Victor Ponta baloldali kormánya ugyanis törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy a népszavazás érvényességi küszöbét töröljék el, emellett a parlament minkét házának elnökeit leváltotta és egyes alkotmánybírósági tagok eltávolításával is fenyegetőzött. Az Európai Tanács elnöke, Herman von Rompuy követelte, hogy Ponta tegyen meg mindent az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság védelme érdekében. A kormány végül elfogadta az alkotmánybírósági döntést, amely a népszavazások 50 százalékos érvényességi küszöbe mellett foglalt állást, így Basescu az általános elégedetlenség ellenére nem távozott.
A 2023 végén kormányra került és Tusk által vezetett Európa-párti koalíció azt ígérte, hogy elszámoltatja az előző (PiS) kormányzat embereit. Tuskék egyik fő célpontja Adam Glapinski, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke lett. A kormánykoalíció alkotmánysértéssel vádolta és bíróság elé akarta állítani a jegybankelnököt, többek közt azért mert szerintük politikailag befolyásolt kamatpolitikával és kötvényvásárlással közvetve finanszírozta a PiS-kormány deficites költségvetését.
Tuskék 8 pontból álló vádat fogalmaztak meg Glapiński ellen, ám kísérletük kudarcba fulladt, ugyanis a lengyel Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a parlamentnek háromötödös többséggel kell elfogadnia a jegybankelnök bíróság elé citálását célzó előterjesztést.
Tusk erre közölte, hogy a PiS felszámolta az Alkotmánybíróság függetlenségét, és arra utalt, hogy figyelmen kívül fogja hagyni a szavazás végeredményét, amennyiben nem a kedve szerinti eredmény születik.
Bár az európai liberális elit lelkesen támogatta Tuskék törekvéseit, amelyekkel Lengyelországot „európai irányba” próbálták terelni, Glapinski ügyében egyre többen jelezték kételyeiket azt illetően az Európai Tanács egykori elnöke által vezetett kormány lépései megfelelnek-e az európai jognak és a jogállamiság feltételeinek.
Brazíliában 2016-ban a megerősödött jobboldali ellenzék szintén a költségvetési hiány elfedését célzó „trükközéssel” vádolta a 2014-ben újraválasztott Dilma Rousseff elnököt. A brazil elnökkel szemben bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet később a felbomló kormánykoalíció több pártja is támogatott, és a brazil alsóház nagy többséggel Rousseff leváltása mellett szavazott. Erre José Eduardo Cardozo legfőbb ügyész formális okok alapján érvénytelenítette az elnök elleni parlmenti eljárást, még mielőtt a szenátus megerősíthette volna a döntést.
A brazil Alkotmánybíróság azonban a legfőbb ügyész döntését minősítette törvénytelennek, így úgy tűnt, szenátushoz került a kérdés.
Az ügyet tovább bonyolította, hogy a brazil parlament alsóházának ideiglenes elnöke először közölte, hogy egy eljárási hiba miatt az alsóház Rouseffel szembeni döntése érvénytelen, ám később visszavonta ezt a kijelentését. A brazil szenátus 55 igen és 22 nem szavazattal elfogadta az elnök felfüggesztését az ellene indult jogi eljárás idejére. Az elnöki tisztséget alelnöke, Michel Temer töltötte be, akit Rousseff árulónak nevezett.
Az ügy megosztotta a brazil népet, az elök ellen és mellette is számos tültetést szerveztek, Dilma Rousseff pedig puccsnak nevezte az ellene zajló eljárást. A politikust pár hónappal később a szenátus végleg megfosztotta az elnöki tisztségtől, és bírósági eljárás indult ellene a brazil állami olajipari cég körüli ügyekben.
A paraguayi parlament jobboldali pártjai 2012-ben többségre tettek szert, és azonnal kötelezettségszegési eljárást indítottak a baloldali elnök, Fernando Lugo ellen. Érdekesség, hogy Lugo egyébként katolikus püspök, de miután politikai pályára lépett XVI. Benedek pápa felfüggesztette az egyházi feladataiból. A paraguay-i parlament alssóháza azonnal megszavazta a vádemelést, a szenátus pedig 24 órás gyorsított eljárásban tárgyalta az elnök ügyét, és óriási többséggel elmozdították tisztségéből Lugo-t.
Az eljárás jogi értelemben megfelelt a paraguayi alkotmány feltételeinek, ennek ellenére több nemzetközi szervezet (például a Mercosur és az UNASUR) elítélte az egyértelműen politikai okokból született döntést.
Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.
Nincs külön bánásmód, nincsenek pluszjogosítványok, Magyar Péter nem messiás. Kohán Mátyás írása.
Állítása szerint Magyar megrágalmazta a Fideszt.
Berlinben beszélt az ügyről a magyar külügyminiszter.
Jó híreket kaptak a diák- és a babaváró hitelesek, emellett hűtésrekonstrukciós programot hajt végre a kormány a kórházakban. Közben zajlik a magyar-ukrán csúcs előkészítése, az államigazgatás jelentős része pedig azért dolgozik Magyar Péter állítása szerint, hogy az uniós forrásokat haza tudják hozni.
A köztársasági elnök ajánlatot tett az új kormánynak.
Európa autóiparának hanyatlása brutális, az akkumulátorgyártás épp ezért megkerülhetetlen – de csak megfelelő szabályozás mellett vihető sikerre.
Kisteleki István felvázolta, az MLSZ-től érkező összeg nagyságrendileg a zuglói klub éves költségvetésének a felét teszi ki.
Nincs külön bánásmód, nincsenek pluszjogosítványok, Magyar Péter nem messiás. Kohán Mátyás írása.
