Nincs új a nap alatt! Brüsszel továbbra is inkább támogatja Tusk törekvését a lengyel közmédia „átalakítására”

2024. január 12. 21:22

Annak ellenére, hogy a lengyel bíróság elutasította a lengyel közmédia új testületeinek nyilvántartásba vételét, az Európai Bizottság még mindig kiáll az új lengyel elnök intézkedései mellett, mert a közmédiában évek óta reformokat kér.

2024. január 12. 21:22
March Of Free Poles In Warsaw
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Az Európai Bizottság véleményét a lengyel médiaháború fejleményeiről a lengyel ellenzék Varsóban tartott csütörtöki mega-tüntetése után kérdezte az Euractiv. Az állami televízió, rádió és hírügynökség átalakítása ugyanis óriási társadalmi felháborodást váltott ki Lengyelországban, 

Brüsszel részéről azonban nem érkezett bírálat a közmédia gyors elfoglalásával kapcsolatban, 

még azután sem, hogy egy lengyel bíróság is törvénytelennek minősítette a kormányzati lépéseket.

Az uniós portál emlékeztet: Donald Tusk választási ígérete volt a közmédia átalakítása, és ezzel a Bizottság évek óta tartó kérését hajtotta volna végre, hiszen az uniós testület éveken át nehezményezte a lengyel közmédia pártos működését éves jogállamisági jelentéseiben.

Változások a kormányváltás után

Donald Tusk kormánya beiktatását követően azonnal hozzálátott a médiaviszonyok átalakításához: december 15-én kinevezett kulturális minisztere, Bartlomiej Sienkiewicz 

egyik első intézkedéseként felmentette a köztévé, a közrádió és az állami hírügynökség, a PAP vezetőit, felügyelőbizottságait, 

új testületeket iktatott be, valamint több, propagandának minősített műsort felfüggesztett.

A lengyel köztévé, a TVP új felügyelőbizottsága a médium élére Tomasz Sygut újságírót nevezte ki. Egy héttel később, december 25-én azonban a TVP régi felügyelőbizottsága – amely törvénytelennek, így semmisnek tekintette felmentését – Maciej Lopinskit, a volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) egyik volt parlamenti képviselőjét nevezte ki a köztévé elnökének, egy nappal később pedig a lengyel Nemzeti Médiatanács (RMN) – amelyet a PiS-kormány 2016-ban azért hozott létre, hogy ellenőrizze a lengyel média működését és kinevezze a közmédia vezetőit – bejelentette: a köztévé egyik ismert arcát, Michal Adamczyket nevezték ki a TVP elnökének.

Sienkiewicz kulturális miniszter a bejelentéseket komolytalannak nevezte.

Politikai hullámverések

Az átalakítások ellen a volt jobboldali kormánypárt több képviselője tiltakozásokat szervezett, rendszeresen beültek tüntetni a közmédia székházaiba, a sajtószabadság meggyalázóinak nevezték a Tusk-kormány kinevezettjeit. 

Érveik szerint az új kormány „illegális módon megszállta a közmédiát”, 

az átszervezési folyamatokban nem tartja be a törvényi előírásokat, a parlamenti eljárásokat.

Megszólalt az ügyben a lengyel államfő is: Andrzej Duda is elítélte az új kormány médiaügyi intézkedéseit, figyelmeztetett, hogy alkotmányos elveket még politikai célok érdekében sem lehet megsérteni.

Az Euractiv varsói tudósításában hozzátette: csütörtök este tízezrek vonultak utcára, hogy Tusk médiapolitikája ellen tiltakozzanak – ez volt az új kormány elleni első tömegdemonstráció.

Szabad médiát követelünk, hiszen azt most törlik el a szemünk előtt”

– idézi Jarosław Kaczyński PiS-elnök tüntetésen elhangzott mondatát a portál.

Éppen ezt követelte nyolc éven keresztül a lengyel ellenzék, amikor szerintük az állami médiák PiS-propagandát kezdtek el sugározni – folytatja a brüsszeli portál, hozzátéve, Tusk éppen ezt a folyamatot ígérte megtörni: megválasztása esetére 

azt ígérte, hogy a közmédia visszanyeri függetlenségét, nem pártpropagandát, hanem hiteles hírszolgáltatást fog végezni.

Mégis, egy lengyel bíróság törvénytelennek mondta ki a köztévé átalakításának folyamatát, a kormány által létrehozott új médiatestületeket és vezetőiket pedig nem jegyezte be a bírósági nyilvántartásba. A kulturális miniszter jelezte, fellebbez a döntés ellen, míg

a lengyel államfő úgy reagált, hogy az ítélettel igazolva látja félelmeit, miszerint törvénytelen módon nyúlt hozzá a közmédiához az új kabinet.

Ezt is ajánljuk a témában

Brüsszel nem félti a jogállamiságot?

Az Európai Bizottság szóvivője az Euractiv kérdéseire csütörtökön elmondta: a közmédiák helye különleges az Európai Unióban, mert az ő felelősségük a plurális közbeszéd megteremtése, a vélemények sokszínűségének bemutatása, ezért 

olyan működtetésre van szükségük, amely biztosítja a szervezeti és újságírói függetlenségüket.

A szóvivő hozzátette: folyamatosan figyelemmel követik a lengyel eseményeket. 

Eközben a lengyel PAP hírügynökségnek nyilatkozva az Európai Néppárt elnöke, a Magyarországnak járó uniós források megvonását követelő Manfred Weber elmondta: teljes vállszélességgel kiáll Tusk „jogállamisági” lépései mellett, mert az új lengyel kormányfőnek szerinte nyolc év „destruktív” kormányzása után kell építkeznie.

Nyitókép: Lengyel ellenzéki tüntetés Varsóban 2024. január 11-én   (forrás: Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Összesen 100 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kybon
2024. január 13. 08:47
bbrüsszeli bballipcsik bbeavatkoznak De csak akkor, ha a haladár érdekek és eszmék veszélyben vannak. Viszont itt nagyobb a konc, úgyhogy ez egy NAGYOBB Szovjetúnió...
harcimarci-9-9
2024. január 13. 08:24
Figyeljetek, magyarok! Ezt tervezik nálunk is.
Chekke-Faint
2024. január 13. 07:58
Hol is van a fogatlan demokráciát kiáltó és freudi hazugságártó Brüsszelből. Eddig minden ülésen letámadták Magyarországot most meg sunnyognak? Ejnye ez így jó?
Chekke-Faint
2024. január 13. 07:48
Brüssel a háborút is támogatja miért ne támogatná a törvények felrúgását is Lengyelországban. Soros bandának ez az egyik feladata.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!