Annak ellenére, hogy a lengyel bíróság elutasította a lengyel közmédia új testületeinek nyilvántartásba vételét, az Európai Bizottság még mindig kiáll az új lengyel elnök intézkedései mellett, mert a közmédiában évek óta reformokat kér.
Az Európai Bizottság véleményét a lengyel médiaháború fejleményeiről a lengyel ellenzék Varsóban tartott csütörtöki mega-tüntetése után kérdezte az Euractiv. Az állami televízió, rádió és hírügynökség átalakítása ugyanis óriási társadalmi felháborodást váltott ki Lengyelországban,
Brüsszel részéről azonban nem érkezett bírálat a közmédia gyors elfoglalásával kapcsolatban,
még azután sem, hogy egy lengyel bíróság is törvénytelennek minősítette a kormányzati lépéseket.
Az uniós portál emlékeztet: Donald Tusk választási ígérete volt a közmédia átalakítása, és ezzel a Bizottság évek óta tartó kérését hajtotta volna végre, hiszen az uniós testület éveken át nehezményezte a lengyel közmédia pártos működését éves jogállamisági jelentéseiben.
Donald Tusk kormánya beiktatását követően azonnal hozzálátott a médiaviszonyok átalakításához: december 15-én kinevezett kulturális minisztere, Bartlomiej Sienkiewicz
egyik első intézkedéseként felmentette a köztévé, a közrádió és az állami hírügynökség, a PAP vezetőit, felügyelőbizottságait,
új testületeket iktatott be, valamint több, propagandának minősített műsort felfüggesztett.
A lengyel köztévé, a TVP új felügyelőbizottsága a médium élére Tomasz Sygut újságírót nevezte ki. Egy héttel később, december 25-én azonban a TVP régi felügyelőbizottsága – amely törvénytelennek, így semmisnek tekintette felmentését – Maciej Lopinskit, a volt kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) egyik volt parlamenti képviselőjét nevezte ki a köztévé elnökének, egy nappal később pedig a lengyel Nemzeti Médiatanács (RMN) – amelyet a PiS-kormány 2016-ban azért hozott létre, hogy ellenőrizze a lengyel média működését és kinevezze a közmédia vezetőit – bejelentette: a köztévé egyik ismert arcát, Michal Adamczyket nevezték ki a TVP elnökének.
Sienkiewicz kulturális miniszter a bejelentéseket komolytalannak nevezte.
Az átalakítások ellen a volt jobboldali kormánypárt több képviselője tiltakozásokat szervezett, rendszeresen beültek tüntetni a közmédia székházaiba, a sajtószabadság meggyalázóinak nevezték a Tusk-kormány kinevezettjeit.
Érveik szerint az új kormány „illegális módon megszállta a közmédiát”,
az átszervezési folyamatokban nem tartja be a törvényi előírásokat, a parlamenti eljárásokat.
Megszólalt az ügyben a lengyel államfő is: Andrzej Duda is elítélte az új kormány médiaügyi intézkedéseit, figyelmeztetett, hogy alkotmányos elveket még politikai célok érdekében sem lehet megsérteni.
Az Euractiv varsói tudósításában hozzátette: csütörtök este tízezrek vonultak utcára, hogy Tusk médiapolitikája ellen tiltakozzanak – ez volt az új kormány elleni első tömegdemonstráció.
Szabad médiát követelünk, hiszen azt most törlik el a szemünk előtt”
– idézi Jarosław Kaczyński PiS-elnök tüntetésen elhangzott mondatát a portál.
Éppen ezt követelte nyolc éven keresztül a lengyel ellenzék, amikor szerintük az állami médiák PiS-propagandát kezdtek el sugározni – folytatja a brüsszeli portál, hozzátéve, Tusk éppen ezt a folyamatot ígérte megtörni: megválasztása esetére
azt ígérte, hogy a közmédia visszanyeri függetlenségét, nem pártpropagandát, hanem hiteles hírszolgáltatást fog végezni.
Mégis, egy lengyel bíróság törvénytelennek mondta ki a köztévé átalakításának folyamatát, a kormány által létrehozott új médiatestületeket és vezetőiket pedig nem jegyezte be a bírósági nyilvántartásba. A kulturális miniszter jelezte, fellebbez a döntés ellen, míg
a lengyel államfő úgy reagált, hogy az ítélettel igazolva látja félelmeit, miszerint törvénytelen módon nyúlt hozzá a közmédiához az új kabinet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Győznünk kell, meg kell védenünk Lengyelországot!” – fogalmazott a csütörtöki tüntetésen Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke.
Az Európai Bizottság szóvivője az Euractiv kérdéseire csütörtökön elmondta: a közmédiák helye különleges az Európai Unióban, mert az ő felelősségük a plurális közbeszéd megteremtése, a vélemények sokszínűségének bemutatása, ezért
olyan működtetésre van szükségük, amely biztosítja a szervezeti és újságírói függetlenségüket.
A szóvivő hozzátette: folyamatosan figyelemmel követik a lengyel eseményeket.
Eközben a lengyel PAP hírügynökségnek nyilatkozva az Európai Néppárt elnöke, a Magyarországnak járó uniós források megvonását követelő Manfred Weber elmondta: teljes vállszélességgel kiáll Tusk „jogállamisági” lépései mellett, mert az új lengyel kormányfőnek szerinte nyolc év „destruktív” kormányzása után kell építkeznie.
Nyitókép: Lengyel ellenzéki tüntetés Varsóban 2024. január 11-én (forrás: Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
A harcias támadások megdöbbentették a szövetségeseket.
A brit baloldali kormányfő „Európa közös frontvonaláról beszélt”, a lap megnézte, mit is jelentene egy ilyen hadsereg felállítása.
„Ma Európában Magyarország a nemzeti önrendelkezés politikájának utolsó bástyája” – fogalmazott Marcin Romanowski.
Tégláról téglára bontják le a jogállamiságot Lengyelországban, átlépnek a szabályokon, hullanak a fejek, régi intézményeket darálnak, darabolnak, de hol van ennek a vége? Tisztázzuk!
Drasztikus lépésre szánná el magát Donald Tusk, Emmanuel Macron és Olaf Scholz.
A megkérdezettek 38 százaléka úgy véli, jobban élt mikor Mateusz Morawiecki volt a miniszterelnök.
A Krétakör alapítója szerint akkor lesz újra szabad és független Magyarország, amikor Orbán, Rogán és Szijjártó bíróság előtt felel az orosz-ukrán háborúban betöltött szerepéért.
A MÚSZ elnöke néhány éve még azt mondta, „elég sok úszót eltemetett már az amerikai edző”. Wladár most úrja megszólalt Tusuppal kapcsolatban.
