Sorsdöntő időszak előtt áll a magyar gazdaság, válságkezelésből vizsgázhat a Tisza-kormány

Májusban a várakozásoknál kedvezőbben alakult az infláció. A fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, havi összevetésben pedig nem változtak. Ezzel a magyar mutató az Európai Unió országai között az egyik legkedvezőbb lehet az év ötödik hónapjában. 

Az alacsony inflációhoz hozzájárult az élelmiszerek és a lakossági energia árának enyhe csökkenése, ezt némileg ellensúlyozta a szolgáltatások szintén nem jelentős drágulása.

Kiderül, mennyire ellenálló a magyar gazdaság

Az elmúlt években az előző kormány egyik legnehezebb feladata volt az árstabilitás elérése a 2022-es és 2023-as inflációs rekordokat követőn. Ez a cél gyakorlatilag mostanra valósult meg, ám szinte biztos, hogy ez a kedvező helyzet hamarosan véget ér.

Júniusban még nem kell érdemi áremelkedésekre számítani, az év második felében ugyanakkor az infláció 4-5 százalékra is gyorsulhat. A Magyar Nemzeti Bank és az irányadó nemzetközi szervezetek és az elemzők 2026 egészére 3,8 százalék körüli inflációval számolnak.

Az árak emelkedése immár borítékolható: júliustól sok szolgáltatás drágább lesz, mivel a bankok és a telekommunikációs cégek már bejelentették, nem húzzák tovább az Orbán-kormánnyal kötött korábbi megállapodás értelmében elhalasztott inflációkövető árkorrekciókat.

Az árszínvonal szempontjából kedvező fejlemény a forint jelentős erősödése, amelyet 

• a magyar gazdaság iránti – az áprilisi választások óta töretlenül erős – bizalom 
• és a Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikája is támogat.

Komoly és egyre súlyosabb kockázatot jelent ugyanakkor a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros iráni blokádja. A világ kőolaj- és földgázellátása szempontjából kritikus térségben márciusban újabb konfliktus robbant ki, amelynek a vége – az amerikai és az iráni tárgyalásokat figyelembe véve – még mindig nem látszik. A szakértők ugyanakkor már hónapok óta következetesen arra figyelmeztetnek, ha befagy a háború, a 2022-23-asnál jóval nagyobb, globális energiaválság jöhet, immár nem csak a piaci pánikkal, de komoly kőolaj- és LNG-hiánnyal.

Élelmiszer-kínálati sokk fenyeget?

A Brent kőolajfajta ára hetek óta 100 dollár fölött mozog, nem egy esetben a 120 dollárt is elérte. A földgáz világpiaci ára pedig megduplázódott az elmúlt hónapokban. Magyarország gyorsan lépett és befagyasztotta a magyar rendszámú járműveknél az üzemanyagok árát, miközben kedvező, hogy a piaci árak is korrekciót mutatnak június első hetében. 

Az árak meghatározzák tehát a gyártási költségeket és érdemben befolyásolják a szállítás és a logisztika árát is.

Ráadásul az élelmiszer-termelés szempontjából is kritikus a földgáz ára, mivel a mezőgazdaság jelenlegi hozamainak eléréséhez elengedhetetlen a műtrágyázás, amelynek a gyártása rendkívül földgázigényes. Nem csak a földgáz ára befolyásolja a műtrágyapiacot, súlyosbító tényező, hogy Irán műtrágya-nagyhatalom, vagyis a térség legfontosabb tengeri útvonalának blokádja miatt a globális műtrágyapiac is óriási hiánnyal néz szembe.

A konfliktus ugyanakkor átrajzolta a műtrágya-kereskedelmet: Moszkva új piacokra tett szert Ázsiában, miközben Európa behozatali lehetőségei jelentősen szűkültek. Brüsszel ráadásul a zöldintézkedések közepette jelentős anyagi terhet helyezett az importőrökre is, miközben az európai termelői érdekképviseletek jelezték: a válság tompítására meghozott műtrágya-stratégia nem lesz képes kezelni a válságot.

Jelenleg még a tavalyi szinten alakul a legtöbb mezőgazdasági alapanyag ára. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben a 2022-es energiaválsággal – a termelők nem lesznek képesek olyan árszinten értékesíteni, amelyből fedezhető lenne a következő szezon bekerülési költsége. A tavaszi műtrágyázási szezonban az európai gazdálkodók az év elejére felhalmozott készleteket használták fel.

Külső hatások útvesztőjében a magyar gazdaságpolitikai fordulat

A következő hónapokban tehát nem belső, hanem elsősorban külső tényezők mozgathatják a hazai és a globális inflációt. A négy évvel ezelőttihez hasonló ársokkra ugyanakkor nem számítanak az elemzők, mivel akkor az orosz-ukrán háború kitörésével és a Moszkvával szembeni szankciós politika miatt Európa részben magának okozott gazdasági károkat.

Fontos, hogy noha Magyarországon a kormányváltás alapjaiban írja át a gazdaságpolitikát, ugyanakkor a Magyar Péter vezette új kabinet láthatóan nem sietteti mindenáron a korábban meghirdetett, piacbarát fordulatot. Ennek az irányváltásnak fontos része lenne az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával szemben a közvetlen állami beavatkozás fokozatos megszüntetése. 

A tévhitekkel szemben az árréskorlátozás csak a kereskedők árpolitikájától védi a fogyasztót, vagyis kivezetésük kockázatot jelentene, ugyanakkor fenntartásukkal nem kerülhető el egy esetleges élelmiszerár-robbanás, mivel a boltok profitszintjét korlátozza az intézkedés, de a piaci árak változására ez nincs hatással. Az árrésstop fokozatos kivezetése egyébként egy, a multiláncokkal kötött esetleges megállapodás után jelenleg is elképzelhető lenne a tejtermékeknél és a sertéshúsnál, mivel e két termékpályán a felvásárlási árak rekord alacsony szinten vannak.

Szja-csökkentés és áfacsökkentés

A kormány belátható időn belül megvalósítaná két fontos választási ígéretét is, mindkét intézkedés a lassabb infláció felé mutat, de érdemben ezek az árakra nem gyakorolnak hatást. 

A tervek szerint a zöldségek és a gyümölcsök áfája belátható időn belül 27-ről 5 százalékra csökkenne. Mivel szezonális termékekről van szó, így az érzékelhető árcsökkentő hatás erősen kérdéses. A csalások visszaszorítása és a termelők helyzete szempontjából ugyanakkor mindenképp előnyös lépés lenne, a fogyasztóknak pedig úgy kell számolniuk, hogy az áfacsökkentés utáni bolti árak még magasabbak lennének. A legtöbb érintett szezonális élelmiszer esetén ugyanakkor csak néhány tíz forintos árkülönbséggel érdemes számolni.

Az adójóváírás bevezetése nem okozna ár-bér spirált, sőt, amennyiben a munkáltatók és a munkavállalók kisebb bruttó minimálbér- és garantált bérminimum emelésben állapodnak meg, azaz a vállalkozásokon kisebb lesz a bérnyomás, az az infláció szempontjából kedvező lehet.

Összességében ugyanakkor aligha mérséklődne az év második felében a bérnyomás, vagyis a gazdasági szereplők kénytelenek lesznek tovább emelni a kereseteket. Ezt a kényszert tovább erősíti a vendégmunkások korlátozása, amennyiben a vállalkozások kényszerhelyzetben a magasabb fizetéseken keresztül lennének kénytelenek hadra fogni a még fellelhető szabad hazai munkaerőt.

Kényszerpályára állította magát a kormány

Már az áprilisi választásokat követően fontos üzenetet küldött a kormány a piacnak, amelyet Kármán András pénzügyminiszter és Varga Mihály jegybankelnök találkozója is megerősített: a Tisza 2030-ra megteremtené az euró bevezetésének a feltételeit.

A közös uniós fizetőeszközhöz ugyanakkor szigorú követelményeket kell teljesíteni, ráadásul a lehető legrövidebb idő alatt. Ezek közé tartozik 

• az államadósság csökkentése és csökkenő pályára állítása, 
• a hiány visszaszorítása 3 százalék alá 
• és az infláció alacsonyan – legfeljebb 3 százalék körül – tartása.

Ez pedig azt jelenti – főleg az iráni konfliktus elhúzódása esetén –, hogy 

A kormány mozgásterét némileg szélesíti annak a 6000 milliárd forintos uniós forrásnak a felszabadítása, amelynek érdekében Magyar Péter olyan vállalásokban is engedményeket tett Brüsszelnek, amelyek részleteiről a mai napig nem tájékoztatták részletesen a közvéleményt. Mivel a közös fizetőeszköz hazai bevezetése a föderalista uniós vezetés érdeke is, ezért az uniós pénzekhez kötött feltételeknek feltételezhetően nem lesznek jelentős inflációt emelő következményei.

A piaci szereplők, a befektetők és a hitelminősítők ugyanakkor tehetnek olyan lépéseket, amelyek hatással lesznek az árakra, a Tisza-kormány piacbarát gazdaságpolitikai fordulata ugyanis kiszolgáltatottabbá teheti a magyar gazdaságot a nagytőke közvetlen érdekeinek, a kis, nyitott gazdaságokra pedig többféleképpen is képesek nyomást gyakorolni.

Európa védtelen az újabb energiaválsággal szemben

A 2022-23-as típusú árrobbanás extrém helyzet volt, de a hormuzi-válság már most komoly árnyomást okoz Európában is – hangsúlyozta a Mandiner kérdésére Sebestyén Géza. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője ugyanakkor rámutatott arra a lényeges különbségre, hogy míg 2022-ben Európa vezetékes gázrendszere sérült, azaz a hatás inkább lokális volt, most a világ egyik legfontosabb tengeri energiafolyosója lett lezárva, így az inflációs hatások globálisak. 

Ennek következtében Európa versenyképessége most nem romlik jobban, mint más régióké, ám az áremelkedést így nem tudjuk majd importtal sem fékezni, hiszen az árak mindenhol magasabbak lesznek. 

A közel-keleti régió ráadásul az 1970-es években két példát is adott arra, hogy milyen az, ha az energiaárak geopolitikai feszültségek miatt tartósan emelkednek – emlékeztetett a szakértő. Ekkor, 1973-74-ben az olajár négyszeresére nőtt, 1978-80-ban pedig még négyszer magasabbak lettek az árak. 

– emelte ki Sebestyén Géza. Úgy fogalmazott, „a magas árak mellett fel kell készülni arra is, hogy az energia hiánycikk lesz a világ egyes régióiban akkor, ha a szoros továbbra sem lesz átjárható. Európa minden bizonnyal tovább fogja tudni bírni a helyzetet kezelni, mint a szegényebb régiók, ám ha a hiány tényleges probléma lesz, akkor az árak további ugrására számítok”.

Idehaza a nagy kérdés a védett árak megmaradása, illetve a forint potenciális gyengülésének multiplikátor-hatása is. 

Több körülmény is csökkenti a kockázatokat

A magyar inflációs alapfolyamatok jelenleg kedvezőek. Szinte minden fő fogyasztási kategória 4 százalék alatt van, az élelmiszer-infláció 0,5 százalék, a háztartási energia pedig olcsóbb, mint egy éve. Tehát nem arról van szó, hogy a magyar gazdaság belülről túlfűtött lenne. 

Sebestyén Géza hozzátette: mindezek mellett kérdés még a védett benzinár, az árrésstop és a rezsicsökkentés jövője is. Ha ezek közül bármelyik is megszűnik, az – különösen a rezsi esetében – akár jelentős egyszeri árszint-emelkedést is okozhat. „Mindezek ellenére hosszú távon nem várnék tartós inflációs hatást egy ilyen lépéstől, vagyis azaz az árugrás után az inflációs folyamatok hasonlóak lennének, mint előtte” – hangsúlyozta az MCC szakértője.

Nyitókép: MTI/Vajda János