Káosz vagy reform? Így írhatják át Magyar Péterék az állam működését!

A Tisza kétharmados győzelme után vajon újabb államreform érkezik?

Csongrád vármegyénk a legősibb és legmagyarabb vidékek közé tartozik. Régi vármegyéink örökségét bemutató sorozatunk 16. része.

Csongrád: črn (fekete) és grad (vár). Mint megannyi földrajzi nevünknek, Csongrádnak is szláv eredete van, ami a magyarok bejövetele előtt itt élők örökségére utal. A fekete vár fekete földjét a magyarok is megszerették és belakták, hogy végül nagyon jellemző vármegyénkké váljon a legmagyarabb táj, az Alföld kellős közepén.
Kalandozásainkat kezdhetjük a megye nevét adó Csongrád kisvárosban: még a magyar nagyközönség számára sem annyira ismert, ritka értéket őriz e városka a Tisza és a Körös összefolyásánál.

A régen a Tisza egyik hajtűkanyarjában meghúzódó településnek ugyanis megmaradt az ősi városmagja, a régi idők alföldi magyar mezővárosának megkapó összképe.
Miután az elmúlt jó évszázadban nyugat felé bővült a város, a szegényebb halászok és földművesek lakóhelye maradt a legősibb városrész, így maradhatott meg a jövőnek. Girbegurba utcácskáin, festői rendezetlenségben álló, fehér falú, oromzatos parasztházak között kóborolva magunk elé képzelhetjük a pár évtizede véget ért időket, amikor parasztasszonyok tettek-vettek a ház körül, gyerekseregek rohangáltak az utcákon, a férfiak meg naphosszat a Tiszán halásztak, vagy a környező mezőkön végezték tisztes és kemény munkájukat.
Ma már jórészt csend honol az óváros fölött, amelynek 65 épületéből 32 áll műemléki védettség alatt.