Berlin mindenáron megpróbálná pótolni a kiesett gázmennyiséget.
Berlin rájött, hogy soha többé nem importálhat annyi energiát Oroszországból, mint az ukrajnai háború előtt, így felmerült a kérdés, hogy hogyan függetlenedjenek az orosz energiaforrásoktól. Megszületett azonban a mesterterv: újraindítják a széntüzelésű erőműveiket, a héten már bele is kezdett az energiatermelésbe néhány elavult erőmű. Az eredeti tervek szerint 2038-ig teljesen leállították volna a fosszílis forrásokra épülő energiatermelést a globális felmelegedés által amúgy is sújtott világra gyakorolt rendkívül káros éghajlati hatások miatt.
hogy felváltsák a gáztüzeléssel termelt villamosenergiát, amely Németország teljes energiaszerkezetének mintegy tíz százalékát teszi ki.
Olaf Scholz mindenkit próbált megnyugtatni, hogy átmeneti intézkedésről van szó, nem befolyásolják az ország éghajlati céljait. Majd hozzátette, hogy semmiképpen nem történhet meg, hogy a fosszilis energia, különösen a szén, újra globális reneszánszát élje. Egy német energetikai szakértő a Deutsche Wellének elmondta, hogy ezen a télen több mint 30 millió tonna kőszenet kell az országnak importálnia, hogy üzemben tudják tartani az erőműveket, ami 11 százalékos növekedés 2021-hez képet.
ráadásul az országból hiányzik a szakképzett munkaerő is.
Mivel korábban bejelentették, hogy 2038-ig fokozatosan kivonják a szenet, a belvízi hajózás rohamosan csökkentette a kapacitását. Tovább nehezíti a beszerzést a súlyos aszály is, hiszen a folyókon már alig tudnak közlekedni az uszályok, ráadásul maximum 30-40 százalékát tudják kihasználni a rakterüknek. Pedig Németország szénimportjának egyharmada eddig a Rajnán érkezett.
A Mehrum erőmű volt az első, melyet visszakapcsoltak, a cseh EPH energiakonszernhez tartozó erőművet tavaly év végén zárták be. A német energiaszolgáltató, az EnBW is tovább üzemeltetné egy erőművét, a további öt létesítmény túl régi és elavult ahhoz, hogy újra használatba helyezzék.
Visszatérhet a lignit is, azonban nem lesz, aki üzemeltesse az elavult létesítményeket Csakhogy nem csupán a feketeszén-tüzelésű erőműveket kell újra üzembe helyezni: a német kormány október elejére rendeletet készít a leállított lignittüzelésű erőművek újraindításáról is.
Ez érinti a brandenburgi Janschwalde erőművet is, ahol két blokkot korábban lekapcsoltak. Ha újra üzembe helyeznék őket, annyi áramot tudnának szolgáltatni, mint egy rendes atomerőmű. Azonban ha most újraindítanák, 13 millió köbméter vízre lenne szükség a gőzturbinák meghajtásához – állítja a Green League környezetvédelmi hálózat, ami tovább súlyosbíthatja a Spree folyó vízhiányát. További probléma, hogy a régi blokkok nem felelnek meg a károsanyag-kibocsátási előírásoknak, mivel az üzemeltető a teljes leállásra tekintettel nem tartotta szükségesnek a korszerűsítést. Ezenkívül hiányzik a képzett személyzet is, a korábbi munkások már más szektorban helyezkedtek el.
Alakul a téli gázellátással kapcsolatos válsághelyzet Európában, melynek keretében kedden tanácskoztak az uniós energiaügyi miniszterek. Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be, milyen megszorító intézkedéseket indítványoznak. Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Mandinernek elmondta, a gázról történő teljes leválás egyértelműen a villanyáram árának emelkedéséhez vezet majd.
Nyitókép: Ying Tang/AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
A győriek a mérkőzés elején és végén is betaláltak.
