Alakul a téli gázellátással kapcsolatos válsághelyzet Európában, melynek keretében kedden tanácskoztak az uniós energiaügyi miniszterek. Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be, milyen megszorító intézkedéseket indítványoznak. Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Mandinernek elmondta, a gázról történő teljes leválás egyértelműen a villanyáram árának emelkedéséhez vezet majd.
Az Európai Bizottság a múlt héten állt elő egy új javaslatcsomaggal, melyben azt szeretnék kierőszakolni a tagállamoktól, hogy tavaszig 15 százalékkal csökkentsék a gázfogyasztásukat. Ursula von der Leyen, az EB elnöke azt mondta, a legrosszabbra kell számítani, hiszen Moszkva a gázszállításokat fegyverként használja és félő, hogy nem érkezik több nyersanyag. Az első hírek arról szóltak, hogy több tagállam is ellenzi a bizottsági javaslatot, melyben nyilvánosságra kell hoznia a tagállamoknak az úgynevezett nemzeti vészhelyzeti tervet, amiben részletezik, hogyan csökkentenék a gázfelhasználásukat.
Málta, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália mellett Görögország volt az, amelyik leghangosabban ellenezte a tervet, ami nem is annyira meglepő Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint, mivel a dél-európai ország áramellátásának hetven százalékát földgázból állítja elő. A német dpa hírügynökség szerint az EB vezetője elsősorban az orosz gáztól kevésbé függő országoktól kéri a megszorítási tervet, mondván a takarékosságban ezeknek az országoknak is részt kellene venniük.
Litkei Máté a Mandinernek kijelentette, egyelőre nehéz megmondani, mit is jelent a vészhelyzeti terv frissítése, milyen szektorokat érint és egyáltalán, hogyan hajtják be azt a tagállamokon. A szakértő portálunknak úgy fogalmazott, eddig is léteztek ilyen tagállami tervek, ám ez az új radikálisan nem tér el a jelenlegiektől.
A miniszterek keddi brüsszeli ülése azért volt lényeges, mert itt véleményezhették a javaslatot. Egyedül Szijjártó Péter jelezte azt, hogy nemmel fog szavazni”
– mondta Litkei Máté, aki szerint ez meglepetés annak fényében, hogy korábban hány tagállam ellenezte a terveket.
Szijjártó Péter az uniós tanácskozás után úgy fogalmazott, hogy az EU-s gáztakarékossági rendelet teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar érdekeket, megalapozatlan és végrehajthatatlan, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadására.
A Klímapolitikai Intézet igazgatója lapunknak elmondta, több fő támpontja van a rendeletnek: a 15 százalékos fogyasztáscsökkentés egy iránymutatás, amit egy riasztási fokozat követ, melyet Brüsszel gázellátási problémák esetén elrendelhet.
Időközben ezt puhították, most már ott tartunk, hogy ezt a Bizottság nem rendelheti el, csak öt uniós tagállammal együtt kezdeményezheti az erről való szavazást”
– jelentette ki a szakértő.
Litkei szerint vészhelyzet esetén a tagállamok a legtöbb esetben úgy tudják csökkenteni a gázfogyasztásukat, hogy az elektromos áram előállítása során átállnak más nyersanyagra, például szénre, esetleg más, megújuló forrásokra. A szakértő véleménye szerint hazánk azért is van jó helyzetben, mert működik a Paksi Atomerőmű, ám gázhiány esetén bekapcsolhatóak a Mátrai Erőmű egyes blokkjai és a lignitbányászat is fokozható.
A szakértő kijelentette, a tervek szerint a rengeteg áramot fogyasztó vállalatokat korlátoznák első körben, amely hosszabb távon leépítésekhez vezetne náluk, a termékük pedig megdrágulna.
Ez egyértelműen társadalmi feszültségekhez vezetne, nem hiába nyilatkozott úgy Frans Timmermans, hogy akár utcai zavargásokra is számítani kell, ha télre nem oldják meg a helyzetet”
– mondta a szakértő, aki szerint a legvégső esetben a lakosságnál vezetnének be szankciókat.
Az intézetigazgató azon az állásponton van, hogy brüsszeli döntéshozók rossz úton járnak, mikor a lakosságot szólítják fel spórolásra, ezt a lépésüket azzal indokolta, hogy az emberek felhasználását lehet anélkül is csökkenteni, hogy a gazdaságot nem veszélyezteti. Minden egyes ipart sújtó szankcióval ártanak a gazdaságnak ezért feltételezése szerint a végén majd egy köztes megoldást fognak találni, egy óvatos egyensúlyt próbálnak meg keresztülvinni, amely során nem kell drasztikusan visszavenni az ipar teljesítményét.
Magyarországon nagyobb biztonságban vagyunk, már csak azért is, mert tárgyalópartnerei vagyunk Oroszországnak”
– jelezte az iparági szakember, aki szerint a kormány pragmatikusan próbál tárgyalni a szankciók ügyében, míg az uniós országok vezető része az energiaszektort próbálta bevonni a szankciók közé.
Állítása szerint a brüsszeli döntéshozókkal ellentétben a magyar vezetés megfontolt a témában, ugyanis mi tudunk plusz kapacitásokat lekötni, gondolt itt a múlt héten bejelentett, Oroszországtól vásárolt plusz 700 millió köbméter földgázra.
Ez egy stratégiai tartalék is tud lenni. Magyarország előre gondolkodik, nekünk van hosszútávú gázszerződésünk, előre vásárolunk”
– zárta.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Elkészült az európai nagysebességű vasúti projekt tervezete.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
A győriek a mérkőzés elején és végén is betaláltak.
