Társadalmi feszültségekhez vezethetnek az uniós energiakorlátozások – szakértő a Mandinernek

Az Európai Bizottság a múlt héten állt elő egy új javaslatcsomaggal, melyben azt szeretnék kierőszakolni a tagállamoktól, hogy tavaszig 15 százalékkal csökkentsék a gázfogyasztásukat. Ursula von der Leyen, az EB elnöke azt mondta, a legrosszabbra kell számítani, hiszen Moszkva a gázszállításokat fegyverként használja és félő, hogy nem érkezik több nyersanyag. Az első hírek arról szóltak, hogy több tagállam is ellenzi a bizottsági javaslatot, melyben nyilvánosságra kell hoznia a tagállamoknak az úgynevezett nemzeti vészhelyzeti tervet, amiben részletezik, hogyan csökkentenék a gázfelhasználásukat.

Málta, Ciprus, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália mellett Görögország volt az, amelyik leghangosabban ellenezte a tervet, ami nem is annyira meglepő Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint, mivel a dél-európai ország áramellátásának hetven százalékát földgázból állítja elő. A német dpa hírügynökség szerint az EB vezetője elsősorban az orosz gáztól kevésbé függő országoktól kéri a megszorítási tervet, mondván a takarékosságban ezeknek az országoknak is részt kellene venniük.

Litkei Máté a Mandinernek kijelentette, egyelőre nehéz megmondani, mit is jelent a vészhelyzeti terv frissítése, milyen szektorokat érint és egyáltalán, hogyan hajtják be azt a tagállamokon. A szakértő portálunknak úgy fogalmazott, eddig is léteztek ilyen tagállami tervek, ám ez az új radikálisan nem tér el a jelenlegiektől. 

– mondta Litkei Máté, aki szerint ez meglepetés annak fényében, hogy korábban hány tagállam ellenezte a terveket. 

Szijjártó Péter az uniós tanácskozás után úgy fogalmazott, hogy az EU-s gáztakarékossági rendelet teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar érdekeket, megalapozatlan és végrehajthatatlan, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadására.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója lapunknak elmondta, több fő támpontja van a rendeletnek: a 15 százalékos fogyasztáscsökkentés egy iránymutatás, amit egy riasztási fokozat követ, melyet Brüsszel gázellátási problémák esetén elrendelhet. 

– jelentette ki a szakértő.

Litkei szerint vészhelyzet esetén a tagállamok a legtöbb esetben úgy tudják csökkenteni a gázfogyasztásukat, hogy az elektromos áram előállítása során átállnak más nyersanyagra, például szénre, esetleg más, megújuló forrásokra. A szakértő véleménye szerint hazánk azért is van jó helyzetben, mert működik a Paksi Atomerőmű, ám gázhiány esetén bekapcsolhatóak a Mátrai Erőmű egyes blokkjai és a lignitbányászat is fokozható. 

A szakértő kijelentette, a tervek szerint a rengeteg áramot fogyasztó vállalatokat korlátoznák első körben, amely hosszabb távon leépítésekhez vezetne náluk, a termékük pedig megdrágulna.

– mondta a szakértő, aki szerint a legvégső esetben a lakosságnál vezetnének be szankciókat.

Az intézetigazgató azon az állásponton van, hogy brüsszeli döntéshozók rossz úton járnak, mikor a lakosságot szólítják fel spórolásra, ezt a lépésüket azzal indokolta, hogy az emberek felhasználását lehet anélkül is csökkenteni, hogy a gazdaságot nem veszélyezteti. Minden egyes ipart sújtó szankcióval ártanak a gazdaságnak ezért feltételezése szerint a végén majd egy köztes megoldást fognak találni, egy óvatos egyensúlyt próbálnak meg keresztülvinni, amely során nem kell drasztikusan visszavenni az ipar teljesítményét.

– jelezte az iparági szakember, aki szerint a kormány pragmatikusan próbál tárgyalni a szankciók ügyében, míg az uniós országok vezető része az energiaszektort próbálta bevonni a szankciók közé.

Állítása szerint a brüsszeli döntéshozókkal ellentétben a magyar vezetés megfontolt a témában, ugyanis mi tudunk plusz kapacitásokat lekötni, gondolt itt a múlt héten bejelentett, Oroszországtól vásárolt plusz 700 millió köbméter földgázra. 

– zárta.

Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq