Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
A tálibok fő követelése, hogy vonják ki a mintegy húszezer külföldi katonát Afganisztánból.
Befejeződött az amerikaiak és az afganisztáni tálib felkelők közötti dohai tárgyalások legújabb, nyolcadik fordulója, amelynek témája a béke megteremtésének mikéntje volt.
A kormányellenes tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid hétfő reggel a Twitter internetes közösségi oldalon azt írta: hosszas és hasznos megbeszélések zajlottak, amelyek katari idő szerint hajnali fél három körül értek véget. A felek a továbbiakban a vezetőkkel tanácskoznak a következő lépésekről.
Egyelőre nem tudni, hogy a küldöttségek egyezségre jutottak-e. Szakértők szerint egy esetleges megállapodás hivatalos közzététele előtt mindenkinek tájékoztatnia kell a vezetőséget, illetve az Egyesült Államok esetében a legfontosabb partnereket is.
A tálibok tavaly július óta többször találkoztak amerikai tárgyalópartnereikkel, hogy lezárják a csaknem 18 éve tartó afganisztáni konfliktust. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok főtárgyalója szeretné, ha szeptember 1-ig sikerülne békét kötni a felkelőkkel. A tálibok fő követelése, hogy vonják ki a mintegy húszezer külföldi katonát Afganisztánból. Washington cserébe garanciát vár a lázadóktól, hogy Afganisztán nem lesz a szélsőséges csoportok melegágya. Egy tálib szóvivő a múlt héten azt mondta, hogy a forduló megegyezéssel zárulhat.
A kabuli kormány – amelyet a tálibok az Egyesült Államok bábjának tartanak – eddig kimaradt a tárgyalásokból. Asraf Gáni afganisztáni elnök a muszlim áldozati ünnep (íd al-adha) alkalmából mondott vasárnapi beszédében elutasította, hogy külföldről avatkozzanak be az országban dúló konfliktusba. Gáni egyúttal a szeptember 28-án esedékes elnökválasztás kiemelt szerepét hangsúlyozta.
A szélsőséges tálibok Afganisztánnak nagyjából a felét tartják ellenőrzésük alatt, és szakértők szerint még soha nem voltak ilyen erősek azóta, hogy a nemzetközi csapatok 2001-ben megdöntötték uralmukat.
(MTI)