Kürti Borfesztivál: magyar és szlovák együtt „utazik” a teraszon

Jjúlius 20-án és 21-án rendezték meg a 11. Kürti Borfesztivált. Kürt (Strekov) Budapesttől 80, Dunaszerdahelytől 61 kilométerre fekszik, a már 1075-ben említett település rendezvénye mind több borkedvelőt vonz. Egykoron az esztergomi érsek szőlői Kürt, Fűr és Muzsla környéki dombokon termettek.

Dunaszerdahelyről érkezünk késő délután. Közeledünk a parkolóhoz, szép, rendezett sorban állnak a főként szlovák rendszámú autók, de ezen nincs mit meglepődni, fölkapott felvidéki borfesztiválon vagyunk. Magyarul beszélők terelik a forgalmat. Magas az egy hektárra vetített terepjárók aránya.

Bennfentes vár bent, a Magyar BOR Intézet egyik vezetője, már az előző napot is a domboldalon töltötte, vele indulunk neki a fesztiválnak.

Mi is egy borfesztivál? Itt egy méretes falunap, azzal megfejelve, hogy a kürti domboldalon vagyunk borospincék, borstandok, borpultok, bormegállók között. És vannak itt még sajtosok, lacikonyhások, lepényesek. Nevezzük őket borkorcsolyásoknak. Kellemes a sorrend a lassú, esti enyhet adó szellők közepette.

A fesztiválhelyszín bejáratánál nagyszínpad, aztán kisebb színpad a borút végén. És sok-sok kicsi színpad a borúton jobbról-balról. Talán zavaró, hogy néhol áthallik a zene az egyik színpadról a másikra, de biztos, hogy ez csak egy adott bormennyiségig okoz gondot. A zenei kínálat változatos. A ZSEB koncertjénél hatalmas a tombolás a „Kell egy ház”-ra, máshol a kürti banda muzsikájára – Anyalai Pepes János prímás és zenekara kötelező a folkbarátoknak – hangosan énekel a szlovák közönség.

Minden készen áll, hogy hamar elvesszen az ember a bőség zavarában: 26 helyi borász, 31 vendégborászat, utóbbiak részben Felvidékről, de van több borászat Magyarországról, Erdélyből (Balla Géza), Délvidékből (Maurer Oszkár), Csehországból, de még San Marinóból is. Ha átlagosan egy borászatra 8 tételt számolok, akkor a bortételek száma 456. Kezembe akad a fesztivál útlevele (mert tudni kell, hogy borköztársaságban vagyunk). Az útiokmány egyik oldalán ez áll: ittas személyt nem szolgálnak ki. Mosolygok. Természetesen elfogadom a szabályt és a tételek száma között feszülő ellentétet.

Nekiveselkedünk a szemezgetésnek.

Számos magyarországi gazda borát lehetett megkóstolni Kürtön. Az egyik állandó vendég a Vincellér pince, Molnár Titi Tibor képviseletében, Sopronból. A délutáni melegben hosszú sorok kígyóznak a szinte csak itt kapható üdítő, hideg fröccsért, ráadásul ez azon kevés helyek egyike, ahol lehet mustot kóstolni, gondolnak az autóval érkezőkre. Egyenletesen jó minőségű borok jellemzők a pincészetre, a könnyed zöld veltelíni és rosé borok mellett a kései szüretelésű édes zenit viszi a prímet.

Egy különös pincéhez vezet az utunk: a Vino Vdovjak kicsi családi pincészet, amelyet Matúš Vdovjak igazgat Nagytoronyán, Tokaj azon részén, amely elcsatoltatott. Matúš korábban tűzoltó volt, majd borászkodásra adta a fejét, és érdekesnél érdekesebb, néha formabontó borokat készít. Kiváncsian kísérletez az amforával, a régióban szokatlan fajtákkal és eljárásokkal. Kicsit talán őrült, de nagyszerű borokat készít. A Mephisto furmint-hárslevelű házasítás, minden benne van, ami csak lehet, de cserébe szinte az ember lelkét kérik – innen az elnevezés. A Szabotázs pedig olaszrizling, amely Tokajban, legalábbis mifelénk, hivatalosan nem engedélyezett fajta, ráadásul héjon tartott narancsbor lett belőle. Matúš az a borász, aki a vendégeivel együtt kóstolja végig a napot, így estére az amúgy is vidám hangulata még vidámabbá lesz – a miénkkel együtt. A Vino Vdovjak borait a tavaly őszi BORmedence rendezvényen első alkalommal lehetett kóstolni Budapesten, a tervek szerint az idei őszön sem lesz ez másképp.

A Château Rúbaňhoz érünk. Rúbaň Fűr szlovák neve, amely Kürttől néhány kilométerre északnyugatra található, a kürtihez hasonló terroiron, ahol ráadásul egész Felvidéken a legmagasabb a napsütötte órák száma, és ez a borok gazdag ízvilágán érződik. A pincészetnél számos Felvidéken keresztezett szőlőfajta bora volt kóstolható, így a fehérborok közül a Svoj sen (Álmom), a Nória, a Devín (Dévény) vagy épp a vörösbort adó Dunaj (Duna) is. Ezekben a fajtákban az a közös, hogy a Kürti Kutatóintézetben történtek a mintatelepítések, és a fajták szelekciójában nagy szerepe volt az egyébként szintén Fűrön született Korpás Andrásnak, a Kürti Kutatóintézet volt vezetőjének, aki közreműködött mind a huszonhat regisztrált új szlovák szőlőfajta nemesítésében, és még metszési módot is neveztek el róla. 

Korpás András elmúlt hetvenéves, de mi sem természetesebb számára, mint hogy folytassa szőlőnemesítési kísérleteit. Miután megkóstoltuk a pincészet számos remek borát, volt lehetőségünk Korpás Andrással és szintén szőlőnemesítéssel foglalkozó fiával, ifj. Korpás Andrással beszélgetni, kérdezni nemesítésekről, a szőlőfajták elnevezéseiről. Szóba került egy új nemesítés, amely a piros tramini és az olaszrizling keresztezéséből született, és amelynek fűszeres rizling volt eredetileg a neve, de azt végül a hatóságok nem fogadták el. Mindenesetre a Vino Helen pincészetben sikerült megkóstolnunk a hányatott sorú bort, és igencsak örömünkre szolgált.

A jellegénél fogva a borfesztiválnak nincs B-helyszíne. Ezért, ha megered az eső, hamar szétszéled a közönség. Amikor megjött az eső viharos szele, megfogyatkozott a tömeg. Úgy este tíz környékén. Sokan hazaindultak, mi egy borpince fedett teraszára húzódtunk be. Magyarok és szlovákok egy teraszon „utaznak”. A magyar gazda viccesen megjegyezte, hogy ha mindenki bort kérne, nem tudná őket kiszolgálni. Szerencséjére csak az eső széle érintette a kürti dűlőket.

Rég beesteledett, tizenegy órára járt. Már csak a legjelentősebb kürti pincészet, a Kasnyik testvérek, Gábor és Tamás által vezetett Kasnyik pincészet borait érkeztünk megkóstolni. A Kasnyikok a felvidéki Autentista Szövetség alapító tagjai, minden boruk természetes bor, azaz biobor, adalékanyagot és vegyszert nem tartalmaz. Mellesleg a Kürti Borfesztivál nélkülük nem indult volna el. Itt muszáj volt végigkóstolnunk a tízes sortimentet, és ezt a legjobban tettük: egyszerűen nem tudnak hibázni a Kasnyik-fivérek. A négy napig héjon áztatott FOUR DAYS fantázianévű rizling narancsbor-komplexitása és az ősi, aprófürtű olaszrizling finom fűszeressége volt leginkább megnyerő, mindkettő 2016-ból. Ezeket a tételeket többször is jólesett visszakóstolnunk.

Működik a kétnyelvűség a legjobb értelemben, Felvidéken/Dél-Szlovákiában vagyunk. Minden szépen ki vagyon írva a szükséges nyelveken. A kürti magyar gazdák borait főképp a szlovák közönség teszteli. Hallok persze kedves palóc szót is: a lepényesnél egy fiatal leányzó a hagymát hájmának mondja. Marad persze hiányérzetem, biztos van a méteres reklámbetűkkel kihelyezett #STREKOVIN feliratnak okos magyar megfelelője is.

Az viszont biztos, hogy jövőre is megyünk, és viszünk magammal Magyarországról vendégeket.