Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Hazánkkal a közép-európaiak 78 százaléka erősítené vagy tartaná szinten a meglévő politikai kapcsolatokat – derült ki a Nézőpont Intézet által bemutatott közvélemény-kutatásból.
A közép-európaiak csaknem kétharmada tovább erősítené a regionális partnerséget a Nézőpont Intézet által szerdán ismertetett, 11 országot érintő közvélemény-kutatás szerint. Az április 11. és május 11. közötti reprezentatív felmérést Magyarország mellett Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában végezték, mindenhol ezer ember telefonos megkérdezésével.
A kutatás fontosabb megállapításait a Nézőpont Intézet ügyvezetője, Fodor Csaba ismertette A közép-európai összefogás jövője – Három tenger, visegrádi négyek, lengyel-magyar tengely című nemzetközi konferencián, melyen előadást tartott mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
A felmérés szerint a V4-ek együttműködéséről a csehek, lengyelek, magyarok és szlovákok körében tízből nyolcan hallottak, és csaknem kétharmaduk (65 százalék) fontosnak tartja azt. A Három tenger kezdeményezésről a kilenc vizsgált országban – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária – ugyan jóval kevesebben hallottak – tízből ketten –, ám ezt a partnerséget is csaknem azonos arányban (64 százalék) tartják fontosnak. A kelet-közép-európai országok egymásról alkotott képe pozitív, minden ország megítélése 54 százalék feletti mértékben kedvező e körben. Kétharmadnál is többen szimpatizálnak a csehekkel (81 százalék), a szlovákokkal (75 százalék), a lengyelekkel (73 százalék), a szlovénekkel (71 százalék), valamint a magyarokkal (69 százalék) és a horvátokkal (67 százalék).
Magyarországgal a közép-európai régióban átlagosan 78 százalék erősítené, vagy legalábbis szinten tartaná a politikai kapcsolatokat, míg a gazdasági kapcsolatokat nézve ez az arány 82 százalék. A régió országainak polgárai továbbra is az európai uniós tagság pártján állnak, a megkérdezettek körében ez az arány átlagosan 75 százalék. Leginkább a lengyelek és a románok (84 százalék) elleneznének egy esetleges kilépést, míg a horvátok és a csehek negyede (24-28 százalék) kilépéspárti. A magyarok kétharmada (68 százaléka) szintén az uniós tagság pártján áll. Az Európai Unió brüsszeli vezetésével viszont Románia kivételével minden vizsgált államban elégedetlenek, átlagosan másfélszer többen (53 százalék), mint ahányan elégedettek (36 százalék).
A kutatás szerint a régió egységét mutatja, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74 százaléka) elutasítja a kontinensen kívülről induló bevándorlást, kétharmaduk (65 százalék) szerint meg kell őrizni a keresztény kultúrájú Európát, míg háromötödük (60 százalék) ellenezné az európai egyesült államok esetleges létrejöttét – áll a kutatás összegzésében.
(MTI)