Tízezrek emlékeznek a srebrenicai mészárlásra, Vučićot megdobálták

Mintegy 90 külföldi delegáció és körülbelül 50 ezer ember részvételével megkezdődött szombat délelőtt a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés. A kelet-boszniai Srebrenica melletti Potocari emlékhelyre ellátogatott a horvát, a montenegrói, a macedón és a szlovén köztársasági elnök, Törökország, Szerbia és Albánia miniszterelnöke, valamint számos külügyminiszter és nagykövet. Az Egyesült Államok delegációját Bill Clinton egykori elnök vezeti, az ő elnöksége idején történt a mészárlás. Emellett jelen van a hágai Nemzetközi Törvényszék elnöke, Theodor Meron és Serge Brammertz hágai főügyész is. A beszédek után újratemetik a népirtás 136 újonnan azonosított áldozatát.

A szerb miniszterelnök, Aleksandar Vučić nyílt levélben ítélte el a srebrenicai mészárlást. Vučić egyébként korábban a Szerb Radikális Pártban politizált, amelynek alapítóját, Vojislav Šešeljt háborús bűnökkel vádolják Hágában. Pár nappal a srebrenicai mészárlás után, 1995-ben Vučić még úgy nyilatkozott: „ha ti megöltök egy szerbet, mi megölünk száz muszlimot”. Mikor pedig Šešelj 2006-ban éhségsztrájkolt a börtönben, Vučić szenvedélyes beszédben állt ki mellette, azt állítva, hogy Šešelj egész Szerbiáért harcol.

Vučićnak a srebrenicai megemlékezés alkalmából írt nyílt levele szerint „Szerbia egyértelműen elítéli ezt a szörnyű bűncselekményt, megveti azokat, akik részt vettek benne, és továbbra is az igazságszolgáltatás elé vezeti őket” – idézi a hvg.hu. A kormányfő részt vesz a megemlékezésen, ezzel kapcsolatban azt írta, hogy ez nem valamiféle politikai játék, hanem kötelessége, hogy fejet hajtson az áldozatok előtt, ezzel a tettel pedig „a jövő felé fordulhatunk. Ezt a közös jövőt pedig nem lehet feláldozni senkinek a személyes vagy a nemzeti önzősége miatt. Ilyet nem lehet tenni ennyi sír mellett” - írta nyílt levelében a szerb miniszterelnök.

Vučićot kifütyülték, és kövekkel, cipőkkel és műanyagüvegekkel is megdobálta a tömeg, amint az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el: a miniszterelnök ezután sietősen távozott. A szerb miniszterelnök arca könnyebben sérült, és eltört a szemüvege. Helyszíni beszámolók szerint a támadók azt kiabálták: „Pusztulj el, te csetnik!” és „Öld meg!” A szerb miniszterelnök testőrei mellett a helyi rendfenntartó erőknek is közbe kellett lépniük. Az egyik támadót később elfogták.  

Nebojsa Stefanovic belügyminiszter szerint a támadás „emberölési kísérlet” volt. A történtekre reagálva Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint ez nemcsak a szerb kormányfő, hanem egész Szerbia, valamint az ország együttműködési szándéka és békepolitikája elleni támadás  volt. Szerinte ez a srebrenicai mészárlás átpolitizáltságának negatív következménye, ami a megbékélés helyett most újabb megosztottsághoz és gyűlölethez vezetett. A szerb kormány délután rendkívüli ülést tart a történtek miatt.

*

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lemondta részvételét az iráni atomprogramról folyó tárgyalások miatt, de videóüzenetben fordult a megemlékezés résztvevőihez. „A srebrenicai mezőkön Európa újkori történelmének legsötétebb lapjait írták tele” – hangsúlyozta üzenetében Mogherini. Hozzátette, hogy Srebrenicában Európa a saját szégyenével néz szembe. Mint fogalmazott: az európai közösség csalódást okozott alapítóinak és azok unokáinak, amikor nem tartotta be az ígéretet, miszerint soha többé nem lesz háború Európában, soha többé nem fognak faji vagy nemzeti hovatartozás miatt gyilkolni, és hogy soha többé nem lesz népirtás. Leszögezte: soha többé nem ismétlődhet meg az, ami Srebrenicában történt húsz évvel ezelőtt. „Srebrenicában, mi európaiak, elbuktunk” – üzente az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Azt is kifejtette, hogy a megosztottság újabb összeütközéseket eredményez: mi és ők, keresztények és muszlimok, szerbek, horvátok és bosnyákok, bevándorlók és őslakosok – sorolta Mogherini a békétlenséghez vezető megosztottságokat. „Az etnikailag tiszta államok iránti vágy nem hoz békét. Lehetővé kell tennünk minden közösségnek, hogy együtt legyen, hogy ne szakítsák szét. Az együttélés az Uniónk alapja” – fogalmazott.

Serge Brammertz hágai főügyész arról beszélt, hogy a srebrenicai mészárlás nem spontán katonai akció volt, hanem egy terv része, népirtás történt, amit a legmagasabb állami szinten találtak ki, és aki ezt tagadja, az sérti az áldozatokat. „A Srebrenicában történteket a nevükön kell neveznünk: népirtásnak kell neveznünk” – szögezte le. (Az ENSZ BT a héten döntött volna egy határozatjavaslatról, melyben népirtásként ismerte volna el a srebrenicai mészárlást a világszervezet, azonban Oroszország megvétózta a brit javaslatot.) Brammertz emlékeztetett arra, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék eddig 20 ember ellen emelt vádat, és szinte mindenkit bűnösnek talált a srebrenicai mészárlás ügyében, de két fő felelősnek tartott Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnok ellen folyó eljárások még nem zárultak le. Hozzátette: hágai főügyészként megtanulta, hogy az igazság elfogadása az első lépés a megbékélés felé. 

A srebrenicai mészárlás idején hivatalban volt amerikai elnök, Bill Clinton is felszólalt a megemlékezésen: azt mondta, a boszniai közvetítés volt a legfontosabb tette. Mint fogalmazott: sajnálja, hogy sokat kellett várni arra az egyetértésre, amelynek végén az Egyesült Államok és a NATO nagyobb erővel lépett fel, hogy megállítsa az erőszakot Bosznia-Hercegovinában. (1995. november 21-én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezetői keretmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút.) Clinton örömét fejezte ki, hogy azóta meg lehetett tartani a békét, hozzátette azonban: „tartozunk az áldozatoknak”.

A megemlékezésen Magyarországot Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte, aki azt mondta az MTI tudósítójának: a srebrenicai mészárlás minden eddiginél világosabban megmutatta, hogy milyen fontos a stabilitás és a népek békés egymás mellett élése a Nyugat-Balkánon, az európai integráció pedig biztosíték lehet arra, hogy a jövőben a húsz évvel ezelőttihez hasonló események ne fordulhassanak elő. Hozzátette: a magyar kormány a jövőben is elkötelezetten fogja támogatni a nyugat-balkáni országok európai, illetve euroatlanti integrációs törekvéseit, mert úgy látják, hogy ebben a térségben a stabilitás fenntartásának legjobb eszköze az európai integráció perspektívája. 

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost és több mint nyolcezer muszlim férfit és fiút mészároltak le. Maradványaik 407 helyszínről kerültek elő, ezek közül 93 tömegsír volt, míg 314 helyen csak felszínesen temettek el egy-egy áldozatot. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. Olyan maradványok is előkerültek, amelyeket korábban már két másik tömegsírban temettek el. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Idén 136 újonnan azonosított áldozatot temetnek el, ezzel 6377-re nő az ide temetett áldozatok száma.