A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország megvétózta azt a brit javaslatot, amely népirtásként ítélte volna el a délszláv polgárháború során szerbek által elkövetett srebrenicai tömegmészárlást. Moszkva szerint a brit javaslat „nem konstruktív, konfrontatív és politikailag motivált”.
Oroszország megvétózta szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BR) azt a brit határozatjavaslatot, amely népirtásként ítélte volna el a srebrenicai tömegmészárlást annak 20. évfordulója alkalmából.
A határozattervezetet annak ellenére bocsátották szavazásra a BT-ben, hogy az ENSZ biztonságpolitikai főszervének két állandó tagja, Oroszország és Kína is kifogásolta szövegét. Végül a tervezet négy tartózkodás mellett tíz igen és egyetlen nem szavazatot kapott, ám miután ez utóbbi a tanács egyik állandó tagja, Oroszország részéről érkezett, a javaslat elbukott.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta, Moszkva szerint a brit javaslat „nem konstruktív, konfrontatív és politikailag motivált”.
Korábban két nemzetközi törvényszék is népirtásnak mondta ki a srebrenicai mészárlást, de az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el ezt.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, amelyet a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánított. A mészárlás 1995 júliusában történt, amikor Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt, Ratko Mladić vezetésével, a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a „Skorpiók” néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban.