Az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe Oroszország – jelentette be kedden Vlagyimir Putyin. A NATO főtitkára szerint mindez indokolatlan nukleáris kardcsörtetés, ami destabilizáló hatású és veszélyes. Az orosz elnök később azt közölte: Moszkvát jobban aggasztja a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok.
Oroszország kénytelen lesz azokra az országokra irányítani fegyvereit, ahonnan fenyegetik – jelentette ki keddi sajtóértekezletén Vlagyimir Putyin, miután Sauli Niinistö finn elnökkel tárgyalt Moszkva környéki rezidenciáján.
Az orosz elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ha valakik fenyegetik Oroszország területét, akkor Oroszországnak fegyvereit azokra az országokra kell irányítania, ahonnan a fenyegetés kiindul”. Azt mondta, hogy Moszkvát a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése jobban aggasztja, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok.
Putyin a nap folyamán a Hadsereg-2015 elnevezésű, a Moszkva közeli Kubinkában rendezett haditechnikai fórumon és kiállításon bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe.
Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egyébként indokolatlan nukleáris kardcsörtetésnek nevezte egy keddi sajtótájékoztatón. „Ez destabilizáló hatású és veszélyes. Foglalkozunk a dologgal, és ez az egyik oka, hogy erőink felkészültségét és készültségi szintjét növeljük” – fogalmazott Stoltenberg. „Erre úgy fogunk válaszolni, hogy biztosítjuk, hogy a NATO a jövőben is olyan szövetség maradjon, amely minden szövetségest megvéd bármilyen fenyegetéstől” – húzta alá Stoltenberg.
A NATO-főtitkár azokra az értesülésekre, miszerint az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepíthet Kelet-Európába, úgy reagált, hogy minden erőfeszítést üdvözöl, amely a szövetségesek védelmét szolgálja. A főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a NATO azzal, hogy megerősíti a szövetség keleti védelmét, a nemzetközi joggal és szerződésekkel összhangban cselekszik, intézkedései pedig tisztán védelmi jellegűek és arányosak. „Válaszolunk, mert azt látjuk, hogy Oroszország asszertívebb, és agresszív tettekért felelős, különösen Ukrajna területén” – hangoztatta a norvég politikus. „Növeljük jelenlétünket a szövetség keleti részein, válaszolva a megváltozott biztonságpolitikai környezetre” - tette hozzá Stoltenberg.
A főtitkár Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót, aki közölte, hogy senkinek sem szabad figyelmen kívül hagynia a washingtoni szerződés közös és kölcsönös védelmet jelentő ötödik cikkét. „Ha bekövetkezik az, ami bízom benne, hogy nem fog, alkalmazni fogjuk az ötös cikket, annak minden következményével” – húzta alá a volt luxemburgi miniszterelnök. Juncker azt is világossá tette, hogy semmilyen versengés nincs az EU és a NATO között, a két közösség értékei és stratégiai érdekei azonosak.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
Azerbajdzsánon keresztül özönlenek a brit luxusautók az oroszokhoz.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
