Szó esett arról is, hogy a rendszerváltás gyors hullámverése egyik évről a másikra hozott radikális változásokat: 1988-ban még gumibotoztak a rendőrök március 15-én, '89-ben már erre nem volt felhatalmazásuk. A változásokat azonban nem érte meg ugyanúgy minden társadalmi szegmens, míg az elit hatalomátmentése ma már kikutatott, ténynek tekinthető jelenség, addig a többséget váratlanul érintette a korábbi fogódzók eltűnése. Gál Vilmos felidézte, hogy a mezőgazdaság privatizációjával és a nehézipar összezuhanásával
százezrek életkörülményei váltak bizonytalanná,
amit a nyugati határok megnyitásának hurráoptimizmusa mellett szintén nem szabad elfelejteni.
A rendszerváltás utáni időkre is kitekintettek a beszélgetés résztvevői: Máthé Áron úgy fogalmazott, hogy a nyolcvanas években nem épült a kommunista vezetéssel szemben ellenelit, ami több más tényező mellett közrejátszott az MDF bukásában, és aminek hatásait ma is érezhetjük. Hasonlóképp vélekedett Gál Vilmos is, ahogy kifejtette, a kulturális szférában és az egyetemeken nem történt valódi rendszerváltás vagy csak csonkának nevezhető, hiszen a korábbi ideológiai műhelyek termelik újra magukat.
A NEB és a Magyar Nemzeti Múzeum sorozata ősszel folytatódik.