„Történetek a XX. századból” címmel indított vitaestsorozatot a Magyar Nemzeti Múzeum a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen. A programsorozat keretében az elmúlt évszázad egy-egy kiemelt korszakáról folytatnak eszmecserét a meghívott szakértők, miközben kapcsolódó emléktárgyakat és különleges fotódokumentációt is megtekinthet a közönség.
A sorozat első alkalmával a Nemzeti Múzeum második világháborús szerepe volt a középpontban, a második alkalommal Mindszenty hercegprímás hányatott sorsa és helytállása került fókuszba. A júniusi rendezvény „1989 ma már történelem” címmel zajlott, Gál Vilmossal, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusával és Máthé Áron történésszel, a NEB elnökhelyettesével az MCC képviseletében jelen sorok írója beszélgetett.
Már az est címe is gondolatébresztő hatású volt, ugyanis Máthé Áron szerint a rendszerváltás időszaka, noha történészi korszakhatárokkal elméletben lezárható, a gyakorlatban máig ható, ma is zajló társadalmi folyamatokat jelent. Ahogy kifejtette, természetesen a közmegegyezés ismer kezdőpontokat, ilyen Monor vagy Lakitelek, és a vége is azonosítható az utolsó szovjet katona kivonásával, azonban
a hálózatok továbbélése kérdéseket vet fel a rendszerváltás valódi lezárulásával kapcsolatban.
Gál Vilmos hozzátette, hogy az ellenzéki értelmiségi találkozók mellett az 1988-as Duna Kör által szervezett, bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás és az erdélyi falurombolással szembeni demonstráció is fontos mérföldkövek. Ezek a megmozdulások a pártpolitikán kívüliségük és össztársadalmi támogatottságuk miatt nehezen voltak megfoghatók a hatalom számára, és egyértelműen jelezték a diktatúra elbizonytalanodását.