Kerekasztalt rendeztek a hercegprímás fordulatos életéről és koráról.
Tanulságos beszélgetéssel folytatódott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Nemzeti Múzeum kerekasztal-sorozata, a „Történetek a XX. századból”. Ezúttal „Megverem a pásztort…” – Kommunista egyházüldözés Magyarországon 1945-1956 címmel tartottak rendezvényt, amelynek szakértői Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója és Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője voltak.
Az eszmecserét, ahogy a programsorozat első alkalmát is (beszámolónk itt), jelen sorok írója tartotta mederben.
A beszélgetés tág kereteit a kommunista egyházüldözés első évtizede jelentette, ugyanakkor a kiállított műtárgyak a Mindszenty-hagyatékból származtak, így a hercegprímás életútja is központi szerepet kapott. Soós Viktor Attila a korszak értékelésekor elmondta, hogy bár erről a közvéleményben kevesebb szó esik, ám
Kiemelte, hogy az egyházakhoz való viszony alapját az MDP számára a szovjet egyházpolitika adta, ugyanakkor az ortodox államegyházzal szemben hazánkban a történelmi egyházak más beágyazottsággal bírtak, így megtörésük más stratégiát kívánt.
Kovács Gergely rámutatott, hogy az egyházüldözés során változatos hatalomtechnikai eszközökkel élt a kommunista államvezetés, és nagy súlyt fektettek a propagandára, amely az egyház elmaradottságát, feudalizmusát hirdette. Mindszenty alakját és tevékenységét megidézve a történészek egyetértettek abban, hogy a hercegprímás egyház-politikusi és emberi karaktere folytán is Rákosi személyes ellenségének számított, így az ellene való fellépés kegyetlenségében ez is tükröződött.
Szóba került, hogy a hercegprímás elfogásakor és koncepciós perénél a katolikus egyház vezetése hallgatásba burkolózott. Ahogy Kovács Gergely megfogalmazta, Mindszenty élete, az egyházüldözés folyamata, a társadalom áthangolása számos tanulsággal szolgál, többek között azzal is, hogy bár a történelem az élet tanítómestere, de sohasem tanulunk eleget belőle. A szakértők zárszavukban utaltak rá, hogy
így az 1945 és 1948 közti egyház-vezetői munkásságával vagy épp az emigrációban töltött éveinek feldolgozásával.
Kovács Gergely kiemelte, hogy Mindszenty József életszentsége, tiszta és egyenes jelleme mindnyájunk számára példa lehet.
A NEB és a Nemzeti Múzeum beszélgetéssorozata júniusban folytatódik.
Hogyan indult el Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügye? Miként zajlik egy ilyen a döntés a Vatikánban? Kik a vértanúk, a boldogok, a szentek? Kovács Gergely okleveles posztulátort kérdeztük.
Szarvas Szilveszterrel közösen vitték be a kegyelemdöfést.
Mi magyarok, néha egyedül érezzük magunkat, és éppen ezért soha nem felejtjük a barátainkat.
Az Igazság mindig diadalmaskodik; Mindszenty legyőzetve is győzött. Ungváry Zsolt írása.
Neves jogtörténész idézte fel, milyen sötét szerepet kaptak a moszkovita politikusok a valódi 1944-es ellenállókkal való leszámolásban.
A tavaly nyáron kinevezett főigazgató, Zsigmond Gábor tartja, hogy izgalmas, tematizáló és minőségi programokkal el lehet nyerni az emberek figyelmét.
Félmillió munkahely és százmilliárdok forognak kockán, ilyenkor már nem számítanak a magasztos elvek és a politikai lózungok.
Vitézy szerint a Mávinformnál is vissza kell térni a korábbi gyakorlat szerinti részletes információközléshez.
