Budapest ostromának kulisszatitkairól beszélgettek a kutatók a NEB rendezésében.
Nagy fába vágta fejszéjét a Magyar Nemzeti Múzeum, amikor a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen útjára indította a Történetek a XX. századból című programsorozat. A kerekasztal-beszélgetések célja, hogy a közelmúltunk egy-egy izgalmas pillanatát kimerevítse, és válogatott történelmi relikviák társaságában mélységeiben átbeszélje. Ehhez minden alkalomra történész szakértőket kérnek fel, az első estén így Szende László és Tulok Péter kutatókkal e sorok írója beszélgetett.
A nyitó esemény a 121. objektum. Budapest ostroma és a Magyar Nemzeti Múzeum, 1944–45 címet viselte, és célja a múzeum értékmentő munkájának, megpróbáltatásainak bemutatása volt. Amellett, hogy a múzeum kőtárában megrendezett eseményre ellátogató szép számú közönség megismerhette a Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának, Fettich Nándornak heroikus munkásságát, a korabeli főváros mindennapjairól is képet alkothatott.
Fettich Nándor értékmentő, állhatatos tevékenységének eredményeképp menekülhetett meg a közgyűjtemény jelentős része az ostrom idején, és az ő sorsa példázta az átalakuló Magyarország igazságtalanságát is: pályájáról félreállították, karrierjét derékbe törték az új rezsim buzgó kultúrvezetői.
A beszélgetés során szóba került Budapest ostromának sötét fejezete is, a nők tömeges meggyalázása, a szabadrablás, zabrálás kérdésköre, illetve a résztvevők párhuzamot vontak a jelenleg zajló ukrán-orosz háború tanulságaival is. A beszélgető felek végül megegyeztek abban, hogy a történettudomány megszerettetése komoly kihívás, a fiatal generációk megnyerésének hagyományos útjait érdemes újra és újra felülvizsgálni.
Az eseményről részletes beszámolót az Újkor portál részéről Szőts Zoltán Oszkár készített. A következő alkalom április 27-én lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
