A kamara egyik vezetője egy minapi interjúban elismerte, a betegeken csapódik le a nyomásgyakorlási akciójuk. Amiről kiderült: a MOK vezetése saját tagságára is nyomást gyakorolt.
Keményen visszavágott a kormány a Magyar Orvosi Kamarának (MOK): hétfőn egy közleményben a Belügyminisztérium rögzítette, hogy törvényjavaslatot terjesztett elő az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosításáról, sürgős tárgyalást kérve az Országgyűléstől. Amennyiben a jogszabályt elfogadják,
Erre a kormány indoklása szerint azért van szükség, mert a MOK a biztonságos egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjog érvényre jutását veszélyezteti akkor, amikor – hatalmával visszaélve – nyomást gyakorol az orvosokra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket.
Kezdjük a történet elején. Nem sokkal azután, hogy a kormány december elején elfogadta az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, a MOK belengette, hogy saját belső felmérésük szerint nyolcezer orvosból 4500-an hajlandóak letétbe helyezni a felmondásukat, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. Szerintük erre a tiltakozási akcióra azért volna szükség, mert az új egészségügyi rendszerről szóló törvény elfogadásával elképzelésük szerint „eszkalálódnak a meglévő problémák”, mindezek mellett a kritikusok „beláthatatlan orvoshiányt”, „romló színvonalú ellátást” emlegettek.
Végül a MOK két hónappal később – február elején – lépett: rendkívüli küldöttközgyűlésen döntöttek arról, hogy felszólítják az alapellátó orvosokat, ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződést, és/vagy a feladatellátási szerződéseik felmondását helyezzék letétbe az orvoskamara területi szervezetinél. Követeléseik között említették többek között a „valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitikát”, „a szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működést”, „korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszert”, továbbá a szakdolgozói béremelést is. A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón akkor az hangzott el, hogy az orvosok maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e az akcióban.
Takács Péter egészségügyi államtitkár akkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a kormányzat „minden törekvése” ellenére nem jön létre partnerség a MOK-kal. Rögzítette továbbá, hogy a kamara azon javaslata, amely arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést felelőtlen és fenyegeti a betegbiztonságot. Arra kérte továbbá a MOK-ot, hogy „ettől a felelőtlenségtől és a tendenciózus csúsztatásoktól a későbbiekben tartózkodjon”.
A MOK tiltakozó akciójának betegbiztonságot veszélyeztető voltát egyébként maga a Magyar Orvosi Kamara titkára is elismeri. A Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott:
Svéd Tamás beszélt arról is: „Az orvosok relatív hiánya miatt az ügyeleteket a hónap vége felé eddig is sok helyen csak a túlóra keret terhére lehetett kiállítani. Ezek felmondásával valamikor huszadika táján elfogynak a kiadható munkaórák. Ami azzal is jár, hogy kevesebb orvost lehet a nappali órákban beosztani. Kevesebb lesz a rendelés, a tervezett műtét és egyéb beavatkozások száma. Azaz tovább romlik a betegek hozzáférése a szolgáltatásokhoz, pedig már eddig is komoly nyomot hagyott a megbetegedési és halálozási statisztikákon is”.
Az egyre érdekesebb részletekkel bővülő ügy következő fejezete az volt, amikoris múlt héten bombaként robbant a hír, hogy a kamara etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, miután – hivatalból – tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. Az ügy kapcsán az MTI megkeresésére Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos úgy reagált: a MOK egyértelműen deklarálta, hogy az ügyeleti ellátórendszer átalakításának szükségességével egyetért, és azokat az ellátásszervezési szempontokat is jóváhagyta, amelyek mentén az új ügyeleti struktúra előbb Hajdú-Bihar vármegyében állt fel, majd pár napon belül Győr-Moson-Sopron, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben is megkezdi működését.
Ugyanakkor úgy vélte, hogy a MOK szakmai támogatása ellenére ezt használja nyomásgyakorló eszközként „egyéb érdekérvényesítő képességük fenntartása érdekében”. Azt is hangsúlyozta, hogy a MOK eljárásától elhatárolódnak, és szolidaritást vállalnak a vármegyei kollegiális szakmai vezetővel. Az ügy kapcsán azonnal a MOK vezetőségéhez fordultak a helyzet tisztázása érdekében, ám választ csak arról kaptak, hogy az eljárás valóban megindult. Békássy szerint a MOK eljárása aggályos, mert megoszthatja az orvostársadalmat. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ügyeleti ellátás megszervezésében a legfőbb szempont a folyamatos ellátás biztosításának szükségessége, éppen ezért kedvezőtlen, hogy a kamara nyomásgyakorlási eszközként az ügyeleti szerződések aláírásának megtagadását, a háziorvosok előtérbe helyezését választotta.
Az ügy olyan nagy hullámokat vert, hogy még a Kormányinfón is téma volt: újságírói kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy
„elvtelen, tűrhetetlen és elfogadhatatlan” a MOK eljárása,
amely az ellátást is veszélyezteti, amikor nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik a feladatukat ellátnák. „Ha a kamarában politizálni akarnak, akkor lépjenek be a nekik szimpatikus pártba” – fogalmazta meg a véleményét a miniszter.
Szavaira a kamara még szombat este reagált: közleményükben azt írták, „a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt, és a Kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést”.
És itt jön a legcsúnyább csavar a történetben. Miközben a MOK közleményben cáfolta az orvosok fenyegetését, az Index közzétett egy levelet, melyet a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnökének, Szijjártó Lászlónak tulajdonítanak, a levélben foglaltak alapján pedig úgy tűnik, valóban él a MOK nyomásgyakorlással. A kiszivárgott dokumentumból egyértelműen kiolvasható, hogy a kamara megfenyegette azokat az orvosokat, akik csatlakoznának az új ügyeleti rendszerhez: „…ha ti részt vállaltok az alapellátási ügyeletben gyakorlatilag »sztrájktörővé« váltok. Akik önként vállalnak plusz munkát, eladják a jövőjüket, a jövőtöket egy tál lencséért”. Az írás itt olvasható teljes terjedelmében.
A MOK betegbiztonságot veszélyeztető akciójára válaszként hétfőn lépett a Belügyminisztérium, amikoris Magyarország Kormánya nevében törvényjavaslatot terjesztett elő az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról sürgős tárgyalást kérve az Országgyűléstől. Mint közleményükben írják: „A biztonságos egészségügyi ellátáshoz való jog alkotmányos alapjog. A Magyar Orvosi Kamara ennek az alapjognak az érvényre jutását veszélyezteti akkor, amikor – hatalmával visszaélve – nyomást gyakorol az orvosokra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. A Magyar Orvosi Kamara etikai eljárásokat kilátásba helyező fenyegetése elvtelen és elfogadhatatlan”.
Kifejtik, hogy „a Magyar Orvosi Kamara egyetlen, kötelezettségét teljesíteni szándékozó orvost sem fenyegethet a Kamarából való kizárással, mert ezzel ellehetetleníti az orvos munkáját, veszélyezteti megélhetését. A Kamara visszaélésszerű magatartása veszélybe sodorja a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát, ami erkölcstelen. Azzal, hogy a Kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza és ezzel az egészségügyi ellátást veszélyezteti, megszegi demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályát, semmibe veszi saját céljait”. Mint írják, „a Belügyminisztérium törvényjavaslata a hatalommal való visszaélés lehetőségének és az orvosi kamarai tagság kötelezettségének megszüntetését, valamint a folyamatban lévő etikai eljárások Egészségügyi Tudományos Tanácshoz történő áthelyezését célozza. A Belügyminisztérium a betegek érdekeit tekinti elsődlegesnek, az új ügyeleti rendszer biztonságos működtetéséhez szükséges valamennyi feltételt biztosítja”.
Az orvoskamarai tagság 2011. július 1-től volt ismételten kötelező az orvosok, fogorvosok számára a kamarai tagság és a jogalkotó az egészségügyben nem orvosi/fogorvosi diplomával dolgozó pszichológusoknak, biokémikusoknak, mikrobiológusnak, biológusoknak, fizikusoknak is kötelező tagságot írt elő az orvosi kamarában.
A MOK hétfő délutánra sajtótájékoztatót hívott össze. „Ma a kormány hazugságok alapján indított nagyon durva támadást a Magyar Orvosi Kamara ellen. A Belügyminisztérium közleménye miatt hitelrontásért pert fogunk kezdeményezni, mert a közlemény valótlan állításokat tartalmazott” – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az eseményen, idézte a Telex. Szerinte semmilyen elvi alapja nincsen annak, hogy a kormány megpróbálja ellehetetleníteni a kamara működését, itt másról lehet szó, ezért minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni. „Ürügyet kerestek arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara befolyását csorbítsák” – szögezte le.
A sajtótájékoztatón szóba került a MOK etikai ügyben tett bejelentése is, mint Kincses fogalmazott, egyetlen esetben éltek ezzel, méghozzá azért, mert „valaki a kollégáit presszionálta és visszaélt a hivatali helyzetével”. A MOK elnöke szerinte teljesen egyértelmű, hogy a nyomásgyakorlás nem valami ellen, hanem valamiért jött létre: egy működőképes alapellátásért.
A rendkívüli sajtótájékoztatón Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára azt mondta: „Gulyás Gergely elmondta a vádat, mi azt tételesen megcáfoltuk, mégis hamis információ ment végig a teljes médián. Mostanra pedig megszületett az ítélet is”. Azt mondta, továbbra is szeretnének harcolni azért, hogy a betegek időben ellátáshoz jussanak. Szerinte ez a nyomásgyakorlás eredményes volt, éppen az váltotta ki a kormány reakcióját, hogy nem sikerült végig nyomni az új ügyeleti rendszert.
Álmos Péter Zoltán, a MOK alelnöke is reagált a sajtótájékoztatón a kamara ellen felhozott vádakra – írja a lap. Szerinte egy kormányzati alkalmazott hazudott az MTI-nek, ezt az információt pedig a közmédia továbbadta és tényként állította be.
Azt mondta, számítottak támadásokra, mikor a nyomásgyakorlásról döntöttek. Főleg azért, mert olyat kértek, amit pénznél is nehezebben adnak: szakmai függetlenséget. Már akkor is tudták, hogy emiatt veszélyben lehet a kamara, és felszámolhatják a kötelező tagságot. „Ennyi történt” – mondta az alelnök. Szerinte az egész orvostársadalom ellen irányult ez a lépés.
Noha egyéb esetekben volt szerencsénk megszólaltatni a MOK vezetőségét, a fent említett sajtótájékoztatóról lapunkat az eddigi levelezésünkben használt e-mail címeken elfelejtették értesíteni, így – ha csak más, szerencsésebb orgánum részéről nem hangzott el a kérdés – jelenleg nem tudjuk, hogy reagáltak-e, s ha igen, mit az ügy egyik legfontosabb aspektusára. Vagyis:
azóta sem tudjuk, valóban levélben minősítette-e „sztrájktörőknek” az alapellátási ügyeletben részt venni akaró kollégáit a MOK megyei elnöke, akik szerinte „eladják a jövőjüket egy tál lencséért”.
A kérdéseinkkel egyébként még tegnap délután megkerestük a kamarát, azt a választ kaptuk, hogy „Ma a Magyar Orvosi Kamara sajtótájékoztatót tartott, ahol a jelen lévő újságírók választ kaptak feltett kérdéseikre,
az ott elhangzottakat nem kívánjuk kiegészíteni”.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
Folyamatos bűnmegelőzési jelenlét lesz a javítóintézetekben.
A kormány minden szükséges eszközzel támogatja az ügyészség munkáját.
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
Akár új jogszabályok is jöhetnek.
Összekapott a vesztes és a győztes tiszás jelölt.
Még mindig Magyarország döntésén múlik minden.
