A MOK javaslataira reagálva az államtitkár arról beszélt, hogy „az elvek szintjén nagy véleménykülönbség nincsen köztünk”. Arra felvetésükre, hogy az egészségügy összeomlott volna, úgy reagált: a magyar egészségügy továbbiakban is jól teljesít, a koronavírus-járvány hullámai alatt is jól teljesített, a járványkezelés példaértékűnek mondható, és
„erre a szervezettségre tovább kell erősítenünk”.
„Nem mondjuk, hogy minden tökéletes (.), pontosan tudjuk, hogy hol kell belenyúlni a rendszerbe ahhoz, hogy betegink érdekében azt jobbá tegyük” – hangoztatta, kiemelve, nem megalapozottság nélküli a mostani átalakítás, a legnagyobb betegbiztonsági kockázatokat az ügyeleti rendszerben tárták fel.
Úgy fogalmazott: „épeszű ember nem gondolhatja úgy, hogy egy ágazatot irányító minisztérium abban érdekelt, hogy a jogszabálymódosítási javaslataival ellehetetlenítse az ágazatban dolgozók munkáját”. Az államtitkár „mindenféle megalapozottságot nélkülöző mantrának” nevezte a „belügy szemére hányt büntető jellegű hozzáállást”. Az orvosok bérének „nagyon jelentős mértékben” történt emelésére utalva megjegyezte: mutassanak még egy olyan kormányt, amely „úgy bünteti a rendszer szereplőit, hogy rövid időn belül négyszeresére emeli a fizetésüket”. Összesítése szerint 2022-ben 1470 milliárd forinttal költöttek többre egészégügyre, mint 2010-ben, amiből 350 milliárd forint csak az orvosi bérekre „ment el”.
Takács Péter a konkrét béreket is ismertetve kijelentette, hogy „az orvosok többsége többet keres havonta, mint az ágazatot vezető miniszter, az államtitkárról ne is beszéljünk”. Utalt arra, hogy „hasonló béremelésre” készülnek az egészségügyi szakdolgozóknál is: mostantól számított 14 hónapon belül két lépcsőben a legnagyobb mértékű béremelést fogják végrehajtani a rendszerváltás óta.