A bizottságnak dolgozó intézet bevonta az Alapítványt a hazánkat lejárató médiajelentés előkészítésébe, ám a módszertani hibákra rámutató javaslatokat lesöpörte az asztalról. Juan Fernando López Aguilart, a LIBE bizottság elnökét kérdeztük. Interjúnk.
Juan Fernando López Aguilar (Las Palmas, 1961-) spanyol politikus, európai parlamenti képviselő, a LIBE bizottság elnöke. Jogi tanulmányait a Granadai Egyetemen végezte, közben nagy sikerrel képregényrajzolóként dolgozott. 1993 óta tanít alkotmányjogot a Kanári-szigeteki Las Palmas Egyetemen, 2004-2007 között Spanyolország igazságügy-minisztere, majd a Kanári-szigetek elnöki pozíciójáért folytatott sikertelen 2007-es kampánya után a pártelnökségbe váltott, 2010-ig volt a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. 2009 óta EP-képviselő, 2014-ig a spanyol szocialista delegáció vezetője, 2019 óta a LIBE elnöke.
***
Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni agressziójával az a helyzet állt elő, hogy azon országok teljesítik Európa humanitárius kötelezettségeit a háború elől menekülő ukránok felé, akiktől az Európai Unió még a helyreállítási alap pénzeit is visszatartja. A helyzet rendkívül súlyos, Magyarország lakosságának már bő öt százalékát teszik ki az ukrajnai menekültek, Lengyelországban az arányuk még nagyobb. Lát esélyt arra, hogy az EU felszabadítsa ezeket a pénzeket, hogy segítsen ezeknek az országoknak?
Erről valójában a Tanácsnak és a Bizottságnak kell döntenie, de az Európai Parlament már meghozta a döntését. Először is: az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény az európai architektúrában, amelyet az európai polgárok közvetlenül választanak. Azaz: közvetlen demokratikus legitimációval rendelkezik. Emellett pluralisztikus intézmény is, hiszen különböző nézeteket valló politikai csoportosulásokat tömörít, s minden EP-képviselő egyenként felelős a választópolgárainak. Érvényesíti viszont a többségi elvet is. Márpedig az Európai Parlament egyértelmű többsége világossá tette, hogy az Európai Unió nem egyszerűen a piacgazdaságról, a versenyjogról szól, hanem alapvető értékekről is: jogállamiságról, demokráciáról, alapvető jogokról. Ezzel kapcsolatban szabályozásokat fogadtunk el, a jogállamisági, demokratikus és alapjogi keretrendszert, amely minden tagállam számára kötelező. Évente, alaposan, objektív paraméterek mentén vizsgáljuk meg a jogállamiság,
és a független bíróság által védelmezett alapvető jogok európai művészetének helyzetét. Ez az európai gondolat. Mi pedig éveken át egy aggasztó visszafejlődést láttunk, amit az Európai Unió Szerződése 7. cikkelye szerint az alapvető európai értékek súlyos megsértéseként értékeltünk. Vagy legalábbis a súlyos jogsértés egyértelmű kockázataként. Arra kértük ezért a Tanácsot, hogy vonja le a szükséges következtetéseket, és megkértük a Bizottságot is, hogy lássa el az európai szerződések őreként rá eső kötelezettségeket. Az egyik következmény az úgynevezett jogállamisági kondicionalitás, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy ország nem teljesíti az EU törvényeiben foglalt kötelezettségeit, ideértve különösen is az Európai Bíróság ítéleteinek teljesítését, akkor az EU-s forrásokhoz való hozzáférést fel kell függeszteni. Ez a mi álláspontunk. Természetesen nagyonis tisztában vagyunk azzal az intenzív stresszteszttel, amelynek Vlagyimir Putyin megalapozatlan, brutális Ukrajna elleni agressziója kiteszi az Európai Uniót. Hajlandók vagyunk támogatni a szolidaritást, a közös felelősségvállalást a háborús zónából menekülő többmillió ukrán felé. Ők azonban abban az értelemben nem menekültek, hogy most első alkalommal döntés született az ideiglenes védelmi direktíva aktiválásáról. Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnából menekülők, akik belépnek az Európai Unióba, letelepedési jogot, utazási szabadságot, munkavállalási engedélyt kapnak, illetve hozzáférnek az uniós munkavállaláshoz kapcsolódó összes szociális juttatáshoz. Természetesen elismerjük és támogatjuk Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát, amelyek abban az értelemben frontországok, hogy közvetlenül határosak Ukrajnával. Igen, tudjuk, hogy
az EU-s védelmet érdemlő többmillió ukrán iránti közös felelősségválalás jegyében. Ők megkapják ezt az uniós védelmet, mi viszont arra kérünk minden tagállamot, tartsa be a szabályokat, ideértve a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat.
A jogállamisági jelentés egy jelentős része a sajtószabadsággal foglalkozik. Mint azt bizonyára tudja, médiafigyelő szervezetek egy nemzetközi koalíciója február végén levélben fordult Jourová biztos asszonyhoz és minden LIBE-s képviselőhöz a Transzparens Újságírásért Alapítvány vezetésével, s levelükben a jogállamisági jelentés egy nagy részét megalapozó Médiapluralizmus Monitor metodológiai hiányosságaira hívták fel a figyelmet. Szeretném, ha reagálna ezekre az aggályokra. Figyelmeztetnek például arra, hogy a monitor nem transzparens – nem tudni, milyen módon váltják át a pontrendszerbe a megkérdezett helyi szakértők írásos válaszait. Mit gondol erről a kritikáról?
Először is: én vagyok az illetékes bizottság elnöke, amely a legszélesebb jogkörű jogalkotó bizottság a házban. Az egyik illetékességi területünk épp ez: az alapvető jogok, melyek a jogállamiság és az európai demokráciaideál tiszteletben tartásához kapcsolódnak. Ragaszkodom ahhoz, hogy ez utóbbi nem egyszerűen csak arról szól, hogy valakinek többsége van a parlamentben, hanem az ellenfelek, a kritikusok tiszteletéről is. Erről szól ugyanis a demokrácia: nem egyszerűen a szólás szabadsága kell hozzá, hanem médiapluralizmus is, hogy hihető, hiteles, szabad közvélemény alapozza meg a képviseleti demokráciát legitimáló választási folyamatokat. Tisztelni kell a kisebbségeket és magát a politikai pluralizmust – nem csak a parlamentben, máshol is. Ehhez természetesen tisztelni kell a sajtószabadságot is, úgy a magánmédiumokét, mint az államiét. Nem irányíthatja őket vaskézzel a kormány, nem lehetnek áldozatai bosszúnak, elnyomásnak, s
Higgye el nekem, mióta elkezdtük kifejezni aggályainkat a magyarországi történésekkel kapcsolatban, azaz Orbán Viktor 2010-es másodszori győzelme óta, minden meghozott döntésünk minden bekezdését alaposan dokumentáltuk. Ide értendő a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását támogató kétharmados döntés is, először Magyarország, majd két évvel később Lengyelország ellen. Minden bekezdés megfogalmazásának objektív alapja van. Nincsenek benne túlzások, megalapozatlan feltételezések – azok olyan epizódok precíz leírásai, amelyek aggodalmat vagy kritikát váltottak ki az Európai Unió többségéből. Ez érvényes természetesen a magyarországi médiapluralizmus iránti aggodalmunkra is. Az elmúlt években az Európai Parlament több delegációja is járt Magyarországon, az elsőt 2010-ben épp én vezettem, nagyon jól emlékszem rá. A tanúvallomások akkor is felháborítóak voltak – és ma se szeri, se számuk.
Ez végső soron oda vezetett, hogy az Európai Parlament stratégiát fogadott el a SLAPP (közéleti szerepvállalás elleni stratégiai ügyészi cselekmények) ellen, tehát az Európai Unió elítéli és leküzdi azokat, akik cseles ügyészi manőverekkel megpróbálják megfélemlíteni vagy elhallgattatni sajtóbeli kritikusaikat, és bíróság elé viszik vagy állásukból kitúrják őket azért, amit gondolni, mondani, írni merészelnek. Ez az Európai Unióban tűrhetetlen. Az Európai Unió nem így működik. Az Oroszország, Putyin Oroszországa! Mi pedig természetesen nem vagyunk hajlandók eltűrni az Európai Unió bármely tagállamának putyinizálódását.
A sajtófigyelő szervezetek arról is beszámoltak, hogy a monitoron alapuló jelentéseket jelentős mértékben befolyásolhatja azon nagyon kevés újságíró és szakértő politikai elfogultsága, akik a Médiapluralizmus Monitor keretén belül megválaszolhatják a kérdéseket. A jelentésben nyíltan ki is mondják, hogy az „az országért felelős csapat nézeteit képviseli, amely az adatfelvételt végrehajtotta, és a jelentést írta”. Lát esetleg olyan kockázatot, hogy a monitorra alapuló jelentés szubjektív lehet?
Az Európai Parlament politikai intézmény, a szerepünk természetesen politikai. De a többség – az egyértelmű többség, sőt, minősített kétharmados többség – véleménye az, hogy az ország megítélésében nem vagyunk elfogultak. A többség kifejezte, hogy
Minket nem fognak megtéveszteni. Milliószor hallottuk már az álszent szöveget, amellyel Orbán kormánya először megpróbálta kétségbe vonni az Európai Parlament uniós alapértékek iránti elkötelezettségét, majd utána azt, hogy kompetensek vagyunk azt tenni, amit teszünk. Ennek példája az is, hogy elbukott az Európai Bíróság előtt Orbán Viktor jogi keresete a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal szemben, melyet az Európai Bíróság ítélete teljes mértékben visszaigazolt és támogatott. Harmadérszt pedig ott van az az állítás, hogy az Európai Parlament egy balos, progresszív összeesküvés a nagyszerű Magyarország nemzeti szuverenitása és identitása ellen. Ez nevetséges. Elfogadhatatlan, hogy egy tagállam – főleg egy olyan tagállam, amely még csak nem is alapító tag, még jól emlékszünk, ahogy Magyarország a nagy keleti bővítés, a Große Erweiterung keretében bejutott az Európai Unióba – azt játssza, hogy az Unió valamiféle összeesküvés a nemzeti szuverenitás ellen. Ez annyit jelent, hogy semmit nem értenek abból, hogy miről szól ez a közösség. Végül azt is hallottuk, hogy az Európai Unió most egyfajta új Szovjetunió lett, amelyben az Európai Parlament a Legfelsőbb Tanácshoz hasonló. Groteszk! Egészen ironikus, hogy egy olyan tagállam, amely oly bátran vészelte át a Szovjetunió zsarnokságát, ilyen önáltatásba ringatja magát. Nehéz ezt elhinni, mert azt gondolnánk, hogy a tízmillió magyar szabadság és pluralizmus iránti szeretete nem tűrné el ezt az abuzív retorikát, melynek célja védeni a védhetetlent, a magyarországi plurális demokrácia terének szűkítését.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a Transzparens Újságírásért Alapítvány (OJIM) elemzésében rámutatott: módszertani hibákkal van tele a Magyarországról szóló jogállamisági jelentéshez felhasznált Médiapluralizmus Monitor. Meglepő módon ezt követően a dokumentum mögött álló Centre For Media Pluralism and Media Freedom (CMPF) megkereste, és felkérte az alapítvány munkatársát szakértőnek. A következő lépés, hogy a francia Observatoire du Journalisme és magyar társszervezete, az OJIM levélben kérte a Médiapluralizmus Monitor módszertanának teljes felülvizsgálatát a LIBE bizottság mintegy hetven tagjától és Věra Jourová uniós biztostól. Habár előzetesen felkérték az Alapítványt arra, hogy szakmai támogatást adjon a médiajelentés kidolgozásában, sem Jourova, sem a LIBE bizottság tagjai nem reagáltak érdemben a felvetett szakmai problémákra. A francia szervezet elnökét, Claude Chollet francia médiaszakértőt is kérdeztük a témában.
Nyitókép: MTI/Európai Parlament/Francois Walschaerts
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fradi-ikon szerint Rossi bölcsen tette, hogy Yaakobishvilit és Pécsit is kipróbálta a kapuban.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
