II. Rákóczi Ferenc pápának írt levele bukkant fel egy árverésen, 12 millióról indul a licit
Az ötoldalas levél különlegessége, hogy a száműzetésbe kényszerült fejedelem írta XI. Kelemennek.
A Transzparens Újságírásért alapítvány francia és magyar szervezetei fordultak levélben a LIBE bizottság mintegy hetven tagjához és Věra Jourovához. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy igen problémás, ha szakmailag ennyire megalapozatlan dokumentum alapján akarnak jogállamisági mechanizmust indítani, mint a Magyarországot egyoldalú módon bemutató, lényegében lejárató Médiapluralizmus Monitor országjelentése, és megkérdőjelezhető lesz annak politikai pártatlansága.
Levélben kérte a Médiapluralizmus Monitor módszertanának teljes felülvizsgálatát a francia Observatoire du Journalisme és magyar társszervezete, a Transzparens Újságírásért Alapítvány (OJIM). A levelet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak (LIBE), s Věra Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének címezték, s kifejtették benne, hogy a jogállamisági jelentés egyik fontos hivatkozási alapjául szolgáló médiapluralizmus-országjelentés
Emlékezetes, a tavalyi országjelentés számos bírálatot tartalmazott: például, hogy megfélemlítik az ellenzéki újságírókat; hogy gyűlöletbeszéd zajlik az LMBTQ-emberek, a zsidók, a liberálisok, a bevándorlók és a romák ellen, a Médiatanács pedig egy az egyben fideszes érdekeket szolgál (noha, hozzátehetjük, a büntetések zömét még mindig jobboldali médiumokra méri). A jelentés kapcsán ekkor utánajártunk az alátámasztatlan, véleményízű állításoknak, kiderítettük hogy a semleges és néhány kormányközeli forráson túl abszolút többségben vannak a kormánykritikusok, független szakértőkként szerepelnek kormánykritikus újságírók, torz a módszertan, és hogyan kapcsolódik ez magyar állampolgáronként jókora források visszatartásához, mindez uniós (tehát köz-) pénzből.
Az OJIM menedzsere, Nagy Károly lapunknak hangsúlyozza: a francia és a magyar szervezet szerint mindenféleképpen felül kell vizsgálni az említett jelentést, másképp az az egész jogállamisági mechanizmus megkérdőjelezhető, sőt komolyan sem vehető politikai akció lesz csupán.
Mint fogalmaz,
mind a formai és tartalmi követelményeit, figyelembe véve az adott ország sajátosságait, hiszen Luxemburg és Törökország médiája aligha mérhető ugyanazokkal a módszerekkel. „Ha egy háznál kiderül, hogy az alapozás rossz, igyekszem kijavítani, mielőtt elkezdem felhúzni a falakat, különben a ház nem lesz biztonságos. Mi most szóltunk a LIBE-nek és Jourovának, rajtuk áll, mihez kezdenek ezzel az alapozással” – fűzi hozzá, kiemelve: szerinte a szakmailag is legkorrektebb
Mint korábban írtunk róla, Nagyék a bírálattal kapcsolatos jelentésük, illetve cikkeink után váratlan felkérést kaptak Firenzéből, hogy a 2022-es készülő jelentés egyes kérdéseiben működjenek közre szakértőként. Ezt meg is tették, az ott tapasztaltak azonban csak megerősítették a korábban jelzett problémákkal kapcsolatos meglátásaikat, ezt követte a mostani levél. Mint Nagy lapunknak kifejti: mindezek után úgy érzik, még nagyobb a felelősségük abban, hogy
A feltárt problémák orvoslásához a Bizottságnak az OJIM segítségét is felajánlották, ugyanakkor fontosnak tartják, emeli ki Nagy Károly, hogy alapvetően egy nemzetközi csapat az EU koordinálásával vizsgálja felül az egész médiapluralizmus-mérési módszertant, és konszenzusos alapon határozzák meg a mérési módszereket, hogy ne keltsék azt az érzetet, miszerint Európa nyugati fele erőlteti rá a saját mércéjét a keleti felére.
„Csak így van lehetőség arra, hogy szakmailag korrekt, politikailag független jelentés szülessen” – fogalmaz a menedzser, hozzátéve: innentől kezdve a bizottságon múlik a folytatás.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand