Váratlan fordulat a hazánkat bíráló országjelentés kapcsán

Decemberben és januárban ötrészes cikkben jártunk utána, milyen ecsetvonásokkal fest torz képet a magyarországi médiahelyzetről a Médiapluralizmus Monitor által készített országjelentés. E szerint (a teljesség igénye nélkül):

• az ellenzéki újságírókat megfélemlítik;
• gyűlöletbeszéd zajlik az LMBTQ-emberek, a zsidók, a liberálisok, a bevándorlók és a romák ellen;
• a Médiatanács egy az egyben fideszes érdekeket szolgál.

Mi pedig utánajártunk, hogy pontosan

• mennyi alátámasztatlan, véleményízű állítást tartalmaz a jelentés (akad ilyen bőven);
• milyen forrásokra támaszkodik (abszolút többségben vannak a kormánykritikus források), közben független szakértőkként aposztrofálva a kormánykritikus Átlátszónak is dolgozó Bátorfy Attila (aki egyébként kimondottan korrekt módon nyilatkozott, és elismerte többek között a módszertani aggályok jogosságát);
• milyen módszertani torzítások kísérik végig az egész munkafolyamatot (ebből is akadt jócskán a kutatást elvégzők és a szakértők kiválasztásától a senki által nem látott algoritmusig, ami kiszámolja, mely területen mekkora a kockázat egy tagállamban);
• milyen visszhangja van mindennek a magyar médiában, és főként, mint döntéselőkészítő anyag, mekkora szerepe volt a jogállamisági jelentésben, amelynek alapján éppen minden magyar embernek járó negyedmillió forintnyi összeget tarthat vissza az EU,
• ráadásul, hogy mindezt – Európa vonatkozásában – az Európai Bizottság döntése alapján összesen 3,6 millió euróval, azaz több mint 1,3 milliárd forinttal megtámogatva a közös uniós büdzséből.

Több cikkünkben a Transzparens Újságírásért Alapítvány részéről kaptunk szakmai elemzést, támpontot,

Igen váratlan fordulat volt mindezek után, hogy éppen a CMPF kereste meg őket azzal, hogy felkéri őket a 2022-es jelentés szakmai véleményezésére. Mint közleményükben Nagy Károly, az alapítvány képviseletét vállaló vezető fogalmazott, bár a jelentés összeállításának módszertanával nem ért egyet, mégis megtisztelőnek tartja a felkérést egy EU-s intézet részéről, emellett pedig, mivel az a soron következő jogállamisági jelentés alapjául is szolgál majd, „felelősségünknek és kötelességünknek érezzük, hogy legjobb tudásunk szerint mi is részt vegyünk ebben a munkában”.

Mint Nagy Károly lapunknak elmondta, abszolút meglepő volt számukra, hogy a médiapluralizmus-jelentés módszertani hibáinak kivesézése után felkérték őket. Elismerésnek tekinti, hogy így történt, különösen annak fényében, hogy elsősorban politikai jellegű kritikákat kapott mind ő, mind a Transzparens Újságírásért Alapítvány, hiszen éppen a jogállamisági jelentés – ami alapján megindulhat hazánk ellen a jogállamisági mechanizmus – egyik alapját kezdte ki a kritikájuk. Most is tartja véleményét: „Szilárd meggyőződésem, hogy a Médiapluralizmus Monitor nem alkalmas arra, hogy politikai döntés előkészítő anyag legyen, így ennek felhasználása politikai vitákban egyszerűen hiba”. Hozzátette: a módszertannal továbbra sem értenek egyet, viszont így már hivatalos formában tudják véleményezni azt; mint fogalmazott: „bízunk benne, hogy olyan érveket és szempontokat tudunk bemutatni, amely árnyalja a Magyarországról alkotott képet.”