Hagyományos családmodell? Pofa be! – Zuckerbergék résen lesznek

A világ legnagyobb virtuális közösségi platformja, a Facebook (META) korábban már számos olyan bejegyzést, hozzászólást, képet és videót tiltott le a „közösségi irányelvekre hivatkozva”, amelyek a liberális szemlélettel szemben helyezkedtek el, vagy épp a nyugati fősodratú (mainstream) álláspont ellentmondásaira hívták fel a figyelmet.

Úgy tűnik, kifejezetten érzékeny területnek számítanak az online térben az LMBTQ-közösségekkel kapcsolatos megjegyzések, amelyek a kormánypártok és a Jobbik által elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag körül kialakult vita, valamint a kabinet által bejelentett, népszavazási kezdeményezés nyomán igencsak megszaporodtak.

A hazai és nemzetközi baloldal, illetve az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) már elébe mentek a magyarországi gyermekvédelmi rendelkezéseknek. Utóbbi elnöke, Ursula von der Leyen például hamarabb (július 15.) nevezte szégyenletesnek a szabályozást, ismertette a hazánkkal szembeni kötelezettségszegési eljárás megindítását, minthogy megvárták volna a budapesti kormány válaszlevelét, a törvény angol nyelvű fordítását. (Didier Reynderst jogállamisági biztossal készült interjúnkat ITT olvashatják el.)

Kérdés, mit lépnek a közeljövőben ebben az ügyben a közösségi média techóriásai, különösképpen a Facebook, amely idehaza nem csupán monopolizálta a közbeszéd felületét, egyoldalú közösségi alapelveivel, cenzormechanizmusaival

„Gyermekeink jövője a tét, e kérdésben nem engedhetünk”

Ismert, július 21-én jelentette be Orbán Viktor: hogy Magyarország nemzetközi pozícióit erősítse, népszavazást kezdeményez a gyermekvédelem ügyében. A kormányfő közölte, „Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”, amelynek elfogadását követően a hazai jogszabályok „nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, az iskolákban, a televíziókban és a reklámokban”. Nyugat-Európában „az LMBTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárásokat indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal.

Egy napon lehet a referendum, illetve a parlamenti választás

November 9-én az Országgyűlés elfogadta a párbeszédes Szabó Tímea azon törvényjavaslatát, amely szerint egy napon lehet a parlamenti választás és a gyermekvédelmi referendum. A Ház többsége szintén igent mondott a független Volner János kapcsolódó rendelkezéseire. Többek között: míg eddig a vokslapon csak egy javaslat szerepelhetett, mostantól – ha a kezdeményező azonos –, az összes javaslat egy lapra kerülhet. A szavazat akkor lesz érvénytelen, ha nem tartalmaz érvényes voksot a szavazólap, vagy ha a választópolgár mindkét válaszra leadta a szavazatát.

Bár a gyermekvédelmi referendum egyik kérdése – „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” – még nem végleges, mivel azt a Kúria először elmeszelte; az alábbi kérdések viszont ott lehetnek a szavazólapokon:

• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
• „Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”

Van még szólás- és véleményszabadság az online világban?

Visszatérve a közösségi média szereptévesztésére, az elmúlt években gyakorlatilag egyetértés alakult ki a tudományos és üzleti szférában azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi állapot, amely szerint az olyan techóriások, mint a Facebook által kialakított véleményterek nem kedveznek sem a demokráciának, sem a szólás-, sem pedig a véleményszabadságnak, hiszen e cégek kizárólag a Szilícium-völgy befolyásos embereinek tartoznak felelősséggel, hogy miként alakítják a nyilvános szférát, nem a szabadon választott parlamenteknek. (Megjegyzendő: azok, akik eddig a kevesebb államot kérték számon a jogalkotón, most az állami beavatkozást sürgetik a közösségi médiumok rendszabályozása érdekében. Ezen próbálkozásokról ITT olvashatnak részletesebben.)

Minap például a Matheus Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciájának több résztvevője kritizálta a moderátorok, tényellenőrök kiválasztásának, kiszervezésének módját. Norman Lewis, a Futures-Diagnosis londoni üzleti tanácsadó cég igazgatója félírástudatlan indiai és afrikai cenzorokról beszélt; Arnaud Dassier a párizsi Avisa Partners nevű kockázatmenedzselési vállalat társalapítója pedig arról, hogy alapvetően Afrikában élő, franciául beszélő muszlimok döntik el: mit és kit tesznek indexre a francia közbeszédben, ahol most épp a muzulmán kisebbség viselt dolgai a forró téma.

Kérdéses ugyancsak, van-e szükség egyáltalán a Facebookon moderációra,

De ha még át is jut az információ e két szűrőn, még mindig korlátozható annak elérése – hívta fel a figyelmet Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetője a konferencián, aki jelezte: míg a nyilvánvaló álhíreket a magyar kormány kapcsán olykor megfuttatja a rendszer, addig az ellentmondásos témában megosztott tartalmak alig érnek el valakihez. Ez az úgynevezett árnyéktiltás (shadow banning), amelyet szintén algoritmusok szabályoznak.

Célkeresztben a jobboldali influenszerek

Ugyan baloldali véleményvezérekkel is előfordult már, tiltást, netalántán megrovást kaptak egy-egy posztjuk miatt a közösségi médiafelületeken, a szólás- és véleményszabadság itteni deformált értelmezése javarészt a jobboldali influenszereket érinti. Így talán nem is az a kérdés, mit lépnek a közeljövőben az LMBTQ-propaganda veszélyeire felhívó, a hagyományos családmodell mellett kiálló gyermekvédelmi népszavazás ügyében a közösségi platformok techóriásai, hanem az, hogy

Mindenesetre a választási kampány már elkezdődött: Bohár Dánielt, a Pesti TV oknyomozó riporterét azért tiltotta le a Facebook, mert kommentár nélkül osztott meg fotókat a Budapest Pride-ról; mert fotómontázst készített a neki szánt gyalázkodó kommentekből, üzenetekből; és mert megosztott egy a Konverzió által készített videót, amely Karácsony Gergely főpolgármester ellenzéki miniszterelnök-jelöltségétől való visszalépést parodizálja ki. A megafonos Bohár nem kapta vissza több tízezres oldalát, újat kellett létrehoznia.

Rákay Philip Facebook-oldalát szintén azért korlátozták, mert egyik videójában a genderideológia térnyeréséről, illetve a nemváltásról beszélt. A közismert író-publicista, Bayer Zsolt oldala ugyancsak indexre került 24 órára, mert bejegyzésében arról értekezett, mivel lehetne gendersemlegesen helyettesíteni a Lufthansa járatain a „hölgyeim és uraim” megszólítást. Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét is a társadalmi nemek ellentmondásai miatt tiltotta le a Facebook, míg Apáti Bence publicista oldalát visszamenőleg is bannolták a közösségi térben.

Címlapkép:ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP