A közösségi média túlkapásai mind a véleményszabadságra, mind pedig a demokratikus döntéshozatalra nézve veszélyt jelentenek. A platformokon futó algoritmusok fejlődésével az államok mindmáig nem tudtak vagy nem akartak lépést tartani, az új szabályozás azonban nem várhat tovább.
Dobozi Gergely és Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Mintha szabályozási hullám söpörne végig Európán a nagy internetes szolgáltatók működését érintően. 2020 decemberében Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy országa a közösségi média rendszabályozását tervezi. Az Európai Bizottság – szintén december óta – csaknem hetente árul el részleteket a kidolgozás alatt álló, a tagállamok számára jövőbeni keretként szolgáló Digital Services Act (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) és a Digital Market Act (digitális piacról szóló rendelet) részleteiről. 2021. január elején a német parlament arról szavazott, hogy a versenyhatóságok a jogsérelmet megelőzően is felléphessenek a közösségi médiumok tevékenységével szemben. Január közepén pedig Varga Judit igazságügyi miniszter is előállt a kormányzat elképzeléseivel a közösségi média szabályozására vonatkozóan.
A szólásszabadság alapjog, az utóbbi évszázadok során intézmények egész sora épült köré, hogy megfelelő garanciákat nyújtson az egyénnek véleménye akadálytalan kifejtéséhez – legalábbis a fizikai világban. A 21. század új kihívásokkal szolgál, a közösségi média megjelenésével új frontok nyíltak az alapjogok érvényesüléséért vívott küzdelemben; 2021-ben pedig már arra eszmélhetünk, hogy mindazok, akik eddig a kevesebb államot kérték számon a jogalkotón, most az állami beavatkozást sürgetik a közösségi médiumok rendszabályozása érdekében.
A közösségi média egyre nagyobb szerepet kap a demokratikus közélet alakításában”
Miért jó ez nekünk? – kérdezhetik a kétkedők, s a válasz Evelyn Beatrice Halltól érkezik: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” E szavakkal fekteti le ugyanis az angol író a szólásszabadság tételmondatát, amelyet sokan – tévesen – a francia felvilágosodás vezéralakjának, Voltaire-nek tulajdonítanak. Az idézet sarkít, de hátterében az az erkölcsi feltevés áll, hogy minden vélemény számít, mert potenciálisan hozzásegítheti az emberiséget az objektív igazság megtalálásához.
A New York Times szerint az elnök továbbra is rendkívül erős befolyással rendelkezik a Republikánus Párt bázisában, de ez önmagában nem garantálja a republikánus sikert novemberben.
Kolumbia geopolitikai orientációjáról, valamint a drogkartellek és fegyveres csoportok elleni fellépés módjáról és Gustavo Petro szélsőbaloldali politikájáról is szól a vasárnapi voksolás.
A Politico szerint olyan szereplők gyűltek össze a hétvégén, akiket korábban több európai jobboldali párt is túl radikálisnak vélt.
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Gönczi Róbert szerint a mostani vita már messze túlmutat az amerikai elnök személyén.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata egy új, 250 dolláros bankjegy nyomtatására készül, amelyen az ő portréja is szerepelhet, amennyiben a törvényhozók engedélyezik ezt a lépést.
Az Országgyűlési képviselők azonnali kérdéseket intéztek a kormánytagokhoz.
A Fidesz frakcióvezetője kérdőre vonta Magyar Pétert az uniós forrásokért cserébe tett ígéretei kapcsán.
