Az Alaptörvény érvénytelenítéséről és a bírák listázásáról sem beszélt Márki-Zay Péterrel az uniós jogállamisági biztos

Kereki Gergő és Szilvay Gergely interjúja 

***

Mit gondol a genderideológiáról?

Több embert is ismerek, akik nem heteroszexuálisok. Ez nem ideológiai kérdés, hanem identitáskérdés. Az vagy, aki vagy. Fontos, hogy elkerüljük a nemi alapú diszkriminációt. Varga Juditnak mint miniszternek persze lehetősége van nem egyetérteni az Európai Bizottság álláspontjával. A kérdéses törvény kapcsán így elmehetünk az Európai Unió Bíróságára. De ha szexuális orientációról beszélünk, az nem ideológiai kérdés, hanem identitáskérdés. Meg kell védenünk az európai polgárok identitását!

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény miatt. Ursula von der Leyen hamarabb nevezte szégyenletesnek a törvényt, és jelentette be, hogy eljárást indítanak Magyarországgal szemben, minthogy egyáltalán megvárták volna a magyar kormány válaszlevelét és a törvény angol nyelvű fordítását. Miért nem hallgatták meg a magyar kormányt azelőtt, hogy eljárást indítottak volna?

Küldtünk egy figyelmeztető levelet, amelyben válaszokat kértünk. A válaszokat megkaptuk, ám nem láttunk hajlandóságot a magyar kormány részéről arra, hogy a törvényt megváltoztassák. A kifogásaink az Alapjogi Chartán nyugszanak, biztosak vagyunk abban, hogy a törvény diszkriminatív. Vannak persze kapcsolódási pontok különféle EU-s irányelvekkel, például az audiovizuális szolgáltatások szabad áramlásának elvével, de ezt leírtuk a levélben. Csütörtökön is volt erről szó, amikor Varga Judittal találkoztam. A miniszter asszonynak joga van nem egyetérteni a Bizottsággal, ha továbbra sem születik megegyezés, a Bírósághoz fordulunk.

Ursula von der Leyen szerint, aki szülő az egyik tagállamban, annak szülőnek kellene lennie egy másik tagállamban is. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik állam liberalizálja a szabályozását, akkor az összes többinek követnie kellene? 

Az, hogy különféle szexuális orientációk léteznek, nem ideológiai kérdés, hanem az identitásunk része. Mi csupán meg akarjuk védeni a polgárok identitását a diszkriminációtól, éppúgy ahogy a vallási és etnikai diszkriminációtól is. Itt van a valódi probléma a magyar törvénnyel.

A kormány szerint ők csak a gyermekeket akarják megvédeni.

Ismerem a kormányzati álláspontot. Ha nincs megállapodás, elmegyünk a Bíróságra, majd a bírák megítélik, diszkriminatív-e a törvény.

Az Európai Bizottság egy migrációs kérdésben is beperelte Magyarországot. Az Európai Bíróság a Bizottságnak adott igazat, és megállapította, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket nem lehet kitoloncolni. Évente 40 ezer illegális migráns jön Magyarországra, az ítélet értelmében őket nem lehet kitoloncolni az országból. Ez ön szerint nem sérti Magyarország szuverenitását?

A bírósági döntés arról szól, hogy biztosítani kell a tranzitzónában élők számára a bírói utat. Az ügyben megszületett a bírósági döntés,  a határozat kötelező érvényű. A Bíróság döntését teljes egészében tiszteletben kell tartani. A Bizottság egyébként új migrációs paktumot tett le az asztalra. Az a cél, hogy együttműködjünk, hatékonyabban tudjunk reagálni a migrációs kérdésre, például azokra az esetekre, amikor valamelyik kibocsátó ország nem akarja visszafogadni a menekülteket. Látjuk, mi történt Fehéroroszország határán. Láttuk az EU közös fellépését, de elég nehéz úgy tenni valamit, hogy állandóan csak a nemzeti szuverenitásról beszélünk. A migráció kérdését az uniós jog is szabályozza, biztos vagyok benne, hogy hatékonyabban tudjuk megszervezni a visszaküldéseket, ha együtt dolgozunk. Hamarosan miniszteri találkozót tartunk, megpróbálunk új szankciókat bevezetni Fehéroroszországgal és a migránsokat odaszállító légitársaságokkal szemben. Fontos megmutatni, hogy képesek vagyunk kezelni a migrációs problémát. A Magyarországra vonatkozó ítélet kapcsán viszont az a kérdés, teljes körűen alkalmazzák-e a bíróság kötelező határozatát. Mivel a Bíróság döntött, a határozatot alkalmazni kell. Ha a szabályokon szeretne Magyarország módosítani, azt a Tanácsban kell megbeszélni a többi tagállammal.

Információink szerint találkozott Márki-Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével. Miről beszélgettek?

Érdekes volt hallgatni, hogyan magyarázza a jelenlegi magyar politikai helyzetet. De találkoztam Karácsony Gergellyel is. Szívesen beszéltem volna Orbán Viktorral is, de erre nem kaptam lehetőséget.

Konkrétan miről beszélgetett Márki-Zay Péterrel?

Elmagyaráztam, mit csinálunk a jogállamisági eljárás kapcsán. Ő pedig arról beszélt, hogyan szervezték meg az előválasztást. Fontos számunkra, hogy kapcsolatban legyünk az ország minden politikai szereplőjével, így az ellenzékkel is.

Márki-Zay Péternek már több érdekes ötlete is volt. Az egyik ilyen az, hogy létrehozna egy weboldalt, ahol listázná a szerinte „vállalhatatlan ítéleteket” hozó bírákat. Erről is szó esett a megbeszélésen? 

Nekem nem említette, hogy készítene ilyen weboldalt.

Mit gondol erről az ötletről?

Semmit. Nem láttam még eddig ilyen weboldalt. Sokan beszélnek sok mindenről. 

Márki-Zaynak annyira konkrétak az elképzelései, hogy még a tervezett oldal nevét is az orrunkra kötötte: vérbíró.hu.

Én még nem találkoztam az oldallal. Puszta lehetőségekkel pedig nem foglalkozom.

Nem gondolja, hogy egy ilyen húzás sértené a bíróságok függetlenségét?

Nem kívánok ilyen feltételezéseken alapuló kérdésekre válaszolni. Ha majd megtörténik, válaszolok. Csütörtökön hosszan beszélgettem Márki-Zay Péterrel, de nem említett ilyen terveket.

Egy másik terve az, hogy a minősített többséggel, legálisan elfogadott magyar alkotmányt egyszerű többséggel érvénytelennek mondaná ki. Ön szerint ez összeegyeztethető a jogállamisággal?

Mindenkitől a jogállamiság maradéktalan tiszteletben tartását kértük. Magyarországon jövő áprilisban választásokat tartanak. Nem kívánok reagálni a jelöltek nyilatkozataira. Meglátjuk, mi történik. A kampányban sokféle kijelentés el fog hangzani. De elmondtam Márki-Zay Péternek és Karácsony Gergelynek is, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot.

Elmagyarázta nekik, hogy nem lehet egyszerű többséggel kétharmados törvényeket módosítani?

Azt mondtam nekik, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot. Ha szándékukban áll bizonyos törvényeket, alkotmányos rendelkezéseket módosítani, akkor ellenőrizzük majd, hogy az megfelel-e a jogállamiságnak.

A magyar igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének nincs jogalapja. Mi a jelentésük jogalapja? A Szerződés melyik szakasza alapján kezdte el értékelni a Bizottság a tagállamok jogállamiságát?

A jogállamisági jelentés a tagállamokkal való párbeszéd egyik eszköze. Nem szankciókat irányozunk elő vele. Ha súlyosabb aggályaink vannak, akkor a Bírósághoz fordulunk.

De konkrétan a Szerződés melyik pontjára hivatkozva értékelik a jogállamiságot?

Az uniós szerződésekben benne van, hogy a tagállamok kötelező érvényűnek tekintik magukra nézve a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok követelményeit. A tagállamok azt is vállalják, hogy elkötelezik magukat a független igazságügyi rendszer létrehozása mellett. A következő évben már lesznek ajánlásaink is, a tagállamoknak pedig lehetőségük lesz ennek megfelelően módosítani a törvényeiket. 

Mi a jogi következménye annak, ha egy tagállam nem reagál a jelentésre?

Ahogy mondani szokás, a Bizottság a szerződések őre. A jelentés csak egy eszköz arra, hogy ajánlásokat fogalmazzunk meg, és megmutassuk, merre lehet még fejlődni. Ha súlyosabb kifogásaink lesznek, vannak más eszközeink is a beavatkozásra, Bíróságra tudunk menni, ahol ki tudjuk kényszeríteni az uniós jog alkalmazását. Ha pedig szükséges, akár pénzügyi eszközöket is alkalmazhatunk, hiszen erre is megvan a lehetőségünk.

A jogállamisági jelentésben a Bizottság elégedetlen a magyar ügyészség teljesítményével a korrupciós bűncselekmények kapcsán. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködést külön bekezdésekben tárgyalják. A 2020-as statisztikák szerint az OLAF-ajánlásokat követő vádemelések aránya Magyarországon meghaladja az uniós átlagot. Az uniós átlag 37 százalék, a magyar viszont 67 százalék, ez az egyik legjobb arány az egész Európai Unióban. Tudja, hogy az ön hazája, Belgium hogyan teljesít ebben a mutatóban?

Nem tudom. Nincs minden adat a fejemben.

Belgiumban ez az arány csupán 30 százalék, uniós átlag alatti. Ehhez képest a Belgiumról szóló jogállamisági jelentésben erről egy szót sem írnak. Sőt, megdicsérik Belgiumot azért, hogy milyen jól teljesít a korrupció elleni küzdelemben.

Ami a jelentésben szerepel, az benne volt az országspecifikus ajánlásokban is. Ha elolvassa azt is, akkor számos korrupcióellenes javaslatot fog találni. A Helyreállítási Terv kapcsán is ugyanezen az alapon javasoljuk a reformokat. Szeretnénk látni, hány ember kerül bíróság elé, és van-e valódi lehetőség arra, hogy bűnösségük esetén elítéljék őket.

A hazája rosszabbul teljesít, mint Magyarország. Ehhez képet, a Belgiumról szóló jelentésben egy sort sem írnak az uniós átlagon aluli OLAF-mutatóról. Nem gondolja, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben?

Nem, két külön helyzetről van szó. A témához tartozik még az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő Európai Ügyészséghez való önkéntes csatlakozás kérdése. Reméljük, egy napon Magyarország is csatlakozik. Eddig huszonkét tagállam csatlakozott az ügyészséghez, jövőre csatlakozik Svédország is. A csatlakozási hajlandóság kinyilvánítása lenne a határozott jele annak, hogy egy ország küzdeni kíván a korrupció ellen. 

Ha már korrupcióról beszélünk. A témában ön is érintett. Miután biztosjelölt lett, a belga nemzetbiztonság egyik volt munkatársa azzal vádolta meg, hogy még külügyminiszterként kenőpénzeket fogadott el és pénzmosásban vett részt. Az önnel szemben folytatott nyomozást alig pár hét alatt, kommentár nélkül lezárták a belga hatóságok. Hogy tisztázta magát ilyen gyorsan?

Így döntött az igazságszolgáltatás. Tudják, húszéves tapasztalatom van a politikában, sokféle kritikát kaptam már különböző helyekről. Pályafutásom során viszont soha sem emeltek vádat ellenem semmilyen ügyben. Mielőtt biztos lettem, meghallgatott az Európai Parlament, és minden frakció támogatott, nagy többséggel. 

Szóval úgy érzi, elég hiteles ahhoz, hogy javaslatokat fogalmazzon meg korrupció kérdésében a tagállamoknak?

Nem feladatom magamat minősíteni.

***

A beszélgetés ezen pontján Didier Reydner munkatársai jelezték, hogy vége az interjúnak, lejárt az időnk, a biztosnak pedig mennie kell.

Nyitókép: Hölvényi Kristóf