A házi feladat egyike a családon belüli feszültségforrásoknak, hiszen az iskolából nem ritkán hat vagy hét tanóra után hazaérkező gyerek nem szívesen áll neki, miközben a szülőnek – aki persze sokszor maximálisan együtt érez a gyerekével – az a feladata, hogy rávegye a tanulásra.
A házi feladat persze nem csak magyar sajátosság, noha vannak szerencsés gyermekek, például a finnek, akiknél ez jóval kisebb hangsúlyt kap, és a gyerekek hozzáállása is hasonló a világon mindenhol. Nem meglepő módon, teszi gyorsan hozzá a család.hu.
Miként egy amerikai (ex-)tanár írja, pedagógusi karrierje során néha elég sok házit adott fel az ötödikes-hatodikos gyerekeknek, akik persze gyakran tiltakoztak ellene. Nem úgy a szülők, akik a tanárral együtt attól tartottak, hogy házi feladat híján a gyerek lemarad a többiektől. Amiben persze van valami, de érdemes lenne megfontolni – írja az amerikai tanár –, hogy csak felső tagozattól adjanak fel házit. Annál inkább, mert kutatások is megerősítették, hogy alsó tagozatban nem tesz jót a plusz tanulás.
Az egyik ilyen kutatás vezetője, Harris Cooper több évtizede tanulmányozza a házi feladatok hatásait és arra jutott, hogy az alsós gyerekeknél semmi bizonyíték nincs arra, hogy a házi bármilyen módon segítené az iskolai előmenetelt. Arról nem beszélve, hogy az otthoni tanulás olyan tevékenységektől veszi el az időt, melyek sokkal jobban fejlesztik a gyerekek bizonyos képességeit, segítik szociális készségek elsajátítását – általában véve segítenek nekik boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőtté válni.
Lássunk tehát öt tippet arra, mi mást csinálhatnának a gyerekek a házi feladat helyett (vagy mellette, ha már egyszer a házi adott)!
1. Beszélgessenek a szülőkkel
A házi feladat elvégzése gyakori feszültségforrás szülő és gyerek között, ami negatívan hathat a kapcsolatukra is. Ahelyett tehát, hogy a munkából fáradtan hazatért szülők nyaggatnák az iskolából fáradtan hazatért gyerekeket, sokkal hasznosabb lenne, ha a családok le tudnának ülni beszélgetni. A beszélgetés a legjobb módszer arra, hogy a gyerekek tanuljanak az őket körülvevő világról.
2. Aludjanak
Az amerikai Országos Alvásalapítvány becslése szerint a gyerekek 25-30 százaléka nem alszik eleget, aminek komoly következményei lehetnek, például a gyenge koncentrálóképesség, viselkedési zavarok, tanulási nehézségek, elhízás és még sorolhatnánk. Akár egy kis (20 percnyi) plusz alvásnak is pozitív hatásai lehetnek a gyerekek jegyeire.
3. Olvassanak
A magunk részéről lelkes hívei vagyunk az olvasásnak, hisszük, hogy a sokat olvasó gyerek jobban teljesít az iskolában. Márpedig az olvasás szeretetét kis korban kell megalapozni, a házi feladat ettől is elveheti az időt.
Természetesen nem olyan dolgokról van szó, melyek komolyan veszélyeztethetik a gyerek testi épségét, hanem például a fára mászásról. A gyereknek meg kell ismernie a saját korlátait, tisztába kell jönnie saját képességeivel, és meg kell tanulnia, mennyi a még megfelelő mértékű kockázat.
5. Segítsenek otthon
Akár a vacsora elkészítésébe, a saját szobájuk rendben tartásába is besegíthetnek a gyerekek, annál is inkább, mert egy, a Minnesotai Egyetemen végzett kutatás szerint ez a későbbi sikerek egyik alapja. Ezzel ugyanis a gyerekek felelősségvállalást, empátiát tanulnak, miközben azt is elsajátítják, miként vigyázzanak magukra és a környezetükre –zárul a család.hu írása.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A leköszönő amerikai elnök alig mutatkozik, papírból beszél, szinte bujkál a sajtó elől – írja a Politico.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
