Ellopott gyerekkor – mozduljunk a netről a valóságra!

„Sokan azt gondolják, ha a gyerek későn kap okos telefont, tabletet, akkor lemarad a digitális készségek területén. Januárban az amerikai szenátus egy bizottsági meghallgatásán Jared Cooney Horvath idegtudós és oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013 és 2023 között hihetetlenül megnőtt a gyerekek eszközellátottsága, a számítógéphasználatra oktatott gyerekek száma 570 százalékkal nőtt, óriási mértékben emelkedett a digitális oktatás óraszáma és az erre fordított költség. Az ICILS (International Computer and Information Literacy Study – Nemzetközi Számítógépes és Információs Műveltségmérés) szerint ezzel párhuzamosan azonban 22 százalékkal csökkent (!) a digitálisan legalább kompetensnek minősülő gyerekek aránya. Ez alapján téves az a feltételezés, hogy a több digitális eszközhasználat digitálisan felkészültebbé teszi a gyerekeket – az adatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Mert,

Mindez arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai készségek alapja az olvasás, az írás, a számolás, a figyelem, a memória, a logikus gondolkodás és az önálló problémamegoldás. Ha ezeket a folyamatokat túl korán kiszervezzük a gépeknek, akkor a gyerekek nem építik fel azokat a belső tudásstruktúrákat, amelyek később szükségesek lesznek az értelmes technológiahasználathoz. Így tulajdonképpen a PISA által is mért szövegértési, matematikai, természettudományos visszaesés következménye, hogy a digitális készségek esetében is jelentősen romlott a gyerekek teljesítménye az okostelefonok elterjedése óta.

A játékalapú gyerekkort felváltotta a telefonalapú gyerekkor

A gyerekek fizikai és szellemi állapota mellett a harmadik terület, ahol elképesztő pusztítást végez az okostelefon és a képernyő, a gyerekek mentális állapota. Erről Jonathan Haidt írt „A szorongó nemzedék” címmel egy könyvet, amit 2024-ben többek között az Economist és a New York Post is az év könyvének választotta, és Barack Obama is az év legfontosabb könyvei közé sorolta. Ebben Haidt összegzi az elmúlt évek kutatási adatait, amiből kiderül, hogy

(...)

A baj óriási. Érdemes lenne megfontolni, hogy gyermekeink érdekében Angliához és Franciaországhoz hasonlóan Magyarországon is legyen szabályozás 2027-től a gyerekek közösségimédia-használatára. Ki időt nyer, életeket, egészséget, javuló mentális állapotot és még sok minden mást is nyer. A felsoroltak közül a legenyhébb szabályozás is óriási változást jelentene, teljesen átalakítaná a gyerekek körében a közösségi média világát. Jelenleg a szülők a társadalmi nyomásnak is köszönhetően 8-9 éves korban vesznek okostelefont a gyermekeiknek, és közösen játsszák ki a korhatáros tiltásokat. Ez megszűnne, a gyerekeink nagy része újra elkezdene mozogni, beszélgetni, bandázni, normális életet élni. Alapjaiban változna meg a világ, akár 15, akár 16 év lesz a korhatár. Valószínűleg a legegyszerűbb és leggyorsabb lenne adaptálni a francia szabályozást.

Ma ebben a hisztérikusan eldurvult politikai légkörben is meg kellene találni a módját, hogy ez a törvény még az ősszel, nagyon széles támogatással megszülessen. Az idő kulcskérdés. Az okostelefon és a mértéktelen képernyőidő minden évben gyerekek ezreinek egészségét rombolja, teszi tönkre. A kutatások egyértelműek. Nem szabad késlekedni, mindent meg kell tenni, hogy 2027-től Magyarországon is szabályozzuk a gyerekeink közösségimédia-hozzáférhetőségét.”

Nyitókép forrása: Pixabay