Rubovszky Rita: Az nyilván nem megy, hogy egy osztályba felveszünk tizenkét bántalmazó gyermeket

Iskola és óvodaigazgatók, egyházi intézményfenntartók képviselői, összesen mintegy négyszáz tanügyi vezető vett részt a Katolikus Pedagógiai Intézet augusztus 26-i országos tanévnyitó konferenciáján, amelyen előadást tartott Csapodi Csaba, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) miniszteri biztosa, Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) oktatási főtanácsadója is – derül ki a Magyar Kurír beszámolójából.

Az egyházi iskola nem egyenlő az elitoktatással

Rubovszky Rita beszédében többek között eloszlatott egy makacs tévhitet az egyházi iskolákról. Mint kifejtette: 

Az MKPK oktatási főtanácsadója ezzel összefüggésben arra is kitért, hogy milyen módon lehetne megmutatni és kommunikálni az egyházi iskolák hozzáadott értékét a társadalom felé. Ezzel kapcsolatban a saját, belső kutatási adatok fontosságára hívta fel a figyelmet: „ezek alapján vizsgálható többek közt az eredményesség, a családi háttér, a szülői bevonódás. A történelmi egyházak egyetértenek abban, hogy erre a kutatásra szükség van, habár tudjuk, hogy az adat önmagban – terepmunka nélkül – nem mondja meg, mi történik az iskolában, és könnyű hibás következtetéseket levonni. Fontos a szociológiai alapú megközelítés, és ezen a téren együtt kell haladnunk a minisztériummal”.

Rubovszky Rita hozzátette: 

Lássuk be, sem a védekezés, sem a kesergés nem teszi hallhatóvá a szakmai hangot!”

Rubovszky kitért a mostanság gyakran emlegetett inkluzivitásra is, amellyel kapcsolatban egyesek előszeretettel bírálják az egyházi oktatási intézményeket, nemrég a jelenlegei oktatási miniszter, Lannert Judit is tett erre vonatkozó megjegyzést. Rubovszky úgy fogalmazott: „akkor válik kényes kérdéssé az inkluzivitás (pedagógiai szemlélet, amely biztosítja, hogy minden gyermek – függetlenül képességeitől, hátterétől vagy sajátosságaitól – együtt tanuljon a többségi intézményekben – a Magyar Kurír szerkesztői megjegyzése), amikor szeretnénk felemelni a lecsúszó réteget – evangéliumi módon –, de próbálunk megfelelni a szülői elvárásoknak is, hogy a gyermek szabaduljon a kriminalitás, vagy a deviancia tereiből.

Az igazgatóválasztás az egyházi autonómiához tartozik

Az oktatási tárca nevelésügyi ajánlásaival kapcsolatban Rubovsky elmondta, az Egyházi Oktatási Fórum (EOF) értékeli és megvizsgálja azokat – legutóbb például a nevelőtestületek önállóságával kapcsolatban is, ugyanakkor ez utóbbiról szólva megvallja, hogy a szubszidiaritás és a szolidaritás elve alapján az igazgatói és a nevelőtestületi jogkörök gyakorlása lényegében a hithez és az egyházi intézmény identitásához tartozik. „Az igazgatóválasztás az egyházi intézményben nem funkcionális, hanem az egyházi autonómiához és a fenntartó felelősségéhez kapcsolódó kérdés. 

Az EOF a munkája során folyamatosan egyeztet az OGYM-mel. A nyár folyamán a köznevelési törvény módosítása kapcsán például szorgalmazta, hogy a döntéseknél a fenntartói részvétel ne csupán a finanszírozási többletkötelezettségek eseteire vonatkozzon, hiszen fontos, hogy „a nevelőtestületi autonómia mellett jelenjen meg a vezetői éthosz” – szögezte le Rubovszky Rita, majd ismét hangsúlyozta, hogy az EOF elsődleges szempontja a partnerség az oktatási és gyermekvédelmi tárcával, hiszen az iskolák húsz százaléka egyházi fenntartású, a gyerekek egynegyede egyházi iskolába jár” – szögezte le Rubovszky Rita a Magyar Kurír tudósítása szerint.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád