A korábbi, jogellenesnek minősített magyar szabályozással ellentétben a brit büntető eljárásjog mégis tartalmaz lehetőséget a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetések felülvizsgálatára, így nem sérti a nemzetközi egyezményben deklarált emberi jogokat – mondta ki kedden a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság.
Az Egyesült Királyságban alkalmazott életfogytiglani börtönbüntetés esetén van lehetőség a későbbi felülvizsgálatra, így az nem minősül embertelennek vagy megalázónak, s nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét – mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Az első fokú, egyelőre nem jogerős döntés indoklásában a bíróság kifejti, hogy korábbi ügyekben úgy ítélte meg, hogy a brit szabályozás nem határozza meg világosan az életfogytiglani börtönbüntetések felülvizsgálatának módját és lehetőségét, ezért akkor még úgy vélte, ezek az ítéletek sértik az Egyezményt.
A bíróság rámutat, hogy 2003-ig a brit törvények kötelezően előírták, hogy egy miniszternek 25 évvel az ítélet meghozatala után el kell döntenie, indokoltnak tartja-e, hogy a fogvatartott élete végéig börtönben maradjon, de ez a követelmény a büntető törvénykönyv módosításával kikerült a brit jogból, és az új jogszabály más felülvizsgálati lehetőséget nem tartalmazott.
A brit kormány a mostani strasbourgi eljárásban viszont rámutatott, hogy tavaly februárban a brit fellebbviteli bíróság egy ügyben úgy határozott, hogy a brit igazságügyi miniszternek igenis van lehetősége arra, hogy az ítélet felülvizsgálatát kezdeményezze. A kontinentális jogrendekkel ellentétben az angolszász jogrendszerben a törvényt alkalmazó bírák részben jogalkotók is, az esetjog értelmében ugyanis az ítéletek precedensnek számítanak, és a későbbiekben hivatkozási alapként szolgálnak más ügyekben a törvények értelmezéséhez.
A brit fellebbviteli bíróság azt állapította meg, hogy ha a tényleges, letöltendő életfogytiglani börtönbüntetésre vonatkozó ítélet meghozatalát követően olyan rendkívüli körülmény adódik, amely ezt indokolja, akkor a miniszter köteles felülvizsgálni a bírák korábbi döntését. Ezzel a strasbourgi bírák szerint tisztázódott a korábban nem világos jogi helyzet, és ez a büntetési forma így már összhangban van az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A strasbourgi bírósághoz egyébként egy betörés, nemi erőszak és háromszoros gyilkosság miatt elítélt, büntetését a durhami börtönben töltő férfi fordult azzal a kéréssel, hogy mondja ki: büntetése sérti emberi jogait, mert nincs reménye a szabadulásra. Arthur Hutchinson ügyében még 1994-ben döntött úgy az illetékes miniszter, hogy nem tartja indokoltnak, hogy valaha is kiszabaduljon, amit a bűncselekmények súlyosságára való tekintettel a bíróság is helyben hagyott.
Tavaly májusban a strasbourgi bírák egy magyar tényleges életfogytiglani szabadságvesztését töltő elítélt ügyében azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás a felülvizsgálati lehetőség teljes hiánya miatt embertelen vagy megalázó büntetésnek minősül, és ezért sérti az egyezményt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Szlovákiai magyar politikusok, ifjúsági szervezetek és kutatók is tiltakoznak a történelmi vita büntetőjogi korlátozása ellen.
Az elmúlt héten Brüsszelben döntés született arról, hogy az Európai Unió teljes mértékben és véglegesen leválik az orosz földgázról.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
A szurkolók ezúttal egyáltalán nem értenek egyet a Kerkez Milost ért kritikákkal.
Nincs kivétel.
Hosszú ideje dolgoztak a hazacsábításán.
Mi köze volt József Attilának a kommunistákhoz?
