Tényleg beavatkozik a külföldi tőke a magyar választásokba? Mutatjuk, hogyan értékel a piac!

A harmadik negyedévi adatok megjelenésével egyre tisztább képet kapunk a gazdaság idei teljesítményéről. Ilyenkor mind a piaci, mind az állami szereplők ismertetik legfrissebb előrejelzésüket arról, mire számíthatunk a következő években. Elsőként a Magyar Nemzeti Bank tette közzé prognózisát, majd következtek a piaci szereplők, Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi pénzintézete, a K&H Bank és a nagyvállalati szektorban meghatározó ING Bank szakértői mutatták be várakozásaikat.

A két bank elemzői rámutattak, hogy 2026-ban szükség lehet költségvetési kiigazításra, de ennek ténye és mértéke nagyban függ a gazdasági folyamatoktól. A gazdaság az utóbbi évek stagnálása után talán ismét növekedési pályára állhat. Mindkét elemzés emlékeztet arra a szakértők számára kellemetlen tényre, hogy évek óta megközelítőleg sem sikerül előre jelezniük a folyamatokat.

Tény, hogy a jegybanki és a piaci kitekintések között nincs érdemi különbség. Fontos kiemelni, hogy egyik előrejelzés sem utal a 2026-os választásra, mivel a politikai tényezőket alapvetően nem mérlegeli sem a központi bank, sem a piaci szereplők. 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ország finanszírozásából profitáló külföldi befektetői körök ne örülnének a rezsicsökkentés eltörlésének, a jóléti kiadások lefaragásának vagy az uniós pénzek felszabadításának.

Az életszínvonalat javító intézkedések széles köre befektetői szemmel kockázatot jelent. A Fidesz–KDNP-kormányok 2010 óta következetesen azt hangsúlyozzák, hogy a külföldi igények nem helyezhetők a nemzeti érdekek fölé, ezzel ellentétben több jel arra utal, hogy a Tisza Párt a spekulánsok és a multik kegyeit keresi.

Politikai nyomásgyakorlás a nagytőkétől?

A befektetői döntések célja mindig a lehető legmagasabb hozam elérése, amelyhez a költségvetés stabilitására és a kockázatok csökkentésére, azaz a kiadások lefaragására van szükség. Ez a befektetők szempontjából egyrészt azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be a piac működésébe szabályozások révén, másrészt nem növeli a költségvetés kiadásait olyan tételekkel, amelyekre hosszú távon kell fedezetet előteremteni, mint például a 14. havi nyugdíj vagy az édesanyák szja-mentessége.

Ez indokolja Németh Dávidnak, a K&H Bank vezető elemzőjének a kijelentését, miszerint a piac a Tisza Párt győzelmét tartaná kedvezőbbnek. A Barclays, a világ egyik legnagyobb befektetési bankja október elején azt javasolta ügyfeleinek, vegyék számításba az ellenzék 2026-os győzelmét, befektetési döntéseikben ezzel a forgatókönyvvel is tervezzenek. A külföldi és a magyar ellenzéki sajtó pedig ezt az általános piaci gyakorlatot már úgy kommunikálta, mintha a Tisza győzelmét árazná be piac. Sőt, odáig mentek, hogy a forint hetek óta tartó erősödése Magyar Péter Tisza-elnök népszerűségének köszönhető.

Mindkét állítás túloz, a forint erősödésével kapcsolatos kijelentés ráadásul a piac logikája szerint is megalapozatlan, mivel ilyen időtávban a befektetők még nem hoznak olyan döntéseket, amelyek érdemben befolyásolják az árfolyamot. Ennek oka, hogy a magyar gazdaságot érintő befektetési döntésekhez még túl korán van, ezeket néhány hétre, legfeljebb hónapra előre szokták meghozni. A Barclays és más befektetési tanácsadók a nagy pénzügyi alapoknak, a nemzetközi bankok és a multik részére mindössze egy jelzést adtak arról, hogy nincs lefutva a jövő áprilisi választás, ráadásul a baloldali közvélemény-kutatók adataira alapozva.

az ellenzéki sajtó közreműködésével azt sugalmazza, hogy a gazdaság helyzete akkor lesz jobb, ha kormányváltás jön 2026-ban. Csakhogy a befektetési tanácsadók nem foglalkoznak Magyar Péter népszerűségével és a választási kampánnyal.

A Tisza és a megszorítások

Nem meglepő módon a Tisza kihasználja a számára előnyös elemzéseket. Kármán András, a párt gazdasági szakértője a napokban világos üzenetet küldött a piacnak, amely a választóknak is fontos jelzés, mivel akár a sajtóban jó ideje tárgyalt megszorítási tervek igazolásaként is értelmezhető. Kármán, aki az Erste Bank üzletágvezetőjeként maga is dolgozott külföldi pénzügyi vállalatnak, a Bloombergnek adott interjújában azt mondta, hogy a Tisza piacbarát fordulatot hajtana végre a gazdaságpolitikában. „Ha kormányra kerülünk, olyan gazdaságpolitikát folytatunk, amely csökkenti a kockázatokat, és növeli a kiszámíthatóságot” – fogalmazott. Szavai alátámasztják, hogy miért olyan fontos Tarr Zoltán alelnök szerint, hogy a választásig egyes tervekről nem szabad beszélni, nehogy elveszítsék a választók támogatását.

A külföldi befektetők jelenleg magas felárral fedezik a magyar államadósságot. Fontos körülmény, hogy

Az államadósság egy része kedvezőtlenebb befektetői megítélés alá esik, így drágább, aminek oka a Kármán András által is emlegetett kiszámíthatatlanság.

Ez a bizonytalanság befektetői oldalról azt jelenti, hogy a kormány bármikor bejelenthet egy olyan intézkedést, amelyre pénzt kell találni a költségvetésben, ráadásul nem profitálnak belőle a piaci szereplők. A korábbi intézkedések közül a rezsicsökkentést emlegetik a leggyakrabban: ez jelentősen javította a háztartások jövedelmi helyzetét, és a magas, gyakran változó piaci energiaárak ellenére is kiszámíthatóvá teszi a megélhetést. A befektetők szemszögéből viszont kockázatot jelent a rezsitámogatás több száz milliárd forintos költségvetési terhe.

Piaci perspektívából tehát a profitot nem termelő jóléti kiadások kockázatosak, mert szűkítik a költségvetési mozgásteret. Így a rezsitámogatás esetleges megszüntetése és az adókedvezmények körének szűkítése egy Tisza-kormány részéről azt a reakciót is kiválthatná a befektetők részéről, hogy kisebb kockázati felárral finanszírozzák az államadósságot. Erre azonban nincs garancia, mint ahogy arra sem, hogy a bevételi oldalon megjelenő pénzt a lakosság kapja, amivel a piacbarát kormányzás ismét a kockázatot növelné.

Ennél is fontosabb lépés lenne egy Tisza-kormány esetén, ha kivezetné a jelentős árbevételű külföldi nagyvállalatok – bankok, kiskereskedelmi láncok, biztosítók – különadóját. Az intézkedés közvetlenül hozna nyereséget a befektetőknek és a cégeknek, és ezermilliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. Ezt egyes elképzelések szerint a családtámogatások és a rezsicsökkentés megszüntetéséből fedeznék – azaz a piac olvasatában csökkenne a kockázat, és kiszámíthatóbb lenne a költségvetési politika.

Gyurcsány és Bajnai nyomában

A magyar gazdaság évek óta stagnál, válságról azonban nem beszélhetünk, mivel az elsődleges hiány nulla százalék. Az államháztartási hiány az adósságfinanszírozás kamatterhét tartalmazza, és ugyan meghaladja a 3 százalékos uniós előírást, Brüsszel nem folytat ellenünk túlzottdeficit-eljárást, mert a védelmi kiadások növelése miatt magasabb hiányt is elnéz.

A Tisza várható gazdaságpolitikája több tekintetben átfedést mutat a Gyurcsány-kormány piacpárti politikával, ami megmagyarázza, miért jelent meg az ellenzéki párt körül az MSZP–SZDSZ-holdudvar egy része. Érdemes felidézni, hogy a piac feltétlen szabadságát és kiszolgálását az emberek életszínvonala elé helyező gazdaságpolitika 2006 után megbukott, amikor a magyar gazdaság alig nőtt, és hazánk leszakadt a régiós országoktól, a 2008-as válság pedig államcsőd-közeli helyzetet hozott, az emberek életszínvonala pedig jelentős mértékben zuhant. Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde óta tudjuk, a kormányzóképesség hiánya egy ideig leplezhető csak azzal, ha a külföldi érdekek mentén gyakorlatilag a piac kormányozza az országot.

Nyitókép: MTI / SZIGETVÁRY ZSOLT