A befektetői döntések célja mindig a lehető legmagasabb hozam elérése, amelyhez a költségvetés stabilitására és a kockázatok csökkentésére, azaz a kiadások lefaragására van szükség. Ez a befektetők szempontjából egyrészt azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be a piac működésébe szabályozások révén, másrészt nem növeli a költségvetés kiadásait olyan tételekkel, amelyekre hosszú távon kell fedezetet előteremteni, mint például a 14. havi nyugdíj vagy az édesanyák szja-mentessége.
Ez indokolja Németh Dávidnak, a K&H Bank vezető elemzőjének a kijelentését, miszerint a piac a Tisza Párt győzelmét tartaná kedvezőbbnek. A Barclays, a világ egyik legnagyobb befektetési bankja október elején azt javasolta ügyfeleinek, vegyék számításba az ellenzék 2026-os győzelmét, befektetési döntéseikben ezzel a forgatókönyvvel is tervezzenek. A külföldi és a magyar ellenzéki sajtó pedig ezt az általános piaci gyakorlatot már úgy kommunikálta, mintha a Tisza győzelmét árazná be piac. Sőt, odáig mentek, hogy a forint hetek óta tartó erősödése Magyar Péter Tisza-elnök népszerűségének köszönhető.
Mindkét állítás túloz, a forint erősödésével kapcsolatos kijelentés ráadásul a piac logikája szerint is megalapozatlan, mivel ilyen időtávban a befektetők még nem hoznak olyan döntéseket, amelyek érdemben befolyásolják az árfolyamot. Ennek oka, hogy a magyar gazdaságot érintő befektetési döntésekhez még túl korán van, ezeket néhány hétre, legfeljebb hónapra előre szokták meghozni. A Barclays és más befektetési tanácsadók a nagy pénzügyi alapoknak, a nemzetközi bankok és a multik részére mindössze egy jelzést adtak arról, hogy nincs lefutva a jövő áprilisi választás, ráadásul a baloldali közvélemény-kutatók adataira alapozva.