A miniszterelnök egy interjúban beszélt arról, hogy rendkívül nagy szükség lenne olyan akkumulátorokra, amelyek eltárolhatják a családi házak által megtermelt napenergiát. A kormányzat dolgozik egy olyan programon, amely támogatást is adna a magyar háztartásoknak. Utánajártunk, mi lehet ebben a programban.
Vadonatúj energetikai programon dolgozhat a kormány a háttérben. Orbán Viktor miniszterelnök október elején az Economx-nak adott interjújában árulta el, hogy a kormány „oszt és szoroz arról, hogyan lehetne támogatást adni a családoknak ahhoz, hogy legyen akkumulátoruk, amivel a nappal megtermelt energiát el tudják raktározni”. A kormányfő szavai szerint ez sok százezer családot érint és az állam „ki tudja izzadni magából” az ehhez szükséges forrást.
Ezt is ajánljuk a témában
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
A miniszterelnök részleteket nem árult el a programról, de könnyen elképzelhető, hogy hasonló dologról lenne szó, mint a most januárban lezárult Napenergia Plusz Program volt
Könnyen lehet, hogy ezt a programot indíthatná újra egy másik formában a kormány, például a már meglévő naperőművekre is kiterjesztve.
Ezt is ajánljuk a témában
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
A Makronóm Intézet elemzői a Mandiner kérdésére ugyanis rámutattak: ahogyan a miniszterelnök elmondta, a háztartási naperőművek legnagyobb problémája valóban az energiatárolás kérdése. A legideálisabb ugyanis az lenne, ha a nappal megtermelt áramot helyben használnánk fel, így nem lenne szükség annak szállítására. Azonban, amikor süt a nap, óriási mennyiségű áram termelődik – gyakran sokkal több, mint amennyit azonnal fel tudunk használni.
Magyarországon, amely világelső a napelemes áramtermelés részarányában, ez jelentős energiafelesleget eredményez.
Jelenleg körülbelül 310 ezer háztartás – családi házak, sorházak és egyéb magántulajdonú ingatlanok – üzemeltet úgynevezett háztartási naperőművet Magyarországon. Ezek a rendszerek az ország teljes napelemes energiatermelő képességének nagyjából bő egyharmadát teszik ki, és a csúcsteljesítményük során, ha országszerte mindenütt süt a nap és magasan is jár, akkor a termelésük egyenértékű a mai paksi atomerőmű kibocsátásával. Csak összehasonlításul: Paks az ország áramtermelésének 47 százalékát adta 2024 folyamán. Mivel azonban a napsütéses időszakokban ritkán használjuk fel ezt az energiát teljes mértékben, így jelentős felesleg keletkezik, ezért kiemelkedő a helyben történő energiatárolás jelentősége.
A Mandiner értesülései egyébként egybeestek a Portfólióéval, amely vasárnap délután szintén arról írt, hogy a szaldó elszámolásból kieső napelemes háztartásokat célozná meg a kormány.
Külföldön egyébként már van hasonló rendszerekre példa: az egyik leglátványosabb erre Kalifornia állam, ahol a Tesla 2015-ben mutatta be a Powerwallt, egy falra szerelhető akkumulátort, amit kifejezetten a napenergia tárolására fejlesztettek ki. Ez és a hasonló megoldások, igazi „forradalmat” indítottak el a lakossági energiatárolásban, különösen ebben az amerikai államban, ahol
a jelentős napsugárzás és az erdőtüzek vagy hőhullámok miatti gyakori áramkimaradások következtében gyorsan terjedtek a Powerwallok.
Ennek a mértéke valóban lenyűgöző: 2021-re mintegy 50 ezer háztartási akkumulátor – döntően az említett Tesla Powerwall, de kisebb részben más gyártmányok, például LG Chem, Sonnen is – működött Kaliforniában, összesen akár 200–250 MW teljesítménnyel, ami abban az időszakban a világ egyik legnagyobb elosztott akkumulátoros rendszerét alkotta. 2022-ben az állam lakossági akkumulátoros rendszerei több mint 75 ezer telepített egységgel működtek, míg az idén már a hálózatra kötött otthoni akkumulátorok flottája több mint 100 ezerből állt, amelyek együttesen 1829 MW feletti csúcsteljesítményt adtak le – ez megközelíti a Paks I. atomerőmű négy hagyományos blokkjának az összteljesítményét. Ez a flotta jelentős mértékben hozzájárult Kalifornia elektromos hálózatának stabilizálásához, hiszen pufferként működik, különösen csúcs- vagy vészhelyzeti időszakokban.
A Powerwall és más háztartási áramtárolók tökéletesen és jellemzően hibamentesen integrálódnak a napelemes rendszerekkel, tartalékáramot biztosítanak kimaradások idején, míg a tulajdonosok Kaliforniában és másutt az USA-ban állami ösztönzőket és kompenzációt kapnak az áramhálózat támogatásáért (pl. csúcsidőszakokban az áram visszatáplálásáért). Az említett erős állami ösztönzők segítették az elterjedését, így például a Self-Generation Incentive Program, amely a hátrányos helyzetű háztartásoknak akár 1000 dollár/kWh visszatérítést ad, a teljes költséget megtérítve – hasonló, vagy hazánk sajátosságaira szabott támogatás elvben elképzelhető lenne nálunk is. Ezáltal a kezdeti beruházási költségek jelentősen csökkentek Kaliforniában, és bár ezek a rendszerek kezdetben drágák voltak, ma már nem megfizethetetlenek – írja a Makronóm Intézet.
Ezt is ajánljuk a témában
Elemzésünkben tíz új fejlesztést mutatunk be: ezek alapjaiban alakítják át az elektromos járművek töltését és a megújuló energiaforrások használatát. Ezek az innovációk hatalmas ugrást jelentenek a zöldenergia hatékonyabb felhasználásában, elősegítve a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átállást.
Egy átlagos magyar háztartás számára egy professzionálisan kivitelezett, minőségi energiatároló rendszer kiépítése hozzávetőleg 2-3 millió forintba kerül, napelemek nélkül. Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy annyi energiát tároljanak, amennyi a legtöbb háztartás szükségleteit fedezi, kivéve az extrém eseteket, például a többgenerációs, számos nagyfogyasztóval, illetve elektromos autós gyorstöltéssel is ellátott otthonokat. Továbbá a felhős, kevés napsütést hozó téli hónapokban a hőszivattyús fűtés áramigénye időlegesen lehet magasabb, mint a termelés, de ez nemzetgazdasági méretekben azért sem probléma, mert a hőszivattyúk sokkal hatékonyabbak, mint akár a gázfűtés és sok esetben ma is külön tarifarendszer alatt működnek.
Magyarországon, mint írtuk cikkünk elején: idén januárban futott ki a lakossági energiatároló-támogatás, a Napenergia Plusz Program (NPP) keretében, amely akár 66 százalékos, de legfeljebb 5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtott napelemes rendszerekhez kapcsolódóan, benne energiatárolóra is. Itt azonban a mintegy 300 ezer, korábban telepített napelem mellé nem támogattak akkutárolót, inkább a mintegy 10 ezer NPP-s telepítésbe került bele kötelező jelleggel 7,5–10 kWh kapacitású tároló, azaz a 310 ezer naperőműből valójában csak 10 ezer körüli akkuval kiegészített erőmű lehet. Azért is lassult le a napelem-telepítések üteme, mert megszűnt a háztartások számára nagyon kedvező éves szaldóelszámolás, ami 10 éven át garantált a hazai szabályozás. (Pontosabban 2023 őszétől már nem jellemző tömegesen ilyen telepítés, dacára annak, hogy egy alkotmánybírósági döntés miatt a szaldóelszámolás valójában „újraéledt”, így a 2026. január 1-ig üzembe helyezett vagy bővített háztartási naperőművek esetén megmarad. Az éves szaldó esetén az áramszolgáltató lényegében ingyenes „akkumulátorként” működik a háztartás viszonylatában, így éves szaldó esetén csak egyedi esetben térülne meg a háztartási energiatároló.)
Közben több más otthonfelújítási és energetikai korszerűsítési program is támogatta a lakossági napelem-beruházásokat, amelyek elvben kiterjedhettek energiatárolókra is. Továbbá kiemelendő a Jedlik Ányos Energetikai Program is, ami kifejezetten cégeknek szól, vállalati energiatároló- és megújulóenergia-beruházások támogatására 2025-ben.
Ezt is ajánljuk a témában
Országos kórház-felújítási program indul, amelynek célja, hogy az intézmények legalább 30 százalékkal csökkentsék energiafogyasztásukat.
Feltehetően a következő hónapokban érkezhet az NPP módosított, kibővített változata, de erről nincsenek konkrét információk, és egyelőre lapunk megkeresésére sem érkezett válasz az illetékes minisztériumtól.
Az olcsó napenergia maximális kihasználása érdekében a támogatási láb mellett hosszabb távon árazási ösztönzőkre is szükség lehet. Nálunk ilyen a korábban javasolt „naptarifa” fokozatos bevezetése. Ez a közeljövőben csak a rezsicsökkentési programban nem érintett nagyobb, az éves szinten 5000 KWh feletti nagyfogyasztóknak teszi lehetővé, hogy az áram piaci ára alacsonyabb legyen a magas szintű napenergia-termelés időszakában.
A KIF 4 tarifa hivatalosan egy új, három zónaidős (napközbeni, esti, éjszakai) árképzési rendszer lesz, amelyben akár 15 percenként is változhat az ár. A bevezetését az okosmérők bővítése teszi lehetővé: jelenleg mintegy 600 ezer ilyen eszköz működik, és a cél, hogy 2030-ra legalább 1 millió legyen.
Ez a tarifa arra ösztönzi a nagyfogyasztókat , hogy ilyenkor használják az energiaigényes eszközöket, például az elektromosautó-töltőket, a villanybojlereket, a sütőket vagy az ipari berendezéseket. Mivel a vállalatok, az intézmények, valamint az infrastruktúra jóval nagyobb energiafogyasztó, a tarifa hatása első körben az intézményekre, az infrastruktúrára, a kereskedelemre és a logisztikára lesz érdemi hatással.
A napelemes háztartások egy részében már ma is megtalálhatók elektromos autók, hiszen a számuk 80 ezer körül van, és ezek szintén képesek energiát tárolni. Az akkumulátoraik elvben alkalmasak arra, hogy a napenergia-termelés csúcsidőszakában megtermelt áramot eltárolják, hiszen ha majd a tulajdonosok tömegei olcsón tölthetnek a napenergia-alapú tarifa szerint, akkor az e-autók sok felesleges napáramot fel tudnak szívni, így hozzájárulnak a hálózat kiegyensúlyozásához.
Fontos tehát, hogy a kormányzat első lépésként bevezesse a KIF4 tarifát (köznapi nevén naptarifát) az ipari, az intézményi és a nagyobb háztartási fogyasztók bizonyos köre számára, ösztönözve a napsütéses időszakokban termelt többletáram felhasználását.
Ez a tarifa kidolgozás alatt áll, és várhatóan jövőre szűkebb körben élesben is tesztelni fogják a hatását. Az elvi, KIF 4 tarifazónás árképzést a nagyfogyasztóknál 2025. január 1-jétől bevezették, de az idén még minden zónaidőszakhoz azonos tarifa tartozik. Az ezen időszakokhoz tartozó eltérő árak várhatóan csak 2026-ban vagy azt követően aktiválódnak. (A nagyfogyasztói besorolás általában a minimum 50 kW fölötti csatlakozási teljesítményt veszi alapul.)
Ez egy összetett rendszer, amelynek a további támogatása alapvető fontosságú. A szaldóelszámolás megszűnése után tehát támogatták a háztartási energiatárolók létesítését, de ezt egyszerűsíteni kell és átalakítani, hogy a 310 ezer napelemes háztartás minél nagyobb része bevonható legyen.
Egy körülbelül 2-3 millió forintos, a meglévő napelemek mellé telepíthető egyszerűsített energiatároló-támogatással jelentős eredményeket lehetne elérni, főként ott, ahol már nincs szaldóelszámolás a háztartási naperőművek mellé.
Bár ez töredéke a az összes napelemesnek, mivel akik nincsenek éves szaldóban, ott sok esetben már akkus rendszerekkel együtt telepítették a háztartási naperőműveket.
Kérdés, hogy mikor és milyen ütemben térül meg egy ilyen beruházás az említett több mint 310 ezer háztartás esetében. A technológia rohamos fejlődése, különösen az akkumulátorgyártás területén, további lehetőségeket nyit meg. Magyarország hamarosan akkumulátorgyártó nagyhatalommá válhat, ezért érdemes lenne ösztönözni a helyi akkugyárakat, például úgy, hogy a magyarországi gyártóktól vásárolt energiatárolók valamilyen kedvezményt kapjanak. Ez nemcsak az energiatárolás terjedését segítené, hanem közvetlenül a hazai ipart is támogatná.
Már ma is léteznek megoldások, de néhány éven belül tömegesen érkeznek azok az elektromos autók, amelyek – ahogy korábban említettük – képesek lesznek nemcsak felvenni az olcsó napáramot, de vissza is tölteni azt a ház vagy a környék áramhálózatába az úgynevezett a V2X-technológiák révén. Ha ezek otthon vagy egy cégnél parkolnak, az akkumulátoraikban az olcsó napenergiát nemcsak tartósan, de akár ideiglenesen, pár órára is lehet tárolni. Azaz az elektromos autókból a hatótáv egy kis részét vissza lehet tölteni az adott épület vagy a helyi hálózat energiaellátására. Ez nemcsak nemzetgazdasági, de lokális, környéki-települési szinten lehetővé tenné, hogy a többletáram jelentős részét az elektromos autók hatalmas akkupakkjában tároljuk el, hozzájárulva a nemzeti energiaellátás stabilitásához.
Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
A hétvégén tetőzik majd a jó idő.
Túlzás nélkül állítható, hogy 1956 a nemzetet megmozgató eseménysorozat volt.
Az ország nagy részén a változó mennyiségű és vastagságú felhőzet mellett több órára kisüt a nap.
Az elherdált állami energetikai vagyon visszaszerzése lehetővé tette, hogy ne a profit legyen az első, hanem az ellátás biztonsága és a lakosság, a vállalkozások boldogulása. Giró-Szász András írása.
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
Friedrich Merz kiengedte a szellemet a palackból.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A Politico nem sokat bízott a fantáziára: Szlovákia és Magyarország romlott a legjobban Európában, míg világszinten Oroszország.