Óriásit dobbantott Magyarország, ilyen még nem történt idehaza – kulcsminiszter rántotta le a leplet az átállás eredményeiről

Magyarország, a magyar kormány – az európai uniós vállalásoknak köszönhetően is – fontos lépéseket tett a zöld átállás érdekében. Itt vagyunk az Energiaügyi Minisztériumban, amely 2022 vége óta felel az energiapolitika egységes irányításáért. A zöld átállás egyik alappillére a hazai napenergia kapacitásának bővítése. Hogyan alakult ez az elmúlt időszakban, és mi várható 2024 végére?

A napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye december elsején átlépte a 7400 megawattot. Ez a szám már valóban „látszik” – még inkább, ha figyelembe vesszük, hogy korábban 2030-ra vártak 6000 megawattnyi összes napenergia kapacitást Magyarországon. Összehasonlításképpen: 2010 végén mindössze 1,4 megawatt volt az összes kapacitás. Ilyen mértékű bővülés, ilyen rövid idő alatt még nem valósult meg idehaza.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) kimutatása szerint az utóbbi három évben tapasztaltunk kiugró növekedést.

Valóban nem egy lineáris gyarapodásról beszélünk, a felfutás az utóbbi években kapott igazán nagy lendületet. Ezt jól tükrözi, hogy a meglévő teljesítmény közel négyötödét 2020-tól állították üzembe. Magyarország először 2022-ben mondhatta el magáról, hogy napenergia-kapacitását éves szinten 1 gigawatt feletti mértékben – tavalyelőtt mintegy 1200 megawattal – tudta növelni.

Idén november végéig 1400 megawattnyi naperőművi teljesítmény épült ki, ezzel a harmadik egymást követő évben haladjuk meg az 1 gigawattos szintet. Tavaly azzal büszkélkedhettünk, hogy egy esztendő alatt több kapacitást létesítettünk, mint 2020 előtt összesen, 2024-ben is közel leszünk ehhez. 

Mit jelent ez nemzetközi és régiós szinten?

Nemzetközi léptékben is az élmezőnybe tartoznak az eredményeink. Az elmúlt években mindössze húsz-harminc ország produkált 1 gigawatt feletti éves bővülést a világon. Az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a harmadik legnagyobb arányban az időjárásfüggő megújuló kapacitás 2019-ről 2023-ra. A napelemes rendszerek itthoni aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb volt tavaly. Ezzel nemcsak önellátási képességeinket, energiaszuverenitásunkat erősítjük, hanem sokat lépünk előre a klímavállalások teljesítésében is. Míg tavaly 18 százalékkal csökkent a fosszilis alapú energiatermelés Magyarországon, addig a naperőműveké a másfélszeresére nőtt.

Mi ennek a haszna a háztartások számára?

Nemrég készíttettem egy összehasonlítást, amely szerint a két és félmillió családi ház – napelemes rendszerek telepítésére leginkább az önmagukban álló épületek alkalmasak – tizenkét százaléka már napelemekkel van felszerelve.

A legutóbbi népszámlálás adatai azt mutatták, hogy a 2010 óta épült, legalább 100 négyzetméteres lakóingatlanok negyedén van napelem. A magyar családok tehát világosan látják a hasznokat, hajlandóak erőfeszítéseket tenni saját energiatermelésük érdekében. Értik és a gyakorlatba ültetik azt a gondolatot, amely szerint a legjobb az önállóan megtermelt és lehetőség szerint helyben fel is használt elektromos áram. Ez jól illeszkedik a konzervatív zöldpolitikába, amelyet a kormány nemcsak szavakban képvisel, hanem tesz is érte. Ideológiai vadhajtások nélkül, valós helyzetfelmérés alapján, teljesíthető célokat tűzünk ki, hiszen az energiaszuverenitásunk múlik ezen.

Amikor felállt a minisztérium, az energiaárak rég nem látott magasságokban voltak.

Az elmúlt két év egyik legnagyobb eredményének tartom – természetesen a fentiek mellett –,

A rezsicsökkentést minden külső és belső támadás dacára 2025-ben is fenntartjuk. Az energiaszuverenitás erősítéséhez pedig egyrészt a magyar fogyasztás csökkenése, másrészt a hazai gáztermelés növekedése járult hozzá. Új feltárásokkal, fúrásokkal nemcsak a szinten tartást sikerült elérni, hanem növelni is tudtuk a volument. Harmadrészt pedig a nemzeti energiavállalat MVM részesedést vásárolt a világ talán legnagyobb mélytengeri gázmezejében. Ennek az akvizíciónak nem az az elsődleges célja, hogy Azerbajdzsánból importáljunk gázt, hanem egy jó hozamú befektetés, egyfajta pénzügyi biztosítás mindenki számára. 

Vannak más beszerzési lehetőségek is?

Minden opciót és alternatívát figyelembe vesz a magyar kormány. A hagyományos gázszállításokban az azeri mellett élő török és katari együttműködéseink vannak. Ankara elosztóközponti szerepet szeretne betölteni, itt is keresünk lehetőségeket. Görögország északkeleti részén nemrég nyílt egy LNG-terminál, a lengyelországi LNG-terminálok kapacitása pedig teljesen le van foglalva. Varsó egy új kikötő építéséhez kért tőlünk indikációt, amit megadtunk, de a projektnek eddig se híre, se hamva. Egyébként van egy LNG-szerződésünk, mégpedig az Adria felől. Megjegyezném, hogy idén sem lesz gond, a gáztárolóink töltöttségi szintje megfelelő, akkor sem kell ellátási nehézségekkel számolnunk a télen, ha az újévben a várakozásoknak megfelelően tényleg leáll az ukrajnai gáztranzit.

2030 fontos év lehet – a magyar állam komoly klímacélú vállalásokat tett: zöldenergia-átállás, üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Hol tartunk most, és hová juthatunk el az elkövetkezendő öt évben?

Ahogy már esett róla szó, már most több mint ötödével múljuk felül az összes napelemes teljesítményben korábban 2030-ra kitűzött célszámot. Ezért emeltük meg a várakozást a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 12 000 megawattra. Rögtön hozzá is teszem, hogy az ismert fejlesztési tervek alapján, és az olyan állami támogatásoknak köszönhetően, mint a Napenergia Plusz Program, nagy biztonsággal teljesíthetjük ezt a célt.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban vállaltuk, hogy 1990-hez képest 40 százalékkal csökkentjük a károsanyag-kibocsátásokat. Tavaly a hazai kibocsátás 9,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így összességében már 43 százalékos csökkenésnél tartunk. 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem ebben is túlteljesítettük a 2030-as célkitűzést. Az idei felülvizsgálat eredményeként ezért vállalkoztunk arra, hogy a bázisévhez mérten megfelezzük a kibocsátást a következő évtized kezdetére.

Talán kicsit elrugaszkodónak tűnhet felvetésem az eddigi témáktól, ám a piac mintha nem lenne arra felkészülve, hogy ma már a háztartások is termelnek, raktároznak, visszatáplálnak energiát központi rendszerekbe…

Láttuk, mi történik Hollandiában vagy Németországban, amikor az ún. háztartási kiserőművek (HMKE) és az ipari (akár saját célra is termelő) erőművek tömegesen jelennek meg, táplálnak be a hálózatokba.

Amikor süt a nap, a naperőművek a pillanatnyi fogyasztási igényeket meghaladó többletet termelnek, amit viszont egyelőre még nem tudunk elraktározni. Ezért amit megtermelünk, vagy elfogyasztjuk, vagy a termelést kell visszafognunk. E mennyiségek aztán este, amikor a napelemekből már hiába számítunk áramra, fájóan hiányoznak. E kiegyensúlyozatlanságot a leggyorsabban tárolói fejlesztésekkel és fogyasztói oldalon való alkalmazkodással lehet mérsékelni.

Azzal kalkuláltak, hogy már november huszonötödikén megdől a rendszerterhelési rekord? 7450 megawattot mértek Magyarországon, ami 9 megawattal meghaladja az idén január 22-én mért abszolút rekordot. A csúcs negyedórájában egyébként a megújuló termelés részaránya 11, ezen belül a naperőműveké 1,8 százalék volt. Utóbbi arány – hiába nagy a kapacitás – értelemszerűen nem túl magas.

Őszintén szólva, a rendszerterhelési rekordot inkább január közepére vártam volna, ebben akár még igazam is lehet majd. De az egyértelmű irány idehaza és a világban mindenütt, hogy az energiafelhasználás egyre inkább az áram irányába terelődik, például a fűtés-hűtésben vagy a közlekedésben is. A zöld átállás ráadásul szintén az elektrifikáció felé tolja a rendszereket. Ami persze önmagában kedvező folyamat, de magával hozza azt is, hogy a sötét szélcsend (a német szaknyelvben „dunkelflaute”, angolul pedig „dark dull”) akár mint jelenség, akár mint szakkifejezés mind többek számára válik ismertté. Ha az időjárási körülmények miatt egyszerre hiányzik a napelemek és a szélkerekek által megtermelt áram, akkor a fogyasztók a közhálózatokról igyekeznek fedezni aktuális szükségleteiket, a megugró kereslettel pedig a piaci árak is elszaladhatnak egy időre.

Milyen alternatívákkal lehetne kalkulálni?

Régi bűnnek hosszú az árnyéka, ahogyan azt Agatha Christie megírta. Muszáj visszamenni egy kicsit a múltba. Évtizedekig nem épült idehaza semmiféle alaperőmű, novemberben a meglévő négy paksi blokkból már a második is betöltötte a negyvenet, és a fiatalabbak is csak néhány évvel később álltak üzembe. Ezen túl talán a gönyűi kombinált ciklusú (CCGT) létesítmény említhető még meg, de ezzel a lista végére is értünk. Miközben a szén- és olaj alapú, egyébiránt nem hatékony erőműveket érthető indokok miatt leszerelték, nem is kár értük.

Áramtermelő alaperőművek nélkül viszont megfizethető, versenyképes energiaköltségekkel nem tud működni egy ország, ezért kezdeményeztük a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításait, és ezért épül Paks2. Másfelől kellenek rugalmas kiegyensúlyozó kapacitások, ezért lesz szükség az energiaátmenetben a földgázra is. A megújuló erőforrásokból pedig olyanokra, amelyek nem függenek az időjárástól: a földhő fokozott hasznosítására, szivattyús energiatárolóra.

Állami beruházásokban? Állami támogatásokkal?

A szivattyús-tározós erőmű létesítése például hosszú évtizedek óta napirenden van, de idén készült el az első részletes megvalósíthatósági tanulmány. A megújulók térnyerésével még inkább szükség lenne ilyen típusú energiatároló egységekre, amelyek az árambőség idején a víztömeg felső tározóba emeléséhez használják a villamos energiát, majd a fogyasztási igényekhez igazodva a későbbi leeresztéssel olcsón és tisztán állítanak elő újra áramot.

Hol épülhetnének ilyen erőművek?

Egy előzetes szűrés után idén tavasztól nyárig két helyszínen végeztek kutatófúrásokat és felszíni, geofizikai méréseket: a Heves vármegyei Markaz és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna térségében. A laborvizsgálatok alapján akár mindkettő is alkalmas lehet.

Gázerőművekkel számolnak?

A rugalmasságuk miatt ezek létesítése lenne a realitás. Véleményem szerint sose késő, hogy e téren is pótoljuk a hiányosságainkat. Jól skálázható, nagy kapacitású gázerőműveket, azaz CCGT-ket fogunk építeni. 2028-ra készülhetnek el. Jórészt barnamezős beruházásokról beszélünk, ezek egyike a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, egy másik pedig az egykori tiszaújvárosi hőerőmű területén épülhet fel.

És az akkumulátor-kapacitások bővítése?

Itt két fő irányban haladunk. A családoknak a Napenergia Plusz Programmal segítünk, amelyik túlzás nélkül nagyon sikeres pályázati kiírás. Napelem és energiatároló egyidejű beszerzéséhez kínáltunk benne támogatást. Júliusig mintegy 32 ezer előregisztrációs kérelem érkezett be, nyáron meg is emeltük a keretösszeget 105,8 milliárd forintra. A 4,1 millió forintos átlagos támogatási igényt figyelembe véve ebből több mint 25 ezer fejlesztésre futhatja.

Az induláskor kalkulált 15 ezerhez képest eddig több mint 20,6 ezer háztartás támogatásáról született döntés 84,6 milliárd forint értékben. A nyertesek harmadának pedig már el is utaltak összesen 15,5 milliárd forintot. Most arra kérjük az eddigi jelentkezetteket, hogy ha még nem tették meg, január közepéig nyújtsák be támogatási kérelmeiket. Ha ezek feldolgozása után marad szabadon forrás, azt akár más célcsoport ösztönzésében, eltérő célokra is hasznosíthatjuk.

Mit mondanak a számok? Hány HMKE található idehaza, és mennyi lehet a vége?

Már ebben is felülmúltunk minden előzetes kalkulációt, ugyanis 2030-ra becsülték a 200 ezres darabszám elérését. Háztartási méretű naperőművekből ehhez képest jelenleg több mint 290 ezer működik itthon, jellemzően családi házak tetején.

És a másik irány?

Az ipari méretű kapacitásbővítések. Két programban összesen közel 100 milliárd forinttal ösztönözzük az ipari energiatárolók telepítését. Az egyikben jövőre a meglévő kapacitás dupláját, a másikban 2026-ra a hússzorosát építjük ki. A MAVIR Szolnokon létesít energiatárolót, amely elkészültekor hazánk legnagyobbja lesz. A jól sikerült beszerzésnek köszönhetően a 15 milliárd forintos állami támogatásnak alig több mint felét költik el a kivitelezésre.

A másik programban mintegy félszáz ipari energiatárolót telepítenek hazánkban, ezek közül több önmagában nagyobb lesz a szolnokinál. Már dolgozunk a folytatáson, az újabb lehetőség az energiaintenzív cégek beruházásainak előmozdítását szolgálhatja majd, a kisvállalkozásokét célzottan, számukra elkülönített kerettel. 2030-ra összesen 1 gigawatt kapacitással tervezünk, a bővítés a hálózat szempontjából is jótékony, portfóliót diverzifikál, és stabilitást ad.

Beszéljünk a hétköznapokat igencsak érintő módosításokról. Ezek egyike az előbb említett HMKE-k mérhetővé tétele. Sokan bürokratikus terheket, költségeket emlegetnek.

Visszamenőleg nem fogunk senkit semmire kötelezni, és újabb költségekkel sem terhelnénk senkit, ettől nem kell tartani.

ami a rohamos terjedésükkel egyre növekvő bizonytalanságot visz a rendszerbe. Ezért kérjük a napelemes családok együttműködését, bizalomerősítő lépésként fél évvel elhalasztottuk a bevezetést, még többeket mentesítve a kötelezettség alól.

Miért van erre szükség?

A több információ alacsonyabb piaci árakhoz vezethetne, az ellátás biztonsága érdekében mindenképpen nagyobb kiszámíthatóságra van szükség. Hogy a HMKE-k mennyit termelnek be a hálózatba, utólag ki lehet számolni. De hogy mennyi volt a fogyasztás, az sötét ló az irányító számára, holott épp neki kell biztosítania a hálózat zavartalan működését.

És a költségek?

Azon vagyunk, hogy a már működő napelemek üzemeltetőit semmiféle fejlesztési, működtetési többletköltség ne terhelje. Az új szabályozás sem invertercserét, sem internet csatlakoztatást nem ír elő, kizárólag az inverter egyedi azonosítóját kell majd megadni.

Még egy változás – ha tetszik: lehetőség nyílik az új jogszabályok hatályba lépésével.

A társasházi energiaközösségekre gondol?

Igen.

Igyekszünk nagyvárosi környezetben is lehetővé tenni, hogy a lakóközösségek összefogva napelemes rendszereket létesíthessenek áramszámláik csökkentése érdekében. A szabályozás ezért a társasházakra vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki, amelyek akár annak is elejét vehetik, hogy egy-két ellenző miatt meghiúsulhassanak az összes többi lakó egyetértésével tervezett fejlesztések. 

Gyakran ér bennünket az a légből kapott vád, hogy valamilyen tisztázatlan okból akadályoznánk a zöldenergia hazai terjedését. A 2024-re vonatkozó jóslatok zöme is a napenergia fejlesztések teljes leállásával riogatott. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy kapacitásbővítésben szinte megismételjük majd a tavalyi rekordév teljesítményét. Az Energiaügyi Minisztérium egyik legfontosabb feladata, hogy ez a lendület a továbbiakban kitartson.

Hogyan tervezik?

Alapvető összefüggésekkel nincsenek tisztában, akik az azonnali, egyidejű zöldítést reális követelésként vezetik elő, hiszen az kivitelezhetetlen lenne az ellátásbiztonság veszélyeztetése, az európai ipar és munkahelyek önkéntes feladása nélkül. Ahogy a valóságot tagadja az is, aki szerint nincs semmi teendőnk a klíma védelme érdekében, nyakló nélkül pöföghetjük tovább a légkörbe az üvegházhatású gázokat.

A magyar kormány az energetikában az említetteken túl is számos egyéb eszközzel tesz ezért, a hálózatfejlesztésektől a közlekedés zöldítésén át az ágazat digitális átállásának bátorításáig. A jövőben sem hagyjuk magunkat letéríteni erről az útról, hiszen az elért eredmények minket igazolnak.

Képek forrása: Földházi Árpád / Mandiner / Kisalföld

Korábbi interjúink az energiaügyi miniszterrel: