A Tisza Párt gazdasági munkacsoportjának kiszivárgott tervezete alapján minden évente 5 millió forint felett kereső magyar rosszabbul járna a többkulcsos adórendszer ismételt bevezetésével. A javaslat kitér a kedvezmények felülvizsgálatára, az szja emeléséről nem is beszélve, ami összesen négymillió embert érintene negatívan.
Szinte nincs olyan munkavállaló, akinek ne csökkenne érdemben a fizetése egy új, többkulcsos adórendszer bevezetésével. Augusztus végén az Index tett közzé egy belső dokumentumot, amelyet állítólag a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja jegyzett. Ebben konkrét javaslatok sorakoznak arra vonatkozóan, hogy ha az ellenzéki párt győz a jövő évi választáson, miként kellene átalakítania a személyi jövedelemadózást, azaz az szja-t Magyarországon. Ez négymillió embert is érinthet.
Mint ismeretes, hazánkban hivatalosan 2011 óta – a szuperbruttó elnyújtott kivezetése miatt kicsivel későbbtől – él a jelenlegi egykulcsos adórendszer. A Fidesz–KDNP-kormány rögtön a választás után belekezdett egyik legfőbb kampányígérete előkészítésébe, és néhány hónap alatt el is készült a tervezet, majd életbe lépett a sokaknak valódi könnyítést hozó szja-csökkentés. Akkor még 16 százaléknyi személyi jövedelemadót kellett fizetni a bérek után, 2016 óta csak 15 százalékot.
Az egykulcsos és a többkulcsos adórendszer régóta vitákat generál a szakmában, eltérők a vélemények arról, hogy melyik is a jobb, melyik éri meg jobban. Az utóbbi mellett érvelők általában a társadalmi igazságossággal szokták indokolni, hogy a magasabb keresetűeknek miért is kell arányaiban jóval több adót fizetniük. Pedig a több befizetés ugyanúgy megtörténik az egykulcsos adó esetében is, hiszen
Ezt borítaná a kiszivárgott tiszás dokumentum, amely drasztikusan, évi ötmillió forintos jövedelemnél húzná meg az első határt, és három kulcs bevezetését javasolja. Az 5 millió forintnál alacsonyabb, tehát havi 416 ezer forint alatti béreknél megmaradna a 15 százalékos adó, az 5 és 15 millió forint közötti béreknél 22 százalékra nőne a jövedelemadó, afelett pedig 33 százalékra.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyelőre tűzoltásnak tűnik, amit a Tisza Párt művel az elmúlt napokban, mióta kiderült, hogy milyen adócsomagot terveznek, ha hatalomra kerülnek. A többkulcsos adórendszer miatt akár négymillió ember is kevesebbet keresne, mint most, a megszűnő kedvezmények pedig még többeket érinthetnének. Összefoglalónk.
Előbbi példánkból kiindulva, a félmilliót kereső munkavállaló szja-kötelezettsége 75 ezer forintról 81 ezer forintra, a magasabb keresetű dolgozóé 150 ezer forintról 191 ezer forintra ugrana. Ez jelenthet némi pluszbevételt az államnak, de hosszú távon nem biztos, hogy segítene, az emberek pedig biztosan megéreznék, ha egyik pillanatról a másikra kevesebb lenne a fizetésük.
A hirtelen bevezetett adóemelés ugyanis minden esetben a feketegazdaság térnyerését segíti. Az egyszerűbb, átláthatóbb egykulcsos adóról a bonyolult sokkulcsosra váltani azt eredményezné, hogy sokan kénytelenek lennének a jövedelmük egy részét eltitkolni. A tervezet megfojtaná az előző években tapasztalható reálbér-emelkedést is, hiszen egyrészt eleve csökkenne a bruttó 416 ezer forint felett keresők fizetése, másrészt kimondottan rosszul járnának azok, akiknek úgy nőne a fizetésük, hogy az emelés részben vagy egészben már a magasabb adókulcs alá esne. Ha egy munkavállalónak például évi bruttó 4,6 millió forintról – havi 383 333 forintról – a jövő évi minimálbér-emelés mértékével, 13 százalékkal 5,2 millió forintra – havi 433 333 forintra – nőne a fizetése, akkor az 5 millió forint feletti rész már a megnövelt, 22 százalékos adókulcs alá esne.
Ezt is ajánljuk a témában
Az adójóváírás nem igazi adócsökkentés, Magyar Péter megtéveszti az embereket, amikor azt állítja, a minimálbér után 9 százalék szja-t kellene majd fizetni.
Ez pedig azt eredményezi, hogy noha a munkáltató 13 százalékkal emeli a bruttó fizetést – ami a magasabb szochokötelezettség miatt nagyobb kiadást jelent a munkaadónak, mint 13 százalék –, az érintett alkalmazott nettó bére kisebb mértékben, csak 12,5-12,6 százalékkal nő. Azaz a bruttó béremelés nettóban a legtöbb munkavállalónak alacsonyabb fizetést eredményez, ráadásul az adórendszer átalakítása önmagában bércsökkenéshez vezet.
A magasabb keresetűeknél még súlyosabb lehet a következmény, vagyis a munkavállalónak a nagyobb teher miatt nem éri majd meg harcolni a nagyobb fizetésért. Ez a gazdaság versenyképességét is veszélyezteti, hiszen a külföld elszívóereje még inkább erősödhet. Az intézkedés a GDP-növekedésre is kihat, hiszen minél kevesebb elkölthető pénzük van az embereknek, annál kevesebbet fogyasztanak.
A magyar gazdaság márpedig főként a belső fogyasztásra épül, ez adja a bruttó hazai termék 60 százalékát. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Tisza Párt tervezete 1300 milliárd forintot venne ki az emberek zsebéből. Ennyivel kevesebb fogyasztás mellett akár 1,5 százalékkal is csökkenhetne a GDP.
Becslések szerint már 2026-ban legalább négymillió embert érinthet negatívan a kiszivárgott dokumentumban szereplő tervezet. Az 5 millió forint felett keresők, legalább 3,6 millió fő például biztosan kevesebb pénzt vinne haza a magasabb adókulcsok miatt. A jövedelembe ugyanis minden bevételük beleszámít, minden egyéb juttatás is. Az 5 millió forint alatt keresők közül pedig további 400 ezer ember lehet még érintett, aki eddig valamilyen mentességet vagy kedvezményt kapott. Például családi adókedvezményt, a többgyermekes édesanyák vagy a 25 év alattiak mentességét. A tervezet ugyanis ezen kedvezmények felülvizsgálatára is kitér.
A mostani adórendszerben egy jelentős kör élvez valamilyen mentességet. Évek óta nem kell szja-t fizetniük a 25 év alatti dolgozó fiataloknak, akik így pályájuk kezdetén jelentős összegeket takaríthatnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az idei első két negyedévben a 20 és 29 év közötti korosztály bruttó átlagkeresete 589 891 forint volt, azaz kerekítve 590 ezer forint. Ezzel bőven a Tisza által tervezett második kulcsba, azaz a 22 százalékos szja-ba tartoznának a 30 év alattiak.
Ez alapján egy 25 és 30 év közötti dolgozó fiatal – a felmérések szerint sokan közülük ráadásul Tisza-szimpatizánsok – jelenleg 88 500 forintnyi szja-t fizet, a tiszás csomaggal pedig rögtön havi 100 600 forintot kellene adóznia, azaz havonta 12 100 forinttal többet. Ez évente csaknem 150 ezer forintnyi többletterhet jelentene neki. Még nagyobb érvágás lenne a 25 év alattiaknak, ők a mostani átlagkeresetükből, 590 ezer forintból rögtön 100 600 forintot fizetnének be adóként. Azaz havonta ennyivel csökkenne a jövedelmük, évente pedig több mint 1,2 millió forintot venne ki a zsebükből a tervezet.
Jövőre már jelentős társadalmi rétegeknek jár adókedvezmény, idén októberben lép életbe a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége, majd januártól a 40 év alatti kétgyermekes és a 30 évesnél fiatalabb egygyermekes édesanyák mentességét is bevezetik. Utóbbiaknál, tehát már az egygyermekes családoknál is, a kedvezmények kivezetésével havonta 150 ezer forint esne ki a családi kasszából. A kétgyermekeseknél ez 236 ezer forintot tenne ki, a háromgyermekesek pedig már több mint 350 ezer forintot veszítenének el a jövedelmükből havonta. Éves szinten több millió forintot vonnának el tőlük a kiszivárgott dokumentumban foglalt változtatások.
A Tisza Párt a jelentős társadalmi felháborodás után előállt egy másik tervezettel, amely szerinte adócsökkenést hozna kétmillió állampolgárnak, ezenkívül áfát is csökkentene. Ennek fedezetére pedig az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos adót vetne ki. A részletekről nem kívánnak nyilatkozni, mint ahogy arról sem, mennyi bevételt tudnának előteremteni így. A legoptimistább becslések szerint is csak 100-150 milliárd forint folyna be. Messze nem fedezné az ágazati különadók kivezetésével és az áfacsökkentéssel járó, több száz milliárd forintos kiesést. Azt csakis további adóemelésekkel és az eddigi kedvezmények megvonásával tudná kompenzálni a vagyonadó mellett. Ez utóbbi egyébként rendkívül súlyos következményekkel járna a gazdaságra nézve, hiszen mivel a pénzben fennálló vagyonelemek egy jelentős része likvid, akár külföldre is mozdítható, ezáltal elkerülhető az adófizetési kötelezettség. Ha pedig a vállalkozók nagymértékben külföldre menekítik a pénzüket, akkor teljes nemzetgazdasági ágazatok kerülhetnek veszélybe. Nem csoda, hogy világszerte alig van példa hasonlóra, és a próbálkozások sehol nem sültek el túl jól.
Ezt is ajánljuk a témában
Rendkívül negatív következményekkel járhat a leggazdagabb magyarok vagyonának megadóztatása. A Tisza vagyonadója miatt nemcsak a külföldre menekítés indulhat be, de már eleve a vagyonok megállapítása is komoly problémákba ütközne. A csodafegyvernek tartott ötletből ráadásul bevétel sem biztos, hogy lenne.
Nyitókép: Mandiner-grafika
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Kilenc átverve egyszer, az tizenöt, a tizenöt pedig szemrebbenés nélkül huszonkettő” – magyarázza az adószakértő. Francesca Rivafinoli írása.
Ezt is ajánljuk a témában
A többkulcsos szja a tökéletes lakmusztesztje annak, hogy valaki Magyarországot akarja-e kormányozni, vagy csak univerzális nyugati receptekkel fárasztaná ideiglenes állomáshelyét. Kohán Mátyás írása.
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
A Transparency International Magyarország az újságírók kihívásairól rendezett kerekasztal-beszélgetést. A résztvevőket az aktuális téma okán a Móna Márk kollégánkat és Császár Attilát ért inzultusokról kérdeztük.
Az indok is megvan: a már korábban nyilvánosságra került SZJA-emelés mellett ezekből a bevételekből tudná csak elérni a Tisza Párt, hogy „kijöjjön a matek”, és a kampány során tett, egyre gyarapodó ígéreteit tartani tudja Magyar Péter.
Újabb belső hangfelvétel került nyilvánosságra arról, ki instruálhatja a Tisza Párt EP-képviselőit Brüsszelben.
Magyar Péter embere még a „kommunikációs képzésükről” is beszélt.
Kocsis Máté élesen bírálta Magyar Pétert: nárcisztikusnak nevezte, aki szerinte túlzottan bízik saját személyes népszerűségében.
Azok után tették közzé a videót, hogy Észak-Karolinában egy fekete férfi brutálisan meggyilkolta az ukrán menekültlányt, Iryna Zarutskát.
