A többkulcsos szja a tökéletes lakmusztesztje annak, hogy valaki Magyarországot akarja-e kormányozni, vagy csak univerzális nyugati receptekkel fárasztaná ideiglenes állomáshelyét.
Napok óta a Tisza Párt klasszikus MSZP-s – „Magyarország a lehetőségein felül él” – narratívába csomagolt adóemelési tervén kattog az ország. Ez nem csoda, hiszen most először kapunk Magyar Péter hagymázas beszédein túl valódi ízelítőt abból, hogy milyen lenne az élet Magyarországon egy Tisza-kormány alatt. Most merészkednek túl először azon az egészen arcátlan hazugságon, hogy a tizenöt év alatt kommunikációsan toronymagasra játszott, az ellenzéki magszavazók agysejtjeinek mintegy 60 százalékát lefoglaló „NER-korrupció” felszámolásával és az uniós pénzek pinduri szuverenitás feladásának árán történő hazahozatalával csak úgy úszna a bankókban a leendő magyar kormány.
Nem úszna, nyilván – mert a „felszámoljuk a korrupciót és hazahozzuk az EU-s pénzeket” fordulat ellenzéki szavazók megvezetésére szolgál, nem a valóság leírására.
A valóságban az államnak érdemben több pénze akkor lesz, ha a gazdaság növekszik, vagy ha a Tisza adót emel. A kiszivárgott dokumentum szerint a mostani 15 százalékos szja-kulcs, aminek a nagyvárosi középosztálybeli Tisza-bázis jelentős része a jólétét köszönheti, csak mintegy bruttó 420 ezres havi fizetésig maradna érvényben; a 420 ezertől 1,25 millióig keresők (ez utóbbi egyébként nincs távol a diplomás átlagbértől) 22 százalékon adóznának, az efölött keresők combos 33 százalékon.
Ezt is ajánljuk a témában
A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne.
Az adóemelési tervnél igazán csak az a rémisztőbb, ahogyan tagadni próbálják: lényegében sehogy.
Tarr Zoltán és Dálnoki Áron kiszivárgott közös videójából kiderül, hogy valóban többkulcsos adót terveznek, de az adóterveikről nem kívánnak őszintén beszélni a választásokig. A terv és a videó kiszivárgása után a Tisza megjelentetett egy cáfolatnak szánt közleményt is, amely sokkal inkább alátámasztotta, mintsem hogy cáfolta volna a kiszivárgott dokumentum valódiságát. Ahelyett, hogy tisztességgel leírták volna, hogy ha nem 15-22-33 százalékos kulcsokat terveznek, akkor mégis micsodát, csak annyit írnak benne, hogy a minimálbért terhelő effektív adót adójóváírással húznák le 9 százalékra – azaz valóban a 15 százalékos kulcs marad a legalsó –, meg azt, hogy 625 ezres bruttó alatt „jelentősen csökkenti” az szja-fizetési kötelezettséget a Tisza adóterve – de hogy hogyan, azt nem tudni. Itt is valami fifikás adójóváírásról van szó?
Esetleg egy 625 ezres fizetés ugyan belecsúszik már a 22 százalékos szja-kulcsba, de épp elég kevéssé ahhoz, hogy a magasabb kulcson adózó jövedelemrészből elveszett összeget kompenzálja valami másik intézkedés?
Nem tudjuk. A tisztességes az lenne, ha egyszerűen bevallanák: tényleg többkulcsos adót terveznek, és leírnák a sávhatárokat, a kulcsokat, meg azt a bonyolult hókuszpókuszt is, ami ahhoz volna szükséges, hogy a magyarok a magasabb adókulcsok mellett mégis kevesebbet adózzanak. Amíg ez nem történik meg, addig cáfolni nem cáfoltak semmit – csak sunnyognak, mint az EP Ukrajna támogatásáról szóló határozatának ügyében, melyben a Magyar Péter által nagy dérrel-dúrral beharangozott európai parlamenti vizsgálat sohasem létezett.
Ezt is ajánljuk a témában
Mikrofont lökdösve fenyegetni sikerült, nyomozást elindítani nem, de azt is sejteni lehet, hogy miért.
Azt tehát nyugodtan készpénznek vehetjük, hogy a Tisza Párt többkulcsos szja révén adóemelésre készül. Ami baj. Azért baj, mert a többkulcsos szja a tökéletes lakmusztesztje annak, hogy valaki Magyarországot akarja-e kormányozni, vagy csak univerzális nyugati receptekkel fárasztaná ideiglenes állomáshelyét.
A többkulcsos szja azon igen sok szakpolitikának, amelyek a tankönyv szerint működnek, Magyarországon pedig nem.
A többkulcsos szja-t és a jelenleginél alacsonyabb áfát tartalmazó szocialista-liberális adórendszer az egyik oka volt annak, hogy 2002 és 2010 között ez az ország súlyos foglalkoztatási és adóbehajtási gondokkal küzdő, lusta és alulteljesítő hely volt. Nem csak azt érdemes nézni ugyanis, hogy a tervezőasztalnál mi néz ki ideális és igazságos adórendszernek, hanem azt is, hogy azt mennyire könnyű elkerülni és mennyire nehéz behajtani egy adott adómorállal rendelkező országban. A magyar gazdaság nem azért fehéredett régiós rekordmértékben az elmúlt tizenöt évben, mert ráéreztek a magyarok a közteherviselés ízére – hanem azért, mert a mostani magyar adórendszerben a munkát és üzletet terhelő adók olyan alacsonyak, hogy felesleges az elcsalásukkal büntetést kockáztatni, a fogyasztást és az extraprofitot terhelő magas adók viszont szinte teljesen elkerülhetetlenek.
Ma is látszik, mi történik Magyarországon egy adóval, ha azt a lakosság magasnak és könnyen elkerülhetőnek érzi – elég csak a szerződés nélküli lakásbérbeadás járványszerű elterjedtségére és társadalmi elfogadottságára gondolni.
A magyar nem szeret adót fizetni, a fideszes adópolitika pedig ezt figyelembe véve nem a tankönyv szerint tökéletes, hanem a legmagasabb behajtható állami bevételt eredményező adórendszert üzemelteti. Bármilyen szja-emelés újra tömegessé tenné az adóelkerülés 2010 előtt gyakori módjait: a zsebbe fizetést, a színlelt vállalkozói szerződéseket, a számlagyárakat és fiskus kicselezésének többi innovatív módszerét
Ilyenkor az embernek döntenie kell, hogy a tankönyvet választja-e, vagy a hazája realitását.
Egy magyar kormánynak érdemes az utóbbi mellett döntenie – és ha utóbbi mellett dönt, akkor nem lehet Magyarországon a jelenleginél magasabb kulcsokat tartalmazó többkulcsos adó.
A többkulcsos adó a Magyarországot nem ismerő politikusimitátorok ópiuma, amelynek hazánkban – legalábbis teljes eldánulásunk-elnorvégulásunk távoli időpontjáig – békében kell nyugodnia.
(Nyitókép: Hatlaczki Balázs/MW)
***
Kiderült: már a bukásra készül a Tisza Párt.
Bár Dálnoki Áron, a Tisza adóügyi programírója elmenekült a Mandiner kérdései elől, mi megkérdeztük az utca emberét arról, hogy mit gondolnak az ellenzéki párt kiszivárgott adóemelési javaslatairól.
Sikerült teljesen lelepleznie magát.
Kiszámoltuk, mit jelentene az áfacsökkentés egy átlagos magyar háztartásnak.
Nagy Attila Tibor szerint a Tisza alelnöke „nem a legélesebb kés politikailag a fiókban”.
Cikkünk frissül!
Bibó István kálvinista családból származott, de a szegedi piaristákhoz járt, felesége és egyben szellemi társa Ravasz László református püspök lánya, a pedagógus-történész Ravasz Boriska volt.
Gombaként nőnek ki a földből a no-go zónák, ahol a tombol a migráns-bűnözés.
