Minden törlesztőrészlet egy tégla a szabadságod falába 

James „Jim” Simons története már önmagában vászonra kívánkozik. Brookline-ban született 1938-ban. A családja nem volt különösebben gazdag. Simons már gyermekként is arról álmodott, hogy megfejti a világ titkait. Matematikából szerzett diplomát a MIT-n, majd Berkeley-n doktorált, és már fiatalon olyan kérdéseket oldott meg a geometriában, amelyek addig a legnagyobbaknak is fejtörést okoztak.  

Dolgozott az NSA-nak kódfejtőként, majd professzorként vezette a Stony Brook egyetem matematikai tanszékét. Aztán 1978-ban, amikor már mindenki biztosra vette, hogy egyetemi legenda marad, váratlanul otthagyta az akadémiát, és saját céget alapított.  

A Renaissance Technologies később a világ legsikeresebb hedge fundjává vált. Az ikonikus Medallion Fund évtizedeken át kétszámjegyű hozamot termelt minden egyes évben.  

Ám Jim Simons nem csupán vagyont épített, hanem vissza is adott belőle. Több százmillió dolláros adományokkal támogatta a tudományt, az autizmuskutatást, és létrehozta a Flatiron Institute-ot, ahol a legokosabb koponyák együtt dolgoznak kvantummechanikán, asztrofizikán és idegtudományon.  

De mi köze mindennek ahhoz, hogy mi mikor és hogyan kezdjünk el félretenni a saját otthonunkra? Nem kevés! Simons története azért inspiráló, mert megmutatja, milyen ereje van a hosszú távú gondolkodásnak.  

Simons a matematikában és a pénzügyekben is ugyanazt csinálta, hosszú távra építkezett. Először elméleti struktúrákat, aztán a világ egyik legsikeresebb befektetési alapját. És ahogy ő sem a gyors meggazdagodás ígéretét hajszolta, hanem következetesen építette fel a jövőjét, mi is így kellene, hogy gondoljunk a saját pénzügyeinkre. 

Nézzük meg a magyar jövedelmi görbét. Gyerekként és fiatal felnőttként legfeljebb zsebpénz és diákmunkabér jut, aztán a húszas éveink végére hirtelen kilő a fizetésünk. Harmincas éveinkben sokan családot alapítanak, de jellemzően még ekkor is gyorsan nő a kereset.  

Az OECD felmérései szerint Magyarországon 

• az emberek értik, mit jelent az infláció, 
• ismerik a kamat működési elvét, 

ám amikor arról van szó, hogy félretegyenek a jövőjükre, már nem teljesítenek ilyen jól.  

Költségvetést csak a lakosság kisebb része készít, vésztartaléka pedig alig van valakinek. Ez olyan, mintha mindenki ismerné a KRESZ-t, de a zebránál mégis becsukná a szemét és átszaladna. 

Ezért tartom nagyon jó programnak az Otthon Startot. Gondoljunk rá úgy, mint egy olyan befektetési alapra, melynek hozama egy saját otthon. Minden hónapban befizetünk egy összeget, amely apránként a miénkké tesz valamit, ami addig legfeljebb csak álom volt. A saját otthont.  

A lakáshitel sokak szemében teher, de okosan vesszük fel, akkor ez a legédesebb teher. Olyan, mint amikor edzőteremben emelünk súlyokat. Fáj persze a törlesztőrészlet, de ettől erősödünk meg anyagilag. Hiszen minden egyes kifizetéssel egy kicsivel nagyobb része miénk az otthonunknak. 

Ráadásul a kényszerített megtakarítás az egyik legerősebb eszközünk a túlköltekezés ellen. Ha tudom, hogy a hónap elején le fogják vonni a törlesztőrészletet, akkor nem költöm el a pénzt az ötödik streaming-előfizetésre vagy a háromnapos wellnessre.  

Mindez ráadásul sokszorosan megtérül. Ha ma elkezdjük a tudatos építkezést, 25 év múlva nem kell lakbért fizetnünk, miközben az albérlet mellett döntő ismerőseink egyre nagyobb összegeket fizetnek minden egyes hónapban.  

Jim Simons sem egyik napról a másikra lett a világ egyik leggazdagabb embere. Sikerének titka az volt, hogy következetesen és okosan építette a saját jövőjét, aminek profitját visszaforgatta a tudományba, a kutatásba, a közjóba.  

Az Otthon Start ugyanilyen lehetőség. Nem leszünk persze milliárdosok, ám biztonságot, szabadságot és önállóságot teremthetünk a saját életünkben. És talán ez az a hozam, ami a legértékesebb.  

 A cikk szerzője az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense.