Hosszú ideje vita, vajon a bérlakásokkal, vagy a saját ingatlanhoz jutással lehet igazán segíteni a fiatalokat. A válasz országonként eltérő lehet, de az biztos, hogy anyagilag sokkal hasznosabb egy saját otthon, főleg idős korban, bár a gyermekvállalási kedv szempontjából sem elhanyagolható.
„Albérletbe nem szülünk gyereket!” – így hangzik a közismert szólás, és valóban, a magyarok sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, ha az ingatlanukban lakhatnak, van a fejük felett saját otthon. A politikai ellenoldalak részéről rendre felhangzanak ezzel kapcsolatos ellenérvek, így a téma most is előjött, vita alakult ki a kormány legújabb támogatási rendszere, az Otthon Start programmal kapcsolatban, mégpedig arról, hogy megéri-e kedvezményes hitelt adni a fiataloknak, hogy saját lakáshoz juthassanak, vagy épp ellenkezőleg, inkább bérlakásokkal kellene segíteni.
A vita régi és mindkét oldalnak meglehetnek a jogos érvei, még Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt nemrég egy rádiós interjúban, hogy ez legalább egy értelmes vita. A kormány viszont azért is a saját otthon mellett tette le a voksát, mert – ahogyan akkor a kormányfő is fogalmazott – az albérletnél
Ezt is ajánljuk a témában
Az ellenzék teljes erővel támadja a kormány államilag támogatott lakáshitelét, pedig az még el sem indult. Eközben Magyar Péter és a TISZA Párt a korábbi balliberális kampányígéreteket átvéve saját lakás helyett albérletet kínál a fiataloknak.
azért mégiscsak van egy függőség, mert nem a sajátodban laksz. A magyar álom a saját otthon, hogy van, ahol lakhatsz, nem vagy földönfutó.
De a cikkünk elején ismertetett kijelentés sem elhanyagolható szempont. Ennek megválaszolására megnéztük, hogy Európában miként is néz ki a helyzet, azaz mennyire függ össze a termékenységi ráta a saját otthon arányával. Nos, a helyzet országonként eltérő. Például Európában a termékenység a rengeteg bevándorló miatt Franciaországban az egyik legerősebb, de a saját tulajdon aránya messze elmarad például a magyarországi 90 százalék körülitől.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek elmondta: a demográfusok régóta vitatkoznak, hogy vajon a saját otthon vagy a bérlemény ad stabilabb alapot a gyermekvállaláshoz? A nemzetközi adatok valóban vegyes képet mutatnak. Franciaország, ahol a tulajdonosi arány csak 60 százalék körül van, Európa egyik legtermékenyebb országa, míg Norvégia 80 százalék körüli tulajdonosi arány mellett nagyon alacsony, 1,4 körüli termékenységi rátával rendelkezik.
Ugyanakkor, mint rámutatott, hogy
a makro szintű, országokat összevető elemzés becsapós lehet, mert az ország kultúrája, népességének eltérő összetétele is hatással lehet mind a lakhatásra, mind pedig a gyermekvállalásra.
„Épen ezért érdekes és fontos, hogy mikro-, azaz családi szinten visszatérő mintázat, hogy a saját otthon megszerzése szinte rituális előfeltétele az első gyermek születésének. A nagyobb, családi ház jellegű otthon különösen erős jelzés, hogy van már helye a gyereknek, a babakocsinak, sőt még a nagyszülői vendégszobának is.”
Fontos emellett azt is kiemelni, hogy nagyon eltérő az elmúlt években Magyarországon is megfigyelhető lakásár-emelkedés hatása a gyermekvállalásra lakástulajdonosok és albérletben élők esetében.
„Míg ugyanis az áremelkedés ténylegesen növeli a gyermekvállalás esélyét a jelzáloggal rendelkező tulajdonosoknál a családi vagyon növekedésének pszichológiai hatásán keresztül (lást például Lovenheim és Mumford, 2013), míg a bérlőknél épp ellenkezőleg, elriasztja őket a drágulás (lásd Dettling és Kearney, 2014)” – tette hozzá.
Adódik a kérdés, hogy gazdaság szempontjából a házvásárlás, vagy a bérlés előnyösebb? Sebestyén Géza szerint a közgazdasági szempontból a jelzálog nemcsak adósság, hanem egyben egy kényszer is arra, hogy a lakástulajdonos megtakarítson. Ráadásul a törlesztések fokozatosan saját tőkévé válnak, hiszen minden egyes havi részlet növeli a tulajdonos vagyonának az értékét.
A saját otthon vásárlása emiatt hosszú távon a legfontosabb vagyonfelhalmozási eszköz.
„Ráadásul ha a lakásárak emelkednek, a tulajdonos vagyona is növekszik. Ráadásul Case, Quigley és Shiller (2005) óta tudjuk, hogy a 2000-es évek ingatlanpiaci áremelkedése nagyon sok háztartást tett egyik napról a másikra vagyonossá” – mondta a közgazdász.
Természetesen vannak előnyei a bérlések is. Rugalmasságot ad, nagyobb földrajzi területen tudunk munkát keresni, és kisebb a kitettségünk a piaci ingadozásoknak. Ám hosszú távon a bérleti díj olyan, mint egy szalvétába csomagolt füst, a bérlő számára semennyi hasznot nem hajt, nem jelent vagyonnövekedést.
A klasszikus félelem az, hogy a túl sok tulajdon gátolja a mobilitást, ami miatt a munkanélküliség is magasabb lehet az optimálisnál. De a kép árnyaltabb. A mobilitás ugyan fontos, de a vagyonfelhalmozás még fontosabb. A nagy gazdasági képlet tehát egyszerű. Rövid távon a bérlés lehet kényelmesebb, de ha valaki stabilitást, vagyont és jövőbeni biztonságot akar, a mérleg nyelve egyértelműen a saját ingatlan felé billen. Mert a házvásárlás nem csupán tetőt ad a fejünk fölé, hanem egyben lépcsőt is a gazdasági felemelkedéshez.
Egy ország számára a lakástulajdon ugyanis mindig a megtakarítás egyik formája, ami emellett jelentősen csökkenti az időskori szegénység esélyét is. Ráadásul demográfiai szinten is van haszna, hiszen a kutatások szerint a lakás megszerzése gyakran előfeltétele az első gyermek vállalásának. Igaz, az első otthon megszerzésénél a belépési küszöbök magasak, és ez generációs egyenlőtlenséget is teremthet. Épp ezért fontosak az olyan első lakásvásárlókat célzó programok, mint például az Otthon Start.
A szakértő szerint a nyugdíjas bérlők sérülékenysége abból fakad, hogy míg a saját lakással rendelkező időseknek csak a fenntartási költségekkel kell számolniuk, addig a bérlők életük végéig ki vannak téve a piaci áraknak, melyek ráadásul az infláció miatt folyamatosan emelkednek.
Emiatt nem meglepő, hogy az Eurostat adatai szerint a 65 év feletti bérlők háromszor akkora eséllyel szembesülnek az elviselhetőnél magasabb lakhatási költségekkel, mint az azonos életkorú ingatlantulajdonosok.
Németországban és Ausztriában sok idős bérlő jövedelmének 40 százalékát is elviszi a bérleti díj. Ráadásul míg fiatalon hajlandó valaki ilyen helyzetben egy olcsóbb környékre költözni, addig idős korban ez ritkán opció. Az ember már ragaszkodik a közösségéhez, a háziorvosához, az ismert boltjához.
A makrogazdasági következmények sem elhanyagolhatók. Ha a nyugdíj döntő része lakbérre megy, kevesebb marad fogyasztásra, nő az állami szociális kiadás, sőt, erősödik a generációs feszültség is. A saját otthon tehát erős falak mellett szociális védőernyőt is ad. Hiszen míg a hiteltörlesztés egyszer véget ér, a bérleti díj soha.
Nyitókép: Mandiner grafika
Az Ellenpont felhívta arra a figyelmet, hogy bár Forsthoffer Ágnes azt sérelmezte, hogy az egyik utcaképen nem a szülei háza látható, kiderült, hogy az ingatlan a földhivatali dokumentumok szerint éppen mellette helyezkedik el.
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
A miniszterelnök olyan mérleget vont, amire méltán lehet büszke minden magyar ember.
A repülőtérről posztolt a tárcavezető.
A kormány döntése értelmében 2026-ban is folytatódik a Gondosóra program.
Így számoltak be a miniszterelnök nyaralásáról a vezető országos lapok.
A média nem arra való, hogy átgázoljunk rajta – fogalmazott a korábbi SZDSZ-es politikus, miután a Tisza szakértője fellökte a Mandiner riporterét.
Újabb szintre lépett a drónháború: az oroszok bemutatták az IP Arbaletet, amelyre egy AKS–74U gépkarabélyt szereltek.
