Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Több területen is lemaradt Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben a szomszédos megyékhez képest. A kormánynak éppen ezért feltett szándéka, hogy fejlesztésekkel, beruházásokkal eltüntesse a hátrányokat Magyarország keleti részén. Idén a vármegye bekapcsolódik a nemzetközi úthálózatba, de hamarosan még nagyobb beruházás érkezhet ide. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi népszámlálása során 315 ezer főre tette Békés vármegye lakosságának számát, ez kicsivel kevesebb, mint 2019-ben és mintegy 45 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben. Ugyanakkor az is beszédes, hogy a lakosság itt az egyik legöregebb: a 65 év felettiek aránya a teljes lakosság 24 százalékát teszi ki.
Mindehhez – szintén a KSH adatai szerint – társul egy nem túl biztató GDP-adat. A 2023-as mérések szerint Békés vármegye teljes hozzáadott értéke a nemzeti össztermékhez 1371,4 milliárd forint volt, azaz az akkori GDP mindössze 1,9 százalékát adta a megye. Jóval kevesebbet, mint a szomszédos Csongrád-Csanád, vagy Hajdú-Bihar, de még a lakosságszámban közelebb álló, szintén szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok vármegye is csaknem 400 milliárd forinttal tett hozzá többet a magyar gazdasághoz.
Ezt is ajánljuk a témában
Az idei gyengélkedés után jövőre már elkezdődhet a gazdaság újbóli fellendülése. Az Equilor Befektetési Zrt. csütörtöki sajtóeseményén mutatták be a legfrissebb előrejelzéseket, amely fordulatot hozhat a hazai teljesítményben.
A vármegye mellett ráadásul az elmúlt másfél évtized alatt kicsit elhúztak a szomszédos régiók, hiszen 2010-ben még a GDP 2,1 százalékát adta Békés. Az átlagkereset is itt volt a legalacsonyabb a szomszédos megyékhez viszonyítva,
Nem csoda, hogy a terület, amelyben már csak fekvése miatt is komoly potenciál rejlik, kiemelten fontossá vált a kormány számára.
Az egyik legnagyobb problémát a leszakadás leküzdésénél az jelentette, hogy a vármegye központja, Békéscsaba nem volt bekapcsolva a nemzetközi körforgásba, hiszen nem volt gyorsforgalmi úthálózat a megyében. Ezért kezdődött el az M44-es autóút kivitelezése, amely a forgalmas és rendkívül balesetveszélyes régi, kétsávos 44-es utat hivatott kiváltani.
A gyorsforgalmi első szakaszait már 2019-ben átadták, de igazán csak idén áprilistól tudja ellátni igazán feladatát, amikor is elért az útvonal Kecskemétig, összekötve ezzel a két megyeszékhelyet. Hamarosan pedig elkészül az összeköttetés az M5-ös autópályával, ezzel Békéscsaba teljesen bekapcsolódik a nemzetközi körfogásba.
Sőt, még nagyobbat lendíthet majd a helyzeten, ha megvalósul az a terv is, hogy az M44-est elviszik a határig, majd ott a romániai úthálózatba is bekapcsolódik. Ezen kívül szintén meg kell említeni – mert fontossági szempontból szintén nem elhanyagolható – a vasúthálózat fejlesztését is.
Épp kedden adta át Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János építési és közlekedési miniszter a Békéscsaba-Lőkösháza közötti vasúti vonalat, amely egy évtizedek óta égető problémát szüntetett meg a térségben. Ez a szakasz ugyanis kiemelt fontosságú a balkáni áruforgalom továbbításában, viszont mivel csak egypályás volt, ezért itt beszűkült a forgalom.
Ezt is ajánljuk a témában
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
A beruházással a Németországtól Románián és Bulgárián át Görögországig tartó árufuvarozási folyosó legszűkebb keresztmetszete szűnt meg. Ezért volt fontos célja a beruházásnak a a tengelyterhelés 15 kilonewtonos növelése, ami nagyobb teherszállítási kapacitást eredményez.
Orbán Viktor az átadáson kiemelte: a kormány Dél-Alföld programjának keretében,
Ezt is ajánljuk a témában
„Öt órával rövidül majd le a Kárpátok lábáig tartó út – jól jön ez majd” – jegyezte meg a kormányfő.
a térségben létesülő új gyáraknak köszönhetően – a közvetlen és a közvetett munkahelyekkel együtt – összesen mintegy ötvenezer új álláshely jön létre a következő időszakban.
2022-ben ugyanis már megnyitott Gyulán az Airbus gyára, amit hamarosan újabb nagyberuházás követhet. A napokban jelentette be ugyanis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a szingapúri Vulcan Shield Global (VSG) vállalat egy high-tech gyárat épít Békéscsabán 2033-ig. A szigetelőanyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott vállalat csabai gyára mintegy 280 milliárd forintnyi beruházást jelent, ebből 49 milliárd forint állami támogatás.
A termelés már akár 4 év múlva elindulhat mintegy 1200 dolgozóval, összesen pedig 2500 munkavállalónak biztosít majd állást a Vulcan csabai gyára. Ez jelentős beruházás, hiszen a megye teljes dolgozóinak több mint két százaléka! A várható fizetések pedig a helyi átlagbért is felfelé mozdíthatják, a fejlesztések pedig lassíthatják az elvándorlást is, amely régi igénye az itt élőknek.
Szijjártó Péter is kiemelte, hogy
nagy beruházások kellenek, vállalatok, amelyek munkahelyet hoznak létre, jó fizetést adnak, megtartják azokat, akik itt vannak, s hazavonzzák azokat, akik ilyen lehetőségek hiányában elmentek.
A terv egyébként az, hogy akárcsak a többi nagy gyárnál, ne csak termelési ágazatot hozzanak ide, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenység is Magyarországra költözzön. A szegedi BYD-hoz hasonlóan a Vulcan Shield Global is elkötelezett amellett, hogy a helyi szakképző iskolákkal együttműködjön, sőt, amellett is, hogy minél több alapanyagot és eszközt a hazai vállalkozásoktól szerezzen be.
Összesen 140 ezer négyzetméternyi gyártóterületen termelnének, évi 10 ezer tonnás kapacitással, három gyárban, amelyből az egyik egy új generációs autóipari anyagot is gyártana.
Ugyan a fejlesztés elmarad a most épülő, vagy hamarosan megnyitó gyáraktól, mint például a debreceni CATL és BMW, vagy a szegedi BYD, értékében még így is top 10 körüli a VSG beruházása.
A Portfolio gyűjtötte össze, hogy mit lehet tudni a cégről. Ezek szerint bár szingapúri központú, de gyártókapacitása Kínában található: 2024-ben nyitották meg a guangxi-i üzemüket, amely rövid és folyamatos alumina szálat egyaránt gyárt. Termékportfóliójában megtalálhatóak: tűnemezelt paplan/filc (needled blanket), szövet, szalag, zsinór, hüvely, varrócérna; folyamatos szálak kompozitokhoz.
Ázsia és Európa mellett már Észak-Amerikában is terjeszkednek, de gyártókapacitás eddig csak Kínában volt, hamarosan pedig Magyarország lesz a következő központ.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA
Izrael Katar elleni támadásának hatására új katonai szövetség alakulhat.
Őszintén beszámolt a koncepciójáról a magyar miniszterelnök.
Határokon átnyúló beruházásokkal erősödik Kelet-Magyarország regionális és országos gazdasági szerepe.
Lázár János ismertette az Alföld-program részleteit is.
„Öt órával rövidül majd le a Kárpátok lábáig tartó út – jól jön ez majd” – jegyezte meg a kormányfő.
Mivel ez nem járható út az Európai Unióban, éppen ezért két konkrét javaslattal állt elő az építési és közlekedési miniszter.
A piaci elemzők úgy látják, ha a jelenlegi dinamika fennmarad, az adásvételek száma az idei évben kiemelkedő lehet, ami a kapcsolódó ágazatokban is tovagyűrűző hatásokat hozhat.
Terjed egy trend a TikTokon, amin liberálisok Charlie Kirk özvegyének a beszédén gúnyolódnak.
