Az amerikai adófizetők pénzéből finanszírozta az USAID, hogy elárassza Európát az ukrán élelmiszer

Gyakorlatilag az egész világon jelen az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), amelynek a tevékenysége az elmúlt hetekben óriási botrányt okozott mind az Egyesült Államokban, mind azokban az országokban, ahol tetten érhető a szervezeten keresztüli amerikai befolyásszerzési kísérlet.

Magyarországi civil szervezetek és az ellenzéki sajtó is fent van az USAID által támogatottak listáján, de Ukrajna ügye is kiemelt prioritás.

A szervezet már az orosz-ukrán háború előtti években is jelentős összeget fordított az ukrán politika befolyásolására, így a civil szervezetek támogatására, valamint a segélyezésre.

Washington és Budapest viszonya kifejezetten hűvös volt 2020 és 2024 között, vagyis a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció idején, mivel az Egyesült Államok rendszeresen bírálta a magyar kormányt, elsősorban a demokrácia aláásásával és az sajtószabadság felszámolásával vádolva Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát. A demokraták ellenséges magatartása ráadásul nem kis részben a baloldali pártoknak és a hozzájuk köthető civil szervezetek tevékenységének a következménye, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel és a globális elit elvárásaihoz próbálnak igazodni.

A novemberi választásokon megbukott demokrata kormány azt is rendszeresen a szemünkre vetette, hogy a kezdetektől elutasítjuk, hogy hazánk területén keresztül érkezzen fegyver Ukrajnába.

Noha az orosz-ukrán háború egyre több jel szerint elsősorban az Egyesült Államok kifejezett érdeke, megdöbbentő módon Brüsszel az elmúlt években minden amerikai lépést támogatott annak ellenére is, hogy ezzel rengeteget ártott az Európai Unió lakosságának.

USAID milliárdok – Európa kárára

A legtöbb amerikai hátterű civil szervezet és alapítvány – beleértve a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítványokat is – régóta jelen van Kijevben. Az USAID szerepe jelentős Ukrajnában, a szervezet nem csak a humanitárius segélyeket finanszírozza, hanem számos más területen – oktatás, egészségügy, digitalizáció, gazdaság – tett elérhetővé forrásokat a háború sújtotta ország működése érdekében.

Ukrajna legfontosabb bevételi forrása az élelmiszerek- és mezőgazdasági alapanyagok értékesítése. Éppen ezért a nagy agrárvállalkozások és a kisebb gazdaságok is több jogcímen pályázhattak az amerikai támogatásra, ugyanakkor a pénzek valódi felhasználásáról nincs semmilyen elérhető információ.

Brüsszel ráadásul nem kifogásolta ezeket a fejlesztéseket, sőt, az Ukrajnával szemben mutatott szolidaritásra hivatkozva Kijev számára kedvező szabályokat vezetett be.

Így ömlött az ukrán élelmiszer Európába

Az USAID több száz millió dollárt fektetett be a legnagyobb ukrajnai agrárvállalkozásokon keresztül az EU-ba vezető szárazföldi tranzitútvonalak fejlesztésére. Ezeken a szolidaritási folyosóknak nevezett átkelőkön érkezett 2023-ban az európai, elsősorban a kelet-európai termény- és élelmiszerpiacot letaroló ukrán árudömping.

A szárazföldi átkelők ugyanakkor kezdetben csak nagyon korlátozott áruforgalmat tettek lehetővé, mivel Ukrajna a világ minden részén értékesített terményeit a tengeri folyosókon szállította, óriási árumennyiséget eljuttatva a célországokba. Moszkva a tengeri útvonal elzárásával hónapokon keresztül akadályozta a világ élelmiszer-ellátása szempontjából kulcsfontosságú ukrán mezőgazdasági termékek elszállítását a kikötőkből.

A szárazföldi és a Dunán működő átkelők és a szárazföldi szállítási útvonalak kapacitása így töredéke volt a tengeri szállításnak, ráadásul eleinte az ukrán áruk tranzitforgalmának átengedéséről volt szó, az európai kikötőkbe irányítva a forgalmat. Ezzel szemben az áru nagy része Európa piacaira került, sosem látott piaci hátrányt okozva a helyi termelőknek.

Hamar kiderült, hogy az uniós terményáraknál lényegesen olcsóbb ukrán alapanyagok jelentős része nem hagyja-e Európát, az EU gyakorlatilag az ukrán áruk fontos célpiacává vált, miközben a korábbi ukrán exportpiacok jelentős része a szállítmányok kiesése miatt Oroszországgal kötött új megállapodásokat.

Kelet-Európa – így kiemelten Magyarország – gazdáit nem csak az érintette hátrányosan, hogy hazánkba is érkeztek olcsó és kétes minőségű ukrán termékek, hanem az is, hogy a hagyományos nyugat-európai piacokról is kiszorultunk.

Jövedelmező ukrán agrárbiznisz, de az uniós gazdák kárára

Az ukrán agrárvállalkozások kifejezetten jól jártak, mivel

• az EU átmenetileg – 2025 június 5-ig meghosszabbítva – vám és kvótamentessé tette az ukrán élelmiszerek uniós behozatalát, vagyis gyakorlatilag kiszolgáltatta saját piacát az ukrán oligarcháknak és az amerikai érdekeknek.
• Az USAID áruszállítást elősegítő beruházásokra, így és a szárazföldi átrakók fejlesztésére közel 400 milliárd forint amerikai támogatást osztott szét, vagyis a fejlesztést sem az agráróriásoknak kellett állniuk.
• Az EU piaca minden szempontból jó üzletet jelentett, mivel az ukrán árakkal képtelen volt versenyezni, a kereslet ugyanakkor jelentős, miközben a szállítási költségek töredékükre csökkentek az emelkedő üzemanyagárak ellenére is. Nem véletlen, hogy Ukrajna legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatai a háború kitörését követően is jelentősen növelték árbevételüket. 

Ráadásul úgy, hogy kezdetben komoly kihívásokkal szembesültek: új exportpiacokat kellett találniuk, jelentős termőterület esett ki a termelésből a harcok és az aknásítások miatt, a termelők és a munkaerő jelentős részét besorozták, ráadásul milliók menekültek el a harcok elől az országon belül vagy külföldre.

A kedvezményezett agrártársaságok közé tartozik a Kernel Holding, Ukrajna legnagyobb napraforgó-termesztője és harmadik legnagyobb vállalata; a Grain Alliance, a 2000-ben megszűnő, szovjet típusú téeszek vezetőivel és eszközeivel létrejött cégcsoport; a nemzetközi Bayer-csoport; a saját hajógyárral és flottával is rendelkező, az ukrán folyami szállítást kiépítő Nibulon óriásvállalat; valamint az egyik legnagyobb amerikai agrárcég, a Corteva. 

A fejlesztések eredményeként meredeken emelkedett a közép- és kelet-európai EU-s államokba áramló ukrán alapanyagok és élelmiszerek mennyisége. A beruházások közül kiemelkedik a szlovákiai Tiszacsernyő vasútállomásának felújítása – a létesítmény mára az egyik legjelentősebb átkelőállomássá vált az ukrán határon –, a Duna torkolatánál található tranzitpontok, valamint az odesszai tengeri infrastruktúra további fejlesztése.

Pénzkidobás volt a fejlesztési hullám?

Jelenleg ráadásul minden jel arra utal, hogy a gyorsan folyósított USAID pénzek jobb helyre is kerülhettek volna. Az amerikai adófizetők ugyanis úgy fizették a szárazföldi szállítási útvonalak jelentős fejlesztését, hogy 2024-ben már gyors ütemben csökkent az ezeken keresztül bonyolított áruforgalom. Az ukrán agrárminisztérium legfrissebb adatai szerint 

Vélhetően ez az oka annak, hogy Brüsszel már tavaly bejelentette, az átmeneti vám- és kvótamentességet lehetővé tévő rendeletet idén június 5-e után már biztosan nem hosszabbítja meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy Ukrajna a jövőben újra a korábban meghatározott mennyiségi korlátozásokba ütközne, mindössze a Kijevvel folytatott uniós csatlakozási tárgyalások keretében formálódhat egy új, immár tartós megoldás az ukrán élelmiszerexportra. A várható változásokról ITT írtunk részletesen.

Ukrajna a Nyugat mintaországává vált

Régóta eltökélt szándéka az amerikai demokrata baloldalnak és az általuk felügyelt „mélyállamnak”, hogy megbukjon a magyar kormány, mivel Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülésétől élesen bírálta a demokraták globalista, progresszív liberális nézeteit. Ennek érdekében – ahogy a Mandiner korábbi cikkéből kiderül – az USAID-n keresztül óriási összegek érkeztek a magyarországi civil szervezetekhez és az ellenzéki sajtóhoz. A támogatások célja egyértelműen az volt, hogy politikai instabilitást idézzenek elő hazánkban és más országokba, ahol a demokratikusan megválasztott kormány ellentétes nézeteket vallott, mint a globális baloldal.

A politikai instabilitás elérésére jó példa Ukrajna, ahol a 2014-ben kirobbantott Majdan forradalom is részben az ügynökség számlájára írható, amely rengeteg halálos áldozatot követelt és a Janukovics-kormány megbuktatásával végződött. Az amerikai pénzügyi és egyéb támogatásoknak a következménye a 2014 óta tartó politikai instabilitás és a kijevi események miatt Kelet-Ukrajnában kirobbant harcok, amelyek elvezettek a 2022 februári orosz invázióhoz és a mai háborús állapotokhoz.

Ukránok millióit nyomorították meg az USA geopolitikai céljai

Az orosz-ukrán háború előtt – már 2014-től – destabilizálódott Ukrajna, mivel az ország keleti részén rendszeressé váltak az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg közötti fegyveres összecsapások, ráadásul az ukránok életszínvonala nemhogy nőtt volna, inkább tovább zuhant. Az ukrán nemzeti vagyon jelentős része nyugati érdekeltségű magánbefektetőknek lett átjátszva.

Igaz ez Ukrajna legnagyobb nemzeti kincsére, a hatalmas, kiváló minőségű termőföld-területére, amelynek birtokában az ország az egyik legnagyobb globális élelmiszer-előállító ország. 

Nincs kétség afelől, hogy az Egyesült Államok ukrajnai beavatkozása és az USAID tevékenysége nem az ukránok fejlődését és az ország demokratikus értékeinek erősítését szolgálta. Washington célja az volt, hogy az Oroszországhoz közeledő Ukrajna mindenáron a Nyugat szövetségese legyen. Ezt ugyan sikerült elérni a 2014-es Euromajdannal, de csak részben, elsősorban Ukrajna gazdasági erőforrásainak amerikai érdekeltségekbe vonásával.

Az USA legfontosabb célja, hogy továbbra is irányítója legyen a globális politikai és gazdasági életnek és fenntarthassa az egypólusú világrendet, egyelőre úgy tűnik, kudarcot vallott. Erre utal, hogy Moszkva elszigetelése és gazdaságának, hadi képességeinek kivéreztetése nem sikerült.

A mérleg ugyanakkor lesújtó: több millió ukrán hagyta el hazáját, vagy halt meg a frontokon, miközben az ország működése a nemzetközi támogatásoktól függ. 

a szolidaritás pedig az elmúlt években az uniós gazdák helyzetét rontorra jelentősen.

Nyitókép: STR/NurPhoto/NurPhoto via AFP