Hová vezettek a szankciók?

Az orosz–ukrán konfliktus 2022. februári kezdete óta folyamatos a vita az EU-ban arról, a háború lezárását követően visszatérhet-e Európa az orosz fosszilis energiahordozók beszerzéséhez, vagy továbbra is törekednie kell arra, hogy függetlenítse magát a gyakran a versenyképesség zálogaként emlegetett olcsó behozataltól. A Financial Times úgy értesült, hogy az uniós szintű vitában a magyar és a szlovák tisztségviselők mellett a németek egy része is előnyösnek tartaná, ha Brüsszel változtatna Moszkvával kapcsolatos álláspontján. Sőt, mind politikailag, mind versenyképességi szempontból új elképzelés, hogy ha az Európai Unió újraindítaná az orosz vezetékes földgáz beszerzését, azzal ösztönözné Vlagyimir Putyin orosz elnököt arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, mivel a gáztranzit hatalmas bevételt jelentene Oroszországnak.

Az EU vezetése azonban változatlan álláspontot képvisel. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa bejelentette, márciusban mutatja be azt a programot, amely 2027-re leszámolna az EU orosz függőségével a fosszilis tüzelőanyagok terén. Ezt a függőséget mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 2024-ben rekordot döntött az orosz cseppfolyósított földgáz (lng) európai beszerzése. Tehát továbbra is nagyrészt az orosz földgáz jön az unióba, csak jóval drágábban és környezetszennyezőbben, mint ha vezetéken érkezne.