Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
Lassan a finiséhez érkezik a Citadella megújítása. A sajtóbejáráson az is kiderült, miért döntöttek a Szabadság-szobor megtartása mellett, amelynek a talapzatába egy óriás kereszt került.
Amint felkerült a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára, zavar támadt a baloldalon.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Beer Miklós nyugalmazott püspök a Klubrádiónak adott interjút.
Zárt erődből nyitott, zöld közpark lesz a Gellért-hegy csúcsán.
Ha nincs vele baja, akkor miért most megy a rikácsolás, vagy ha most megy, miért nem ment akkor is rögtön, amikor kereszteket rongáltak Budapesten? Vizvári Soma írása.
Kéretik elviselni, hogy ez továbbra is egy alapvetően keresztény ország fővárosa, és az is marad.
„Nem voltak szívbajosak a szovjet uraságok: úton útfélen emelt ocsmány szobrokon, emlékműveken keresztül adták tudtunkra, hogy ők az urak e hazában” – idézte fel Kőrösi Koppány.
S ahhoz mit szólna a rabbi úr, ha jövőre haszid zsidónak vagy rabbinak öltözött homoszexuálisok vonulnának, kezükben a szivárványos kotonnal ékesített Tórával?
Egyfelől tisztázni kell, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos örökösödés vajon érinti-e az alkotó ma élő leszármazottait.
„Azt gondolom, hogy hinni abban, hogy lehet jó embernek lenni, az nagyszerű dolog” – jelentette ki a DK-vezér országjárása során.
Az elmúlt hetekben átélt találkozásokra és kapcsolódásokra mind-mind ajándékként tekintettem. 2024 Adventjében könnyek helyett élményeket kaptam.
Ha rajtam múlna, akkor a Gellért hegyen, a világ számára jól láthatóan ráadásul kettős kereszt világítana, hogy még egyértelműbb legyen, miről is szól a magyar szabadság.
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Iránymutatás mind a betolakodóknak, mind a magyar lakosság gyökérvesztett részének.
Lenne-e itt ilyen város, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a sokszínűség érték, ha nem lenne kereszténység?
Amúgy a szovjet katona maradhatott volna a kereszt alatt, Putyinnak tetszene.
Meggyőződésem, hogy ezzel az írásoddal egyáltalán nem járultál hozzá sem a helyes megoldás megtalálásához sem az oly annyira áhított béke megteremtéséhez. Kocsis Fülöp válasza a keresztellenes jezsuitának.
A kormány folytatni kívánja a magyarság történetéről szóló hazug legendáriumok hagyományát, ismét előrángatva a „mi vagyunk a kereszténység védőbástyája” hazug narratívát.
Mintha azt vésné valaki a talapzat köveire: Szeretlek, Julis! Attól, hogy azt faragja a kövekre: Szeretlek, Jézus!, a falfirka csak falfirka marad – írja a főszerkesztő.
