Azt csak most sikerült leírnia Karácsony Gergelynek, hogy „A közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása nemcsak káros, de bűnös is”. Írt valami hasonlót, mikor tizenhatezer aláírás nyomására vállalta a keresztek helyreállítását, de abban az esetben még az önszorgalom is hiányzott ugyebár,
nemhogy ez a magas hőfokon égő szabadságharcos mentalitás, ami átégeti a képernyőt, ha a posztjához görgetünk.
Hát inkább akkor kellett volna ezt bepötyögni magától, amikor tényleg csonkítottak.
„Nem, nem a kereszt a baj, hanem a kereszttel való visszaélés” – bizonygatja Karácsony. Ha ez így lenne, akkor miért most megy a rikácsolás, vagy ha most megy, miért nem ment akkor is rögtön, amikor kereszteket rongáltak?
Nem látok bele a főpolgármester fejébe, de nekem sose tűnt olyan karakternek, aki alig bírja elfojtani egyházüldöző, vandál hajlamait.
És olyan embernek se látszik, aki undorodik a kereszttől, inkább csak olyannak, akit nem érdekel különösebben, hogy Magyarországot ezer éve nem lehet elválasztani a kereszténységtől.
Lehet, hogy neki ezzel személy szerint nincsen baja, de míg üres szavakat hány a Facebook-falára egy keresztállítás ürügyén, addig csendben marad és tétlenkedik, ha meg kell védeni a budapesti kereszteket a vandáloktól.
Mindeközben a pártja demagóg kampányt folytat az egyházak ellen. Akkor ki él vissza a kereszttel, ki használja politizálásra a vallást?
Karácsony Gergely nem vadember, csupán amellett, hogy jól láthatóan vannak fontosab szimbólumok és ügyek számára a keresztnél, valamiért azt is gondolja, hogy egy hangos kisebbség keresztényellenes indulatait nem szabad azzal korbácsolnia, hogy a tőle megszokott álfelháborodott hangvételben legalább egy posztot írjon.
Mondjuk valami ilyesmit: „Kedves keresztfóbiás gyerkőcök, ne vandálkodjatok a mi Budapest Köztársaságunkban!”.
De azért Barabás Richárd párttársának hagyja, hogy uszítson a keresztények ellen. Ez persze nem megosztó politizálás…
Szerintem Karácsony feleslegesen óvatoskodik emiatt a kisebbség miatt, és hibázik, amikor hagyja, hogy a pártja nekik játszva uszítson,
de lelke rajta, maradjon legközelebb is csendben, ne csináljon semmit, ha megint kereszteket rongálnak, keresztények ellen uszítanak. Csak akkor a Szabadság-szobor vitájában se jöjjön azzal, hogy neki mennyire fontos ez a szimbólum. Régóta nem várjuk ezt el baloldali politikusoktól. Majd megszokjuk tőle is. Már meg is szoktuk.
***