„Sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne” – írta Gulyás Gergely Kristóf.
Kikerült a kereszt a Szabadság-szoborra. Ennek természetesen számos szimbolikus jelentése is van, ezért nem véletlen, hogy így fogalmazott Gulyás Gergely Kristóf a Facebook-oldalán: „egy olyan emlékmű, amelyet annak idején a szovjet hatalom parancsára állítottak, most végre új értelmet kapott, és méltó lett ahhoz a nemzethez, amelynek a hegy tetején őrt kell állnia.
A kereszt nem véletlenül épp oda került, ahonnan a géppisztolyos szovjet katona szobrát távolították el a rendszerváltás után.
Ott állt, fegyverrel a kezében, mint egy birodalmi figyelmeztetés, hogy ki az úr a házban. Ez a változás azonban nem a pálmaágról szól, és nem arról a bronz női alakról, aki évtizedekig nézett némán a város fölé, hanem arról, hogy van bátorságunk kimondani, honnan jövünk és miben hiszünk.
A mi szabadságunk nem idegen hatalmak kegyéből született, és nem ideológiai lózungokból táplálkozik, hanem abból a hármas tartásból, amit hitnek, hagyománynak és hazának hívunk. Ez a kereszt nem provokál, nem oszt meg, és nem hódítani akar, hanem egyszerűen csak emlékeztet arra, hogy ez az ország nem véletlenül áll még mindig talpon.
Most talán először fordulhat elő, hogy sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne”
– szögezte le Gulyás Gergely Kristóf, ami azért is érdekes, mert éppen Karácsony Gergely választási szlogenje a „Budapest Mindenkié”. Ennek ellenére egy ilyen fontos gesztust a jelek szerint nem tud értékelni Karácsony Gergely.
„A kereszt nem lehet politikai furkósbot. Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet. Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is.
Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső.
Mégis rákerült a hatalmas kereszt a Szabadság szobor talapzatára. Pedig szóltunk, hogy ezt Budapest nélkül ne tegyék. Éltünk is a rendelkezésünkre álló jogi lehetőséggel, ám a kerület végül elutasította a birtokvédelem iránti kérelmünket. De szóltak mások is, hogy ezt így ne, tiltakoztak az alkotó, Kisfaludy Strobl Zsigmond örökösei is, de a kormány már megint úgy akar keresztény lenni, hogy magasról tesz mindenkire, visszaél a jelképpel, és pillanatnyi politikai megfontolásból alakít át művészeti alkotást.
Pedig ezek az alkotások velünk élnek és velünk maradnak, ez a kormány viszont már nem sokáig...”
– írta Karácsony Gergely.
***
Nyitókép: Facebook
Budapesten továbbra is egyértelmű a trend: a jól árazott, jó állapotú, kisebb lakások adják a leggyorsabban forgó kategóriát, míg a házak szinte minden városrészben hosszú hónapokig is a piacon maradhatnak.
Még mindig fent van az a bizonyos szájzár…
Vége a Tisza Párt szárnyalásának. A legfrissebb számok szerint Magyar Péterék 40 százaléknál falba ütköztek, sőt, vidéken már zuhan a népszerűségük. Eközben a kormánypártok stabilan őrzik a vezetést – a kutatásból az is kiderül, ki profitálhatott a Tisza mélyrepüléséből.
Kiderült a feketeleves: Brüsszel új klímaadója évi 575 ezer forintos plusz terhet rakna minden magyar családra, csak hogy legyen pénz Ukrajnára. A Századvég felmérése szerint még Magyar Péter szavazóinak többsége is ellenzi az őrült sarcot, a párt EP-képviselői mégis beálltak a javaslat mögé – mutatjuk a döbbenetes számokat.
Olyan választás lesz jövőre, ahol mindenki előtt minden tiszta. Tudjuk, hogy melyik fél mit akar.
Sűrűsödnek a viharfelhők a Tisza Párt felett.
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
