Iránymutatás mind a betolakodóknak, mind a magyar lakosság gyökérvesztett részének.
Nyitókép: Képernyőfotó
„Gyakran felróják a Fidesznek, hogy sok kérdésben közvélemény-kutatással méri fel a társadalom hangulatát, és annak alapján cselekszik, hogy a választók kedvét keresve politizál. Nos, épp ez a legnagyobb művészet a nemzetépítő politika terén: a választók kedve szerint politizálni, és közben olyan nemzetpolitikai célkitűzéseket is megvalósítani, melyek nem feltétlenül találkoznak a választók elsődleges preferenciáival vagy akár ütköznek is azokkal.
Mert legyünk őszinték, vajon a választók hány százaléka tartja fontosnak és helyeslendőnek azt, hogy nagyságrendekkel megnövekedett az elszakított nemzetrészek gazdasági és kulturális életének anyagi támogatása 2010 óta? Mint ahogy az sem biztos a szinglisedő s az életformaszerű hedonizmus fele haladó világunkban, hogy a családtámogatási rendszernek elsöprő lenne a népszerűsége a választók között. A haderőfejlesztést sem lenne célszerű népszavazásra bocsátani, mert könnyen elbukhatna.
Visszatérve a Szabadság-szoborra: a talapzatra elképzelt kereszt iránymutatás lenne mind a betolakodók, mind a woke-csőcselék, mind a magyar lakosság gyökérvesztett része számára. S ez jelentősebb szempont bármiféle egyéb megfontolásnál. A szobrok nagy része nemcsak műalkotás, hanem szimbólum is, nem véletlenül rombolták le ikonikus szobrainkat a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken az első világháború után a Károlyi Mihályék által teljesen védtelenné tett országba beözönlő, hódító idegenek, s tették ugyanezt a második világháború után az anyaországban a berendezkedő kommunisták.
A Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt józan kompromisszum: többet nem lenne célszerű tenni, kevesebb viszont önfeladást jelentene.”
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Ezt is ajánljuk a témában
Lényegében azt az üres talapzatot védik most a keresztet ellenzők, amely egy templomromboló diktatúra monomániás monumentalizmusának valóban „méltó” emléke. Maljusin Mihály írása.
Ha rajtam múlna, akkor a Gellért hegyen, a világ számára jól láthatóan ráadásul kettős kereszt világítana, hogy még egyértelműbb legyen, miről is szól a magyar szabadság.
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Lényegében azt az üres talapzatot védik most a keresztet ellenzők, amely egy templomromboló diktatúra monomániás monumentalizmusának valóban „méltó” emléke. Maljusin Mihály írása.
Lenne-e itt ilyen város, ha nem lenne kereszténység? Lenne-e a sokszínűség érték, ha nem lenne kereszténység?
Azt egyelőre nem tudni, mikor kaphatja meg az aranyérmet a Dél-Európában játszó csatár.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
