Nem állíthatjuk tehát, hogy a kereszt motívuma a szobor eredeti üzenetétől idegen lenne.
A pálmaág hagyományos, keresztény szimbóluma itt elsőként egy világias történeti kontextusba, az úgynevezett felszabadulás összefüggései közé került, ezt aztán a rendszerváltás környékén egy steril, elköteleződés-mentes, általánosító szabadságfogalom váltotta fel. A mostani tervek a szoborcsoportrot a megváltás fogalma köré szervezik, végső soron tehát
a szovjet felszabadítás üzenetét a jézusi megszabadítás univerzális üzenete váltja fel.
Egy lényeges tényezőre szeretném felhívni a figyelmet: az eredetileg egy szovjet katona alakjának helyet adó posztamens jelenleg üres, a szoborcsoport kompozíciós egysége, egységessége sérült. A kereszt elhelyezése tehát egy látványos hiányosságot pótol, éppen az emlékmű esztétikai kiegyensúlyozottságát állítaná helyre (ehhez még hozzátehetjük, hogy a keresztforma mintha a főalak vázlatos arányaira is rímelne). A szobor jelen állapota, ha úgy tetszik, egy, a történelem viharainak kitett esetlegességet tükröz.
A tervezett átalakítás a szoborcsoport átfogalmazásainak folytonos sorába illeszkedik, a mellékalakok többszöri ledöntése-visszaállítása, a feliratok cseréje mellett gondoljunk St. Auby Tamás és Lőrinczy Júlia 1992-es A szabadság lelkének szobra című beavatkozására, amikor is a kivitelező művész a főalakot lepellel borította be. Itt a kommunizmus szelleme helyett – a Zeitgeistnek megfelelően – a szabadság szellemét idézte meg az alkotó.