Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár tartott előadást a Morus Vezetőképző Akadémia és a Slachta Margit Kollégium diákjainak. Majd pedig fiatalok beszélgettek a kereszténységről, közösségükről, Európa jövőjéről.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár előadása arról szólt, hogyan maradhat a keresztény hit, a közösség és az erkölcsi tartás iránytű egy zátonyra sodródó Európában. A sokszor társalgássá formálódó eseményen a fiatalok őszintén érdeklődhettek politikai, közéleti témák iránt is.
Ezt is ajánljuk a témában
Sőt, a Lakmusz és az erősen liberális „tudományos ismeretterjesztő” Qubit egyetlen cikket sem közölt fennállása óta a témában. Szilvay Gergely írása.
Ősz Anna Zsófia mint moderátor egy mondhatni friss, barcelonai élményével vezette fel a rendezvényt. Barcelonában járt, ahol arra hívták fel a figyelmét, vegye le a keresztet ábrázoló karkötőjét, de ne csak azért, mert esetlegesen eltulajdoníthatják, azért is, mert a kereszt komoly konfliktusforrás.
Erre reagálva Soltész Miklós hangsúlyozta: sajnálatos mód ez általános jelenség Nyugat-Európában. Cseh Tamás Kék páviánok című dalára utalva párhuzamot vont történelmi, társadalmi folyamatok között. A zeneszámban énekelt „kék páviánok” az SZDSZ-re, a „zöld rinocéroszok” pedig a muszlimokra utalnak. Az államtitkár állítása szerint ez volt az a dal, amely után úgy döntött, keresztes láncot, keresztény érmét visel a mindennapokban, mert úgy véli,
a keresztényeknek is láthatóvá kell tenniük hitüket, mint ahogy a mohamedánok is nyíltan vállalják vallásukat.
„Fel kell vállalni. Mi, keresztények, visszahúzódunk, pedig ha letépik, megrángatják is – utalva a katalán idegenvezető figyelmeztetésére –, vitathatatlanul igazunk van” – jelentette ki.
A politikai és társadalmi helyzetet értékelve az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár úgy látja, hogy ma egyfajta liberális diktatúra uralkodik Európában, amelyet a média és az álcivil szervezetek működtetnek, miközben a másik oldalon a muszlim benyomulás jelent kihívást.
Ennek fényében is fontos volt Donald Trump amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök washingtoni találkozója. Soltész Miklós szerint a találkozó sikere nem az üzleti megállapodásokban, hanem az azonos világképben és a keresztény értékrendben rejlett. Tulajdonképpen úgy fogalmazott: két olyan közösség találkozott, amelyek érzik és tudják, mekkora nyomás is nehezedik rájuk, ezért szükséges az összefogás.
Ekkor a párbeszéd lehetőségéről kérdezték a fiatalok a politikust, aki leszögezte:
a párbeszédről nem lehet lemondani.”
Az államtitkár meglátása szerint a mai fiatalok helyzete ugyanakkor sokkal nehezebb, mint korábban – nem anyagi okok miatt, hanem a választék és a döntési lehetőségek bősége miatt. Saját fiatalkorát idézve pedig elmondta, hogy akkoriban kevés lehetőség állt rendelkezésre, ma viszont minden elérhető, ami paradox módon megnehezíti a választást.
Soltész azonban a vallási közösségek közötti párbeszédre visszatérve jelezte, vannak olyan kérdések, amelyek szerinte nem vita tárgyai – például az erkölcsi kérdések. Itt a nyugati protestáns egyházak példáját hozta, ahol gendermisékről és úgynevezett „woke-szertartásokról” beszélt, ezek szerinte nagyon rossz irányba mutatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a társadalom egészét érintő ügyekben a diskurzusnak igenis helye van. Családpolitika, adópolitika, közéleti kérdések.
Arra a kérdésre, hogy milyen jövőt lát Európa számára, Soltész Miklós kijelentette: „Nagyon nagy baj van Európában.” Emlékeztetett arra, hogy a magyar kereszténység (azaz mi magunk) a nyugat-európai térítőknek köszönheti fennmaradását.
Ha Szent István és kora nem a keresztény úton indult volna el, Magyarország ma nem létezne ebben a formában. Most, mintegy ezer esztendővel később, szerinte eljutottunk oda, hogy mi adhatjuk vissza a hitet Nyugatnak.
„Ha ti, fiatalok is kitartotok hitben, erőben – nem melldöngetve, hanem alázattal –, akkor hiszem, hogy Magyarországnak küldetéstudata van” – mondta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
Véleménye szerint Nyugat-Európa azért került bajba, mert elhagyta a kereszténységet, miközben az iszlamizáció egyre nagyobb kihívást jelent. Észak-Európában – vetette fel például – „megeszik őket a muszlimok”, hiszen hiába a gazdagság, nem veszik észre a bajt. Szerinte Közép- és Kelet-Európában még képesek „olvasni a sorok között”, és jobban érzékelik a társadalmi folyamatokat.
A keresztény értékrend és személyes hit kérdésében Soltész Miklós elmondta, hogy sokat kapott szüleitől, bár a tragédiák miatt a hitükről ritkán beszéltek. Piarista diák volt, és a Regnum Marianum Közösség tagjaként titokban is vállalta hitét a szocializmus idején, ami – mint fogalmazott – „elképesztő erőt adott”. Tizennégy éven keresztül maga is közösségvezetőként szolgált.
A politikus ezért arra biztatott mindenkit – de legfőképpen a Morus Vezetőképző Akadémia és a Slachta Margit Kollégium fiataljait –, hogy legyen tagja kisebb keresztény közösségeknek, mert ezek erősítik nemcsak az egyházat, hanem a nemzetet is.
Személyes útjáról és karrierjéről szólva Soltész elmondta, hogy a hívő élet hihetetlen erőt ad. Katolikusként különösen fontosnak tartja a szentségekhez való járulást, lelki vezetője segítségét, valamint a rózsafüzér imádságot.
A fiatalokhoz szólva azt üzente: „Erősítsétek a lelketeket, keresztény hiteteket. Ha nem is mutatjátok ezt, előbb vagy utóbb olyan fiatalok érkeznek majd hozzátok, akik segítséget kérnek.”
Az egyházat és vezetőit érő támadásokkal kapcsolatban Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte, hogy a kereszténység kétezer éve üldözött vallás. „Csak János apostol halt meg természetes halállal, a többieket megkínozták, mégis tovább élt a hit.”
Úgy véli, nem szabad elvárni, hogy a kereszténység valaha is mentes legyen a támadásoktól, és nem tudja, miért gyűlölik sokan a világban a keresztényeket, de szerinte az igazság az, amely „fáj nekik”.
Nekünk igazunk van, igazságunk van, még úgy is, hogy bűnösök vagyunk” – fogalmazott, majd hozzátette: nem szabad csüggedni, segíteni kell az üldözött keresztényeket, és párbeszédet kell folytatni a muszlimokkal is, de csak keretek közt.
A mai politikai helyzetre és a kormány–ellenzék viszonyra vonatkozó kérdésre Soltész egyértelműen fogalmazott: a kommunista rendszerben a keresztények teljes elnyomás alatt álltak, az egyházi intézményeket bezárták, államosították. Ennek a korszaknak a káros következményeit még ma is érezzük. Most viszont – mondta – sokkal több keresztény iskola működik, és az egyházi oktatás, valamint a szociális szféra állami támogatása lehetőséget biztosít a hit megélésére.
Megítélése szerint ezek az intézmények lelkiségben többet tudnak adni, még ha hibáik is vannak.
A beszélgetés végén vezetői tanácsot kértek a fiatalok. Soltész Ken Follett Teherán című regényét említette példaként, amelyben egy multinacionális cég igazgatója kiáll a bajba jutott munkatársaiért. E történeten keresztül hangsúlyozta, hogy a jó vezető megbecsüli minden munkatársát. Arra biztatta a fiatalokat az államtitkár, hogy merjék megszólítani az alattuk dolgozókat, köszönjék meg munkájukat, mert ez erősíti a közösséget és a bizalmat. Ugyanakkor figyelmeztetett: az a legfájóbb, ha valakiben megbízunk, és ő visszaél ezzel a bizalommal.
Képek forrása: MVA, SMK
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A holland miniszterelnök szerint „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”.
Az ukrajnai fronton kialakult patthelyzet miatt Putyin a konfliktus földrajzi kiterjesztésével próbálhatja meg kikényszeríteni a status quo megváltozását.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Lezárult az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ausztriai terrorper
Mint ismert, megállapodás született arról, hogy Magyarország megkapja a 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást, amennyiben teljesíti a szükséges reformokat.
