Ha rajtam múlna, akkor a Gellért hegyen, a világ számára jól láthatóan ráadásul kettős kereszt világítana, hogy még egyértelműbb legyen, miről is szól a magyar szabadság.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt
Hol vannak már azok a békeidők, amikor nálunkfelé még az ateista is keresztény volt? Amikor még magától értetődőnek vettük, hogy Magyarország ezeregyszáz éves államiságának fundamentuma a keresztény kultúrkör. Igaz, akkoriban még azt se kellett az Alaptörvényben rögzíteni, hogy anya nő, apa féri. Továbbá azt sem kellett kiírni óriásplakátokra, hogy ha Magyarországra jössz, akkor be kell tartanod a törvényeinket.
Megváltozott a világ, az eddig magától értetődő dolgainkat újra és újra meg kell erősítenünk. Félreértés ne essék: ezek a magától értetődő dolgaink nem magyar sajátosságok – Európát tették azzá, ami. A nyugati értelemben vett szabadság fogalmának tartalma változott tehát meg.
Éppen ezért indokolt a keresztállítás.
Írtam és mondtam már többször is, de nem árthat az ismétlés: a nyugati kultúra és civilizáció – árnyoldalaival együtt is – a világ legélhetőbb országait hozta létre. A kereszt nem valaminek a tagadása, hanem egy állítás. Azt állítja, hogy mi, magyarok ragaszkodunk mindazokhoz az értékekhez, ahhoz a történelem során kicsiszolódott életgyakorlathoz, ami mégiscsak eljuttatta a fehér nyugati civilizációt arra a szintre, hogy bőrszíne vagy vallási hovatartozása miatt senkit nem lincselünk meg, nem gyilkoljuk ipari méretben embertársainkat, elviekben egyenjogúság van nő és férfi között etc.
A kárhoztatott nyugati civilizáció törölte el a rabszolgaságot például. Vagy akár a gyarmatosítás kérdése: van ennek egy paradoxona, hogy tudniillik a gyarmati népek épp a „nyugati, fehér, keresztény” világból importált eszmék alapján lázadtak föl a gyarmatosítók ellen. Az önrendelkezés, demokrácia, emberi jogok – ezek a nyugati, fehér, keresztény civilizáció alkotásai.
Ez a mi szabadságunk tartalma, kerete, ezt a rendet szülte nekünk a kereszt szabadsága. Ezért jó a nyugati civilizáció országaiban élni – és (ezt is írtam már) nem csak a nyugati, fehér, keresztény emberek számára jó itt élni.
Ezt üzeni a kereszt.
És még valamire figyelmeztet bennünket, amit Nicolás Gómez Dávila fogalmazott meg frappánsan: „Nem az a keresztény társadalom, ahol senki sem vétkezik, hanem ahol sok a bűnbánó.” Ez a mi szabadságunk keresztje, bizony. Ha rajtam múlna, akkor a Gellért hegyen, a világ számára jól láthatóan ráadásul kettős kereszt világítana, hogy még egyértelműbb legyen, miről is szól a magyar szabadság.
Kapcsolódó vélemény
Legyünk büszkék az eredeti, ezeréves nyugati értékeinkre – még akkor is, ha mindenki más már sutba dobta azokat!
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Lázár János abban bízik, hogy az új vonal átadása nem csak infrastrukturális, hanem munkaerőpiaci és szolgáltatási szempontból is erősíti a MÁV-ot.
Ne az legyen a jó sofőr, aki a legügyesebben manőverezik nagy sebességnél, hanem az, aki képes együtt élni a forgalommal, és nem legyőzni akarja. Petri Lukács Ádám írása.
Értesülések szerint a CPAC Hungary konferencia vendége lehet az Egyesült Államok elnöke is.
Amennyiben az időjárási és útviszonyok lehetővé teszik, a hétvégén túlórát rendelnek el a hulladékbegyűjtésben részt vevő, valamint az azt kiszolgáló munkatársak körében.
A derült időnek köszönhető műholdfelvételek különleges részletességgel mutatják meg az országot borító vastag havat.
Budapesten élő irániak mutattak szolidaritást a felkelőkkel a perzsa állam nagykövetségénél.
Lázár János abban bízik, hogy az új vonal átadása nem csak infrastrukturális, hanem munkaerőpiaci és szolgáltatási szempontból is erősíti a MÁV-ot.
Pedig sokan kiakadtak miatta anno.
