„Jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak.”
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a középkori keresztény Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János „védője a keresztnek, megrontója büszke tarnak” megvédte a muszlimok támadásától.
Jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”
– fogalmazott III. Kallixtusz pápa 1456. június 29-én kiadott imabullájában.
Azt pedig hogy a harangozás és ima minden délben örökké meg is történjen, VI. Sándor pápa csak később, 1500. augusztus 9-én rendelte el. Megújítva Kallixtusz rendeletét, hogy a kereszténység védelme és az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelessége a papságnak és a híveknek.
A déli harangszó eredete a magyar történelem egyik fontos eseményéhez kapcsolódik.
Konstantinápoly eleste után a kérdés az volt, hogy a jövőben a kereszt vagy a félhold uralja-e majd Európát. 1452-ben, Vitéz Jánosnak, a Szilágyi–Hunyadi Liga diplomatájának szavai szerint az Oszmán Birodalom „elmúlt győzelmeinek szerencséjétől dölyfösen és dicsőségittasan szerfölött nagy erőre kapott … nem csupán Magyarországot, hanem az egész nemes keresztény világot a maga uralma alá gyűrheti”.
Ezt is ajánljuk a témában
Kallixtusz a török kiűzését tűzte ki végső célnak, amelyre reális esélye nem lehetett. A Hunyadi-szériában nem kapott komoly súlyt, a történelemben annál inkább.
1456-ban Brankovics György szerb despota futárokat küldött Budára, akik hírt vittek II. Mehmed oszmán szultán hadi készületeiről a Magyar Királyság ellen.
Ekkor Hunyadi János, a magyar déli határvédelmi rendszer és a végvárrendszer megszilárdítója, a saját költségén 10 000 zsoldost toborzott.
A pápa önkéntes keresztes had szervezésére legátusokat nevezett ki Európa országaiban. Juan de Carvajal spanyol bíboros és pápai legátus február 15-én a budai vár templomában átadta Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) itáliai ferences rendi obszerváns hitszónoknak a pápától kapott keresztet és a megbízást, amely szerint keresztes háborút kellett hirdetnie.
Kapisztrán április 15-én indult el Budáról, majd 18–20 000 fős keresztes hadat toborzott Magyarországon, ezt követően pedig az összegyűlt sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse a híres „törökverő” hadvezért Nándorfehérvár (a mai Belgrád várának) megvédésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Nándorfehérvár várát földrajzi-stratégiai helyzete tette katonailag fontossá. A Duna és a Száva folyó találkozásánál épült vár évszázadokon át meghatározó volt, mert a vár birtoklása a keresztény Európa belső területei felé vezető legfontosabb vízi út kereskedelmi és katonai ellenőrzését tette lehetővé.
A keresztény védők között Brankovics György 8 000 szerb katonája is felsorakozott. A szultán július 4-én vette ostrom alá Nándorfehérvár várát a mintegy 70 ezer fős, néhány forrás szerint 100 ezer fős, oszmán sereggel. Hunyadi János az 1456. július 14-én történt ütközetben áttörte a muszlim sereg hajózárját a Dunán, és csatlakozott Szilágyi Mihály várkapitány 7000 fős várvédő seregéhez. Kapisztrán, a ferences pap, a csatában keresztjét magasba emelve vezette a prédikációjával feltüzelt seregét a meglepett muszlimok ellen.
Ennek hatására Hunyadi kitört a várból, és az egyesült keresztények serege megállíthatatlanul elsöpörte a várat ostromló muszlimokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Ami mai szemmel fanatikus hozzáállásnak tűnhet, akkoriban gyakoribb jelenség volt a szakember szerint. Kapisztrán inkvizítorként is föllépett, a zsidókat is üldözte, de pozitív kép alakult ki róla.
* A cikk a Wikipédia vonatkozó szócikke alapján készült.
Nyitókép: Kapisztrán János és keresztesei elfoglalják a török tábort (Forrás: Wikimedia Commons)
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A Szentatya szavai – a hit, a béke és a szolgálat szellemében – lelki megerősítést és reményt jelentenek nemzetünk számára” – fűzte hozzá a levélhez a köztársasági elnök.
A tragikus eset kapcsán a pápával egyeztetett az izraeli miniszterelnök.
Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
Lassan a finiséhez érkezik a Citadella megújítása. A sajtóbejáráson az is kiderült, miért döntöttek a Szabadság-szobor megtartása mellett, amelynek a talapzatába egy óriás kereszt került.
Egy hónapja hunyt el a Liverpool 28 éves játékosa.
Magyar Péter és a független parlamenti képviselő facebookos vitájába Mandula Viktor újságíró is beszállt.
Minden évben van egy hét, amikor a magyar közélet és gondolkodás fókusza Tusnádfürdőre, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre irányul.
